Belföld

A Schadl-ügy vádlottjainak juthattak a zsírosabb végrehajtási ügyek

Lőrincz TamásLőrincz Tamás

2024. február 28. 5:58

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egy automatikus rendszeren keresztül, nagyjából véletlenszerűen osztja szét a végrehajtási ügyeket az országban működő mintegy 200-250 iroda között. A Schadl-ügy vádlottjainak irodái azonban valamiért – egy-két kivételtől eltekintve – nagyságrendekkel több árbevételt értek el, mint az azonos területen dolgozó végrehajtók. Schadl György felesége például 100 millióval többet kereshetett 2021-ben, mint a másik gödöllői illetékességű iroda, de olyan vádlott-végrehajtó is akadt, aki 300 millió forinttal szárnyalta túl az azonos illetékességi területen működő társát. A végrehajtói kar nem adott magyarázatot arra, hogy mire vezethető vissza az eltérés.

„A végrehajtási ügyek kiosztása elektronikus úton és automatikusan történik a kar által működtetett ügyelosztási programon keresztül” – áll a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) honlapján. Az ügykiosztást ugyanakkor évek óta bírálják a végrehajtók, úgy érzik ugyanis, hogy nem ugyanolyan mennyiségű és minőségű ügy jut az országban működő mintegy 200-250 irodára.

Az eltérés részben indokolt lehet: a fő szabály szerint ugyanis a végrehajtást az az iroda végezheti el, amely az adós lakóhelyéhez tartozik. Az országrészek gazdasági és egyéb jellemzői alapján ugyanakkor változó lehet, hogy hány végrehajtási ügy indul, valamint hogy ezek mennyire számítanak „zsírosnak”. A gazdagabb térségnek számító Budaörs környékén például – ahol egyedül Schadl György, az MBVK korábbi elnöke vitt irodát – értelemszerűen nagyobb eséllyel indulnak és térülnek meg a végrehajtások, mint az ország szegényebb részein.

Az egyes illetékességi területeken ugyanakkor akár több végrehajtói iroda is működhet, ezért létre kellett hozni egy olyan eljárást, amellyel eldöntik, ki hajthatja majd be a tartozást. Az elosztási szabályrendszer azért különösen fontos, mert így garantálható, hogy szinte kizárólag technikai szempontok alapján határoznak arról, melyik végrehajtó kezeli majd az adós esetét. Így elvben kizárható a részrehajlás, valamint csökkenthető a korrupciós veszély is, és – nem utolsó sorban – biztosítható, hogy nagyjából ugyanakkora üzletet jelentsen a végrehajtói irodáknak a működés.

A biznisz nagyságát nemcsak az ügyek száma határozza meg, hanem azok minősége is: az ingatlannal rendelkező adósoktól például nagyobb eséllyel hajtható be a tartozás, mint a szinte nincstelenektől a közüzemi adósság. 

Vagyis az sem mindegy, hogy kihez kerülnek a várhatóan jól fizető ügyek.

A szabályozás szerint a következő módon kell elosztani a végrehajtási ügyeket abban az esetben, ha egy bíróság mellett több végrehajtó is működik:

  • A Gödöllői Járásbíróság mellett például két végrehajtói iroda végzi a munkát. Közöttük osztják ki az ehhez a területhez tartozó lakosok és cégek végrehajtási ügyeit, méghozzá egyesével és érkezési sorrendben. Tegyük fel, hogy 3 végrehajtási eset keletkezett. 
  • Az első esetet az a végrehajtói iroda kapja, amelynek alacsonyabb a végrehajtói jelvényszáma. A következő esetet a sorrendben következő jelvényszámú végrehajtó kapja stb., ha pedig elfogynak a végrehajtók az adott területen, akkor kezdik elölről a kiosztást. Azaz jelen esetben a harmadik ügyet ismét az alacsonyabb jelvényszámú iroda kapja. (Vannak területek, ahol kettőnél több végrehajtó működik.)
  • A rendszerben tehát elvileg kizárt, hogy célzottan kerüljön több és jól fizető ügy a kiszemelt végrehajtóhoz.

Az rtl.hu információi szerint ugyanakkor az árbevételeket tekintve bizonyos körzetekben jelentős eltérések alakultak ki annak ellenére, hogy az automatikus ügyelosztás miatt elvben nagyjából azonos ügyszámnak és azonos bevételnek kellene keletkeznie. Azaz hiába dolgozott két végrehajtó ugyanazon a környéken, az egyiknek sokkal jobban megérte, mint a másiknak.

Megkerestük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy megtudjuk, álláspontjuk szerint mi okozza a jelentős eltéréseket, de a két szervezet nem reagált.

Pedig több esetben is ilyen bevételkülönbség alakult ki a Schadl-Völner korrupciós botrányban érintett végrehajtóknál. 

Schadl György, az MBVK korábbi elnökének felesége például több mint 100 millió forinttal magasabb árbevételt ért el, mint az ugyanúgy gödöllői illetékességi területen dolgozó „konkurencia”. 

Volt azonban olyan vádlott is, akinek 300 millió forinttal volt magasabb az árbevétele, mint a másik végrehajtói irodának. (A Schadl-ügyben összesen 9 végrehajtó lett vádlott, közülük 6-an vittek olyan területen irodát, ahol egynél több végrehajtó dolgozott. A többiek egyedüli végrehajtók voltak az adott területen, így dolgozott például Schadl György is a Budaörsi Járásbíróság mellett. Az érintettek közül többen már elítéltek lettek, ők ugyanis elfogadták az ügyészség által javasolt büntetést, és az már jogerőre is emelkedett.)


A botrány 2021 végén robbant ki, akkor az érintettek végrehajtói tevékenységét felfüggesztették, ezért az árbevételnél még ezt az utolsó évet hasonlítottuk össze. Évente azonos mennyiségű új ügyet kaptak az egy körzetben dolgozó irodák az MBVK adatai alapján, az összesített ügyszám viszont eltérő, erről lentebb, keretes írásunkban olvashat.
* Több végrehajtó dolgozott egy cégben ** 2020-as adat, mert ezt a végrehajtót is felfüggesztették egy másik ügyben

A táblázatból látható, hogy az egyik körzetben (5. számú) mindenkinek (így az ügy egyik vádlottjának is) átlagosan alakult az árbevétele, azaz itt nem alakultak ki jelentős eltérések sem az összes ügyszámot, sem az árbevételt tekintve. Viszont egy másik térségben (4. számú) csak egy valaki előzte meg a vádlottá vált végrehajtót 2021-ben néhány millióval: egy volt helyettes államtitkár, aki politikai pályája után végrehajtói irodát nyithatott. Ő – bár a neve többször is felbukkan a Schadl-ügy nyomozati anyagában – nem vádlott a korrupciós ügyben, így a mai napig működteti az irodát. 

Az árbevételben látható eltéréseket egyébként részben indokolhatják a képességbeli különbségek is: miután ez is egy szakma, vannak ügyesebb és kevésbé eredményes végrehajtók. 

A különbség azonban az rtl.hu-nak nyilatkozó végrehajtók szerint túl nagy.

Az ügyelosztással kapcsolatban nemcsak bennük merültek fel kétségek. Földi Judit, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője korábban pert indított a felcsúti fociakadémia kiadásainak megismeréséért, de hiába adott neki igazat a bíróság, a kért dokumentumokat a mai napig nem kapta meg teljesen.

Ezekben az esetekben is a végrehajtók járnak el, jelen esetben a Bicskei Járásbíróság mellett működő egyetlen végrehajtónak kellett volna kikényszerítenie a számlákat, a felcsúti székhelyű akadémia ugyanis oda tartozik. A végrehajtó azonban – Földi Judit rtl.hu-nak adott nyilatkozata szerint – összeférhetetlenséget jelentett, ezért visszaadta az ügyet. Ilyen esetben kijelölnek helyette valaki mást, és történetesen Schadl György irodája kapta a megbízást.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökének munkáját azonban felfüggesztették a korrupciós botrány kirobbanásakor, azóta pedig helyettes végzi a feladatait. Földi Judit azt mondta: a helyettes végrehajtó azt a tájékoztatást adta neki, hogy 92 számlát küldött meg a felcsúti fociakadémia; ez azonban csak töredéke a kért adatoknak, a többit egész egyszerűen nem adták át. Az adatigénylési ügyekben ráadásul – fűzte hozzá – a végrehajtó nem kérhet karhatalmi segítséget, mindössze annyit tehet, hogy felszólításokat ír: az érintett szervezet tegyen eleget a Kúria ítéletének. „Ha az autót kell lefoglalni, akkor kimegy a rendőr, de ilyen esetekben nem” – fogalmazott a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól kapott adatok alapján az is megállapítható, hogy átlagosan nagyjából 30 ezer ügy szerepelt egy adott napon a végrehajtói irodák nyilvántartásában, de Schadl György irodája esetében ez a szám 2019 óta 53 ezer felett alakult. Hasonlóan átlag feletti üggyel dolgozhattak általában a Schadl-ügy vádlottjai is. Évente általában mindenhol 2-3 ezerrel nőtt az ügyszám, ennek ellenére jelentős eltérések alakultak ki az összes esetet tekintve is. Ezek egy része indokolható azzal, hogy egyes irodák örököltek is ügyeket az elődjüktől, valamint hogy ha egy adós ellen indult már végrehajtás, akkor hiába tartozna lakcíme alapján máshova, az első végrehajtó indíthatja meg a második ügyet is. Az MBVK az eltérő ügyszámokra vonatkozó kérdéseinkre sem reagált.

Nyitókép: Marjai János / MTI

#Belföld#schadl györgy#schadl-völner korrupciós botrány#magyar bírósági végrehajtói kar#ügyelosztás#végrehajtói iroda#ma