Több nyomozást is folytatnak a Schadl-ügyhöz kapcsolódóan, de még a tanúkihallgatásig sem jutottak el ezekben

A rendőrség jelenleg is nyomoz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) által kötött szerződések ügyében, valamint amiatt, hogy Schadl György, a szervezet elnöke többeket is megpróbált átsegíteni egyetemi vizsgákon, ám 

ezekben az eljárásokban egyelőre senkit sem hallgattak meg, még tanúként sem 

– derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság rtl.hu-nak küldött április eleji válaszából. 

Ezt a két szálat az ügyészség korábban leválasztotta a vesztegetési ügyről és átadta a rendőrségnek, jelenleg pedig mindkét esetben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytat eljárást. 

A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két mellékszál még csak „felderítési szakban” van, noha a fő ügy nyomozása során már a lehallgatási jegyzőkönyvek, valamint a szükséges dokumentumok (köztük az érintett szerződések) is a hatóságokhoz kerültek. 

A fő botrányban ráadásul már a bírósági per is megkezdődött: Schadl Györgynek és Völner Pál volt államtitkárnak azért kell felelnie, mert a vád szerint korrupciós láncolatot alakítottak ki, amelynek következtében előbbi legalább 920 millió forintot szerzett jogtalanul, míg utóbbi több mint 80 millió forintot.

Covid-tesztek és vizsgáztatás

Az egyik leválasztott nyomozás azért indult, mert a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar csaknem ötvenezer forintos darabáron kötött szerződést 2500 koronavírus-gyorstesztre a járvány első hullámában. A tesztekre azzal a magán-mentőszolgálattal szerződtek, amelytől Schadl György kék villogót is szerzett az autójára. 

Az akkori piaci árak alapján is igen drágának tűnő szerződést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hagyta jóvá, a kar részéről pedig a nyomozati iratok alapján a jelenleg is pozíciójában lévő hivatalvezető, Takács Katalin írta alá.

Takács Katalin már Schadl György idején is ebben a tisztségben dolgozott, azonban – elődjével ellentétben – őt a nyomozóhatóság a fő ügyben semmivel sem vádolta meg. 

Sőt, a kiszivárgott nyomozati anyagokban annak sincs jele, hogy tanúként kihallgatták volna. 

A másik folyamatban lévő nyomozást azért indították, mert Schadl György több embernek – mások mellett Rogán Antal miniszter akkori kabinetfőnökének – is segíthette a jogi vizsgáját.

A végrehajtói kar elnöke egy másik vizsgázó esetében Lukács Tamást, a kar alelnökét kérte meg, hogy járjon közben: ő a jegyzőkönyvek szerint „kardoskodott” is az értékelésnél, ám végül leszavazták, mert a vizsgázó semmit sem tudott. Schadl György letartóztatása óta Lukács Tamás alelnökként vezeti a végrehajtói kart, ő is több éve ebben a pozícióban dolgozik, azonban Takács Katalinhoz hasonlóan a fő ügyben őt sem vádolták meg semmivel, és a kiszivárgott nyomozati anyagok szerint tanúként sem hallgatták meg egyik ügyben sem.

Az rtl.hu megkérdezte az ügyészséget, hogy meghallgatták-e Takács Katalint és Lukács Tamást (ha pedig nem, miért nem), azonban arra hivatkozva elutasították a válaszadást, hogy az ügy már bírósági szakban van, így az ügyészség már nem nyilatkozik a témában. Takács Katalin, a végrehajtói kar hivatalvezetője és Lukács Tamás alelnök megkeresésünkre nem reagált.

A rendőrség tájékoztatása szerint egyébként 

nem indult külön eljárás abban az ügyben, hogy – a nyomozati anyagok szerint – Schadl György megpróbált elmozdítani a pozíciójából egy bírót.

A kilakoltatási moratórium alatt is több ezer ingatlant árvereztek el

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kart érintő botrányok ellenére hamarosan új végrehajtókat nevezhetnek ki, pedig mint korábban megírtuk, ez az eskütétel miatt igen aggályos lehet. A törvény szerint ugyanis a végrehajtók kinevezése csak akkor érvényes, ha az elnök (azaz a börtönben lévő Schadl György) előtt tesznek esküt. Ugyan a szervezet szabályzata lehetőséget ad arra, hogy az alelnök ebben is helyettesítse az elnököt, azonban ez a szervezeti és működési szabályzat nem írhatná felül a jogszabályt. (Az ügy jelentőségét mutatja, hogy a HVG szerint van, aki már erre hivatkozva támadja meg a frissen hivatalba lépett végrehajtók intézkedéseit, ha ugyanis jogtalan volt a kinevezés, érvénytelen lehet az összes általuk hozott döntés is.)

Az rtl.hu közérdekű adatigénylésére a felügyeleti szerv, azaz 

a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága azt közölte, hogy az eskütételt a törvény, valamint a szervezeti és a működési szabályzat alapján tartják meg, azaz jogértelmezésük szerint úgy is érvényes a ceremónia, hogy csak az alelnök van jelen. 

A végső szót várhatóan a bíróság mondja majd ki, az ítélet pedig több tízezer végrehajtási ügyet érinthet, Schadl György letartóztatása óta ugyanis 34 új kinevezés történt, egy végrehajtó pedig évente nagyjából kétezer ügyet intéz.

A hivatalos értesítőben megjelent adatok alapján 15 helyre keresnek új végrehajtókat, ők várhatóan ismét Lukács Tamás alelnök előtt teszik le az esküjüket. 

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint a botrányok ellenére nem lassult a munka: a kilakoltatási moratórium november 15-i életbelépése óta március 15-ig 6312 ingatlant bocsátottak árverésre, ezek közül pedig 3521 esetben pedig eredményes is volt a licitálás.

A legmagasabb vételárajánlatok összértéke meghaladta a 31 milliárd forintot.

A fegyelmi eljárások miatt is tettek feljelentést 

A Schadl-ügyhöz kapcsolódóan más esetekben is tettek feljelentéseket: több végrehajtó azért fordult például a rendőrséghez, mert elfogultnak és megalapozatlannak tartották az ellenük indított kari fegyelmi eljárásokat. Ez azért különösen fontos, mert ezekre a fegyelmi eljárásokra hivatkozva többeket is megfosztottak az irodájuktól.    

Nyitókép: RTL Híradó