Utoljára a 2008-as gazdasági világválság után volt a mostanihoz hasonló reálbércsökkenés Magyarországon – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A hazai fizetések jóval kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban: a KSH szerint a reálkeresetek 7,6 százalékkal csökkentek januárban a világszinten is rekordernek számító infláció miatt. Bár a kormánypárti politikusok az átlagkeresetek növekedésével büszkélkednek, annak jelentős emelkedése csak egy szűk, ám remekül kereső réteg fizetésének köszönhető, miközben KSH adatai alapján az emberek fele 294 500 ezer forintnál kevesebbet keres. 

Jeles András nyugdíjas korú Kossuth-díjas filmrendező a Facebookon keres munkát – akár fizikait is. Ez megdöbbentette a művészvilágot. Bár a bérek emelkedtek, amióta elszaladt az infláció Magyarországon, a nyugdíjak még annyira sem követik az áremelkedést, mint a fizetések, és a legtöbb nyugdíjas havi jövedelme elértéktelenedik. A Reggeli vendége Farkas András nyugdíjszakértő volt.

A 2008-as válság óta nem esett akkorát a fizetések értéke, mint januárban. Ezt a Portfolio elemzője mondta az RTL Híradónak a Központi Statisztikai Hivatal januári kereseti adatai alapján. Hiába emelték a béreket, az infláció miatt 7,6 százalékkal kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a következő hónapokban már lassulni kezd az infláció, de éves szinten még közel 20 százalékos is lehet 2023-ban.

Szükség esetén hosszabb időre is áfamentessé tesznek több mint negyven terméket. 

Minden negyedik kereskedő további áremelést tervez a következő negyedévben – derül ki a GKI friss felméréséből. Az építőiparban átlagon felül számolnak drágulással, ám az élelmiszerekért is többet kérhetnek a kereskedők. A Gazdaságkutató szerint tetőzött az infláció, de több terméknek emelkedhet, mint ahánynak csökkenhet az ára.  

Sokan szerényebb keretek közé szorítják az esküvőt, de akadnak olyanok is, akik a lagziról is készek lemondani. 

A nyugdíjasok az inflációt sokkal nagyobbnak tapasztalják a valós értékeknél.

A legsúlyosabb gondnak az inflációt tartják. Ez az Európai Bizottság friss felméréséből derül ki. Az előző kutatás óta 12 százalékkal csökkent azok aránya, akik pozitívan ítélik meg az Európai Uniót. A Momentum szerint azért, mert a kormány rengeteget költ arra, hogy rontsa az emberek véleményét az unióról.

Akár 15 százalékkal többet kell fizetni idén a gumicseréért. A drágulást az infláció, a rezsiárak emelkedése és az alapanyagárak emelkedése okozza. A gumiszerelők szerint a jó idő beköszöntével nem érdemes sokáig halogatni a cserét, a tartós melegben ugyanis drasztikusan romlik a téli abroncsok tapadása.

A Német Gazdaságkutató Intézet vészjósló szcenáriója szerint elfajulhatnak az utóbbi hetek bankcsődjei, pánik tör ki a tőkepiacokon, mert senki sem tudja, hogy mely bankok kerülhetnek még bajba.

A szakértő szerint folytatódik ez a tendencia, de elmarad az infláció mértékétől.

Március 9-én csődbe ment az Egyesült Államok 16. legnagyobb pénzintézete, a Silicon Valley Bank (SVB). Vasárnapra bezártak egy másik bankot, amivel néhány napon belül megtörtént az Egyesült Államok történetének második és harmadik legnagyobb bankcsődje. A Concorde szakértőjével annak jártunk utána, hogy milyen hatással van mindez Európára és a forintra, és hogy megismétlődhet-e a 2008-as válság.

Nemcsak a kormánypárti szavazók, hanem a bizonytalanok és az ellenzékiek körében is.

Átlag 200 ezer forinttal többe kerülhetnek a külföldről behozott használt autók, ha 400 forint körül marad az euró árfolyama. Az Eurostat adatai alapján februárban két és félszer akkora volt az infláció Magyarországon, mint az uniós átlag. „A forint nagyon sérülékeny és kockázatos deviza, a befektetők igyekeznek menekülni előle” – mondta az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő. 

Minden összetevője nagyobb mértékben drágult, mint az átlagos élelmiszer-infláció. Pedig az is 43,3 százalék.

Arról, hogy mely élelmiszerek árát korlátozzák, mindegyik üzletlánc saját maga dönthet.

Minden eddiginél nagyobb akciókat hozhat, ha eltörlik a hatósági árakat – mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. Az áruházláncokat még gúzsba köti, hogy az árstopos termékeken veszteséget termelnek, ez azonban a várakozások szerint már nem tart sokáig. A boltok február elején először a vajak árát vágták meg drasztikusan, aztán a sajtokét. Mostanra ezer terméket kínálnak olcsóbban. De mire számítsanak a vásárlók, meddig tarthat az árcsökkenés?

Argentínában számos fogyasztási cikk ára több mint kétszeresére nőtt tavaly óta.

Ötven százalékkal is drágább lehet egy esküvő idén, mint tavaly. 

Az RTL-nek nyilatkozó rendezvényszervező szerint idén 6 millió forintba kerülhet egy átlagos budapesti esküvő, ez 2022-ben még kevesebb mint 5 millió forintból kijött volna. A drágulásért elsősorban az élelmiszer- és energiaárak növekedése, és a drága benzin lehet felelős – állítja az esküvői szolgáltatók érdekképviselete. Azt mondják, a catering szolgáltatók költségei nőttek a leginkább.

Több mint 100 nap után sokuknak furcsa érzés volt új arcokat látni, bevásárolni, vagy csak egyszerűen szembesülni azzal, ami a kinti életben várt rájuk. Megkerestünk pár korábbi villalakót, hogy osszák meg azokat az élményeiket, amik a legmegdöbbentőek voltak számukra a luxusbörtönben töltött időszak után.

A szerdai, Orbán Viktor vezetésével tartott kormányülés után csütörtökön a kormányinfón a Baross Gábor Program bővítését jelentették be. Ez a vállalkozásoknak kínál kedvezményes hitelt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elhúzódó háborúra számít. Szerinte faji alapon üldözi a magyarokat Brüsszel. 

Nincs még vége a rekordgyors drágulásnak a GKI szerint. Hiába csökkent három tized százalékponttal, továbbra is 25 százalék felett van az infláció Magyarországon – derült a KSH friss adataiból. A DK a kormányt hibáztatja a pénzromlásért. A kormány szerint az árstopokkal jelentős többletkiadásoktól védték meg a családokat. 

Itt a jegybankelnök beszéde, ami egy valóságos vádirat.

A háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább a 2022. februári szinthez képest. 

Egyre többen nem váltják ki bizonyos gyógyszereiket, így spórolnak. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége szerint a reálbérek csökkenése a gyógyszervásárláson is meglátszik. Főleg vitaminokból vesznek kevesebbet és azokat a vényköteles gyógyszereket nem váltják ki, amelyek elhagyásánál nem éreznek változást. A Híradónak nyilatkozó háziorvos szerint azonban ezek a gyógyszerek is fontosak.

A K&H kkv bizalmi indexe szerint jóval infláció alatti béremelés várható a szektorban.

Több pénzt költöttünk ugyan, de az infláció is közbeszól.

Szerinte az intézkedés a „brüsszeli szankciók” okozta áremelkedéstől védi az embereket, pedig már jóval a háború előtt bevezették.

Magyarországon 45 százalékkal lett drágább egy év alatt sokak kedvenc étele. Ez volt a legnépszerűbb statisztika februárban az Eurostatnál.

Az infláció 26,2 százalékos, az emelés mértéke ennél jelentősen kevesebb lehet. 

Csak az év második felében csökkenhet érdemben az infláció – a jegybank friss elemzése alapján. A vaj már 15 százalékkal olcsóbb, mint tavaly év végén, a sertéshús viszont 10 százalékkal tovább drágulhat a következő hónapokban Raskó György agrárközgazdász szerint. Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja azt mondta, az élelmiszerárstopot csak akkor vezetik ki, ha tartósan és meggyőzően lassul az infláció.

Két helyen dolgozó szülőkről, pénzüket számolgató nyugdíjasról, kilátástalan helyzetben lévő édesapáról készített riportot az SRF a kiugróan magas magyarországi infláció illusztrálására. 

Akár a duplájára is drágulhatnak a hatósági áras termékek az árstop eltörlése után, amire a tavasz utolsó heteiben, nyár elején kerülhet sor – így számol az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértő. A csirkemell, a liszt, a kristálycukor és a többi érintett termék ára több mint egyéves lemaradásban van a jócskán megdrágult élelmiszerekhez képest, de ha a kormány eltörli az intézkedést, visszaállnak a piaci árak.

Milyen taktikákat érdemes bevetni, ha szeretnénk, hogy a tárgyalás sikeres legyen?

27 éve nem látott drágulás van Magyarországon, de a jó hír, hogy az infláció most lehet a csúcson, innen csökkenést várnak a szakértők. 

Zuhan a gabona ára, a pékek mégis költségnövekedéssel szembesültek.

A miniszterelnök szerint az inflációt nem lehet megszüntetni, mert a baj nem Magyarországon van.

Éva egy 6 gyermekes egyedülálló édesanya, aki saját erejéből, mindössze havi 120 ezer forintból próbálja eltartani gyermekeit. Ám napról napra nehezebb. Ő egyike azoknak a Magyarországon élő százezreknek, akiknek eddig is alig futotta élelemre, és akiknek a mostani brutális infláció mellett még nehezebb a megélhetés. Felmérések szerint ma Magyarországon közel egymillió ember él már 100 ezer forintnál is kevesebből. Őket még jobban érinti a decemberben mért évi 44,8 százalékos élelmiszer áremelkedés.

Már két és félszerese a magyarországi infláció az uniós átlagnak, az élelmiszerek drágulása pedig majd háromszor akkora – az Eurostat friss összesítése alapján. Az IMF szerint a kormány és a jegybank költekezése vezetett a kiugró dráguláshoz. A miniszterelnök pénteken azt mondta, márciustól lassulhat az áremelkedés.

A Statisztikai Hivatal adatai alapján több mint öt százalékkal csökkent a reálbér. Éves szinten viszont alacsonyabb volt az infláció, mint a bérnövekedés, ezért a kormány azt mondja, hogy megvédte a keresetek vásárlóerejét. A kormánypártok kihelyezett frakcióülésén kiemelt téma volt az infláció. A miniszterelnök szerint háborút kell indítani ellene.

Az uniós átlaginfláció sorozatban harmadik hónapja csökken. A magyar infláció a decemberi 25 százalékról 26,2-re emelkedett.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint még idén az inflációhoz kéne igazítani a hallgatói normatívát, amitől az ösztöndíjak összege függ.

Évek óta nem változott az összegük, az infláció elégeti az értéküket.

A szervezet szerint hiába emelkedtek az élelmiszerárak az egekbe, a kiskereskedelmi különadók elviszik az ágazat jövedelmét, így akár veszteséges is lehet a szektor.

Az infláció, a rezsiárak elszabadulása és az uniós pénzek befagyasztása is benne van abban, hogy zuhan a magyar gazdaság teljesítménye – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH újabb negyedévben mért gazdasági visszaesést, vagyis a magyar gazdaság technikai recesszióba fordult. Ha viszont az egész tavalyi évet nézzük, már jobb a helyzet: 2022-ben összességében 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami jócskán lekörözi a németeket, és az eurózóna átlagát is meghaladja. De hogy állunk a környező országokhoz képest? És mire számíthatunk idén?

Erről beszélt a Gazdsági Versenyhivatal elnöke, aki szerint április végére derülhet ki, hogy a rekord magas élelmiszer-inflációt okozhatta-e szabálytalan piaci magatartás. A vizsgálat állásáról ma tájékoztatta a Miniszterelnökség vezetőjét is. A Portfolio.hu elemzője ugyanakkor azt mondja, mivel az infláció csúcsán kezdtek vizsgálódni, ennek már nem lehet jelentős hatása az árak alakulására.  

Mennyit kerestek a magyarok a Kádár-korszakban, mennyi megtakarításuk volt a háztartásoknak, és mikor adósodtak el tömegesen? Hogyan aránylott a kenyér ára a fizetésekhez akkor és most, és vajon kevesebbet kell-e dolgoznunk egy jónak számító autóért, mint ötven éve? Hány liter benzinre futotta a fizetésekből akkor és most? Elgondolkoztató történelmi adatokat tett közzé a nemzeti bank.

A magyar gazdagságpolitikának köszönhetően lettünk elsők Európában infláció terén –mondta a Híradó késő esti kiadásának a portfolio.hu elemzője hétfőn. Hornyák József szerint csalódni fog, aki az élelmiszerárak csökkenésére számít, ugyanakkor a jelenlegi 44 százalékos drágulás 20-30 százalékra mérséklődhet.

A felmérés szerint a megkérdezettek neme, iskolai végzettsége, valamint jövedelmi helyzete sem befolyásolta a kialakult sorrendet.