Piri néni, egy családapa és egy ápolónő mondta el a svájci rádiónak, milyen megélhetési gondjaik vannak Magyarországon

Magyarország: A magas élelmiszerárak megélhetési félelmeket okoznak címmel közölt riportot a bázeli SRF (Schweizer Radio und Fernsehen) svájci rádió szerda este. Emlékeztetnek: Magyarországon az élelmiszerárak egy év alatt csaknem 40 százalékkal emelkedtek. 

Sokan már alig engedhetik meg maguknak

– teszik hozzá.

A riportban megszólal egy Piri nevű idős hölgy, aki könyvelőként egész élet végigszámolta, most azonban ismét kalkulálnia kell minden alkalommal, amikor elmegy vásárolni. Elmondta: keresi a kedvezményeket, és meghúzza a nadrágszíjat, amennyire csak tudja. A riport szerint a beszélgetéskor Piri néni kosarában csirkemell és napraforgóolaj volt, tehát két olyan alapvető élelmiszer, amelyek árát a kormány 2021 októberében befagyasztotta. Piri azt mondta: a befagyasztott árak legalább egy kicsit segítenek.

Megszólalt a riportban a 47 éves Krisztián is. A gondnokként dolgozó családapa jövedelmének több mint egyharmadát élelmiszerre költi. „Nem tudom, hogy a mai magyar fizetésekkel hogyan lehet kifizetni ezeket az árakat.” Szerinte a kormány által szabott fix árak nem változtatnak semmin, az üzletek csak a többi termék árát emelik meg.

Jó lenne – mondta erre Neubauer Katalin, a Magyar Kereskedők Szövetségének elnöke. 

De nem lehet. Minden más termékkel verseny van. 

Az egyes üzletek tehát nem emelhetik csak úgy az árakat. „Az alapvető élelmiszerek befagyasztott árai különösen a kisebb boltok számára jelentenek problémát” – mondja Neubauer. Nekik amúgy is kicsi az árrésük. Most olyan áron kell árulniuk a termékeket, ami nem fedezi a költségeiket, az a létüket veszélyezteti, teszi hozzá a rádió.

A magyar kormány szerint az árplafonokra azért van szükség, hogy a szegényebb embereket megkíméljék a túl nagy terheléstől. A kiskereskedők képviselője is jó ötletnek tartja ezt, azonban „nagyon nehéz, hogy a kiskereskedelemnek egyedül kell viselnie a költségeket.

A riportban kiemelik: az árstopos élelmiszerek termelői emelhetik az áraikat, de az élelmiszerboltosok nem háríthatják át ezeket az emeléseket a vásárlóikra. Ők sem kapnak támogatást a kormánytól, de kötelesek a termékeket befagyasztott áron kínálni. 

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke is megszólalt a tudósításban, ő arról beszélt, hogy  a rögzített árak nem igazán enyhítenek a lakosság nehéz helyzetén, csak torzítják az árszerkezetet, és végső soron ártanak a gazdaságnak. A fix árak mindenekelőtt Orbán Viktor ajándékai a választóinak, idézte a a kormányellenesként jellemzett közgazdászt az SRD. Bod Péter Ákos hozzátette: infláció már a tavalyi választások előtt is gondot jelentett a magyar kormánynak.

Ezt is ajánljuk:
Bod Péter Ákos az újraírt költségvetésről: ez mélypontja az elmúlt 30 év pénzügyi gazdálkodásának

A riport szerint bár Orbán Viktor kizárólag az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit okolja az emelkedő árakért, a rögzített árakat még azelőtt bevezette, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát. Bod Péter Ákos a kiugró áremelkedések egyik okának Orbán Viktor iparpolitikáját látja: „Ez rontotta a helyzetünket az elmúlt tíz évben.”

A riportban így fogalmaznak: „Az autókat, hűtőszekrényeket vagy gumiabroncsokat gyártó nagyüzemek támogatása hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság rendkívül sok energiát fogyaszt, és teljesen az orosz gáztól függ. Ez a gáz most sokkal drágább, mint korábban volt. Ez az egyik fő oka az élelmiszerárak gyors emelkedésének Magyarországon.”

Egy budapesti ápolónő, Ildikó is megszólalt a rádiónak. A 30 éves nő szerint az árak tovább fognak emelkedni, nem csak az élelmiszereknél, a bérleti díjak is egyre drágábbak lesznek. A riport szerint Ildikónak van egy nyolcéves kislánya, két munkahelyen dolgozik ő és férje is, de nem tudja, hogyan fogják finanszírozni életüket. Ildikó a kórházban végzett munka után lakásokat és irodákat takarít. Ennél többet nem tud dolgozni.

A kenyér drágulásáról az RTL Híradó készített riportot:

Nyitókép: Róka László / MTVA / MTI