Svájc hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a férfiakkal szemben a nyugdíjjuttatásoknál

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a svájci kormány a nyugdíjjuttatásokra vonatkozó szabályaiban hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a férfiakkal szemben – írja a BBC.

A döntés milliókba fog kerülni a visszamenőleges kifizetések miatt, és arra kényszeríti a kormányt, hogy átdolgozza a nyugdíjtörvényt.

Jelenleg azok a nők, akiknek a férje meghal, életük végéig nyugdíjat kapnak, míg a férfiak csak akkor, ha 18 év alatti gyermekük van.

Az EJEB megállapította, hogy a „férfi kenyérkereső” fogalma nem elegendő ennek alátámasztására.

A döntés középpontjában Max Beeler esete állt, egy svájci férfié, akinek felesége az 1990-es évek elején balesetben meghalt.

Az akkor 41 éves férfi felmondott a munkahelyén, hogy két kisgyermekükről gondoskodjon, és özvegyi nyugdíjból nevelte őket – számolt be a helyi média.

A nyugdíj folyósítását azonban 2010-ben leállították, amikor a kisebbik gyermeke betöltötte a 18. életévét.

Ha Beeler nő lett volna, a kifizetések élete végéig folytatódtak volna, függetlenül attól, hogy vannak-e gyermekei vagy sem.

Beeler, aki már évek óta nem dolgozik, hanem a nyugdíjára támaszkodik, fellebbezést nyújtott be a döntés ellen.

Ezt elutasították, mivel a helyi bíróság szerint a törvény szándékosan arra alapoz, hogy a legtöbb családban a férfi a fő kenyérkereső.

Az ügy végül az EJEB elé került, ahol Beeler sikeresen érvelt azzal, hogy hátrányos megkülönböztetés érte.

A bíróság megállapította, hogy a nők munkahelyi szerepe megváltozott, így az eltérés sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkét, mivel a férfiakkal szemben hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

Beeler mostantól megkapja a nyugdíját, és más özvegyek is jelentkezhetnek majd a ki nem fizetett juttatásokért.

A döntés várhatóan újra megnyitja a Svájcban régóta folyó vitát arról, hogy az európai bíráknak mekkora hatalommal kellene rendelkezniük a hazai jog felett.

Az EJEB a franciaországi Strasbourgban székelő nemzetközi bíróság, amely az emberi jogok európai egyezményének állítólagos megsértése esetén dönt.

Az egyezményt 46 ország írta alá, köztük számos olyan ország, például Svájc, amely nem tagja az Európai Uniónak.

Nyitókép: boonchai wedmakawand / Getty Images