Kinyírta a magyar kisüzemi sörfőzdék tizedét a válság, még több műhely pedig tetszhalott állapotban van

A kisüzemi sörfőzdék tizede bezárt, és még 10-20 százaléka lehet az amelyik látens módon üzemel, vagyis sört nem főznek, hanem csak várják, hogy a körülmények javuljanak, mondta az rtl.hu-nak Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. „Nagyon nehéz ebben tisztán látni, mert nem szívesen vallják be, hogy tönkrementek, van, aki még befektetőre vár, emiatt nem kommunikálja kifelé mindezt” – fogalmazott. Gyenge – aki a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa is egyben, és malátaértékesítéssel is foglalkozik – hozzátette: gyakran csak olyan jelei vannak a szünetelésnek vagy bezárásnak, hogy nem rendelnek gabonát a főzéshez.

A bezártakon felül a sörfőzdék 10-20 százaléka szüneteltetheti a tevékenységét, így az is előfordulhat – mivel Magyarországon 80 kisüzemi sörfőzdével lehetett még tavaly számolni – hogy akár 20-25 főzde is becsukja a kaput.

A legnagyobb probléma az iparágban, hogy az energiaválság keményen odavágott a magyar kisüzemi sörfőzésnek, mivel a sörgyártás rendkívül energiaintenzív vállalkozás, akár gázzal, akár elektromos árammal dolgoznak. A tavalyi év második felében azzal szembesültek a sörfőzdék tulajdonosai, hogy öt-tízszeresére nőtt az energiaár, így fordulhatott elő, hogy egy dél-dunántúli kisüzemi sörfőzde mestere arról számolt be, hogy a korábbi kétmillió forintos villamosenergia-ár húszmillió forintra nőtt. Volt, aki „szerencsésebb” volt, és 8–900 ezer forintról „csak” 3,5–4,5 millió forintra ugrott az éves gáz-, vagy villanyszámla.

Az energiaáraknál javult a helyzet. Gyenge Zsolt arról számolt be, hogy az áram ára 2022 végéhez képest jóval olcsóbb lett. Ez azt jelenti, hogy az 1 KWh a 220-230 forintról lement 80 forintra. 

Ugyanakkor szerinte nem érdemes túlzottan ünnepelni, mert az utóbbi összeg az energiaválság előttinek még így is a háromszorosa.

A gázárral ugyanez a helyzet a szakember szerint, persze nagyon sok függ attól, ki, milyen szerződést tudott kötni a szolgáltatókkal. Van, aki megkockáztatja, hogy hosszú távú szerződést köt egy jónak tűnő árral (ami még így is többszöröse a réginek), míg a másik iskola képviselői mindig éppen a versenypiaci árat fizetik. Jelenleg azok járhattak jobban, akik az utóbbit választották, de ez persze változhat.

Az energiaárak emelkedése mellett az inflációs válság is sújtja az iparágat, főként amiatt, hogy az élelmiszerárak növekedése az egyik legmagasabb. A sörhöz szükséges alapanyagok ára is alaposan kilőtt, aminek a fogyasztók isszák meg a levét, mert a sörfőzdék is emelik az áraikat.

A Pénzcentrum március elején írt arról, hogy 2022 és 2023 januárja között 37,8 százalékkal drágult a sör Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal szerint januárban pedig 9,3 százalékot. 

A 37,8 százalékos sörinflációval egyébként Magyarország mindenkit lenyomott az Európai Unióban, utánunk Litvánia jön 19,8 százalékkal, 

vagyis alig több, mint fele akkora drágulással. Az uniós átlag 11-12 százalékos volt az Eurostat szerint, vagyis nagyon magasnak tekinthető a hazai helyzet.

A januári emelés egyébként arra vezethető vissza, hogy a nagy sörgyárak mindig az év első hónapjában emelnek az áraikon (a Heinekent leszámítva, ők ezt már decemberben meglépték), ez meg is látszott az év elején a boltokban. Gyenge Zsolt azt mondta, hogy a kisüzemi sörfőzdék is emeltek, igaz kissé lemaradva a nagy gyártóktól, mivel az árképzésbe az is beleszámít, hogy a nagyok termékei mennyivel drágulnak. A jövőről elmondta, az infláció miatt további drágulásra kell számítani. Ő maga a Fóti Kézműves Sörfőzdében februárban volt kénytelen emelni az árakon.

A kisüzemi sörfőzdéken sokat segítene, ha a „sörtörvényt” betartanák. A jogszabályt két éve szavazták meg Kósa Lajos fideszes képviselő kezdeményezésére, 

és tulajdonképpen arról szól, hogy egy vendéglátóhely akkor kaphat felmentést a termékkizárólagosságot előíró megállapodások tilalma alól, ha egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét is árulják csapolva, és ez utóbbi mennyisége eléri az eladott sör 20 százalékát. Ezzel akarták megakadályozni, hogy a nagy sörgyártók teljesen leuralják a piacot.

Gyenge korábban úgy nyilatkozott, hogy ezt a szabályozást nem tudják betartani, így a kisüzemi főzdék termékeit nem lehet kapni a vendéglátóhelyeken. Úgy sejtik, hogy kapacitásgondok miatt nem tudja ellenőrizni a kormányhivataloknál működő fogyasztóvédelem a sörtörvény betartását. Kezdeményezték, hogy az ellenőrzésekbe vonják be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is. Most elmondta, reményeik szerint a tavasszal döntés születhet az ügyben, és megjelenik róla a rendelet.

Nyitókép: Egy alkalmazott sétál az erjesztő tartályok mellett a Huyghe sörgyárban. Illusztráció. Fotó: Milan Jaros/Bloomberg/Getty Images.