Borzalmas íze van a klímaváltozás sörének, de most úgy néz ki, rá kell fanyalodnunk

Riadót fújtak a komlótermelők Németországban. Az idei már a második év, ami olyan súlyos szárazságot hoz, hogy jelentősen csökken az egyik legkedveltebb sörhöz használt ősi komlófajta termésátlaga. A Spalter nagyon sok pilsner típusú sörhöz szükséges: ha eltűnne, teljesen megváltozna a sör íze. Ráadásul ez az egyik legkedveltebb sörfajta a világon.

A speciális komló nem meglepő módon Spalt kisvároshoz fűződik, ahol 700 éve foglalkoznak komlótermesztéssel, vagyis nagyon komoly hagyományai vannak ennek. Olyannyira központi helyet foglal el a város kultúrájában, hogy szinte minden utcában megtalálhatók a „Spalter Bier” feliratú táblák, amelyek közül sok olyan favázas, vörös tetős házon függ, amelyeket több száz éve építettek a komló tárolására és szárítására. A településen apáról fiúra száll a komlótermesztés hagyománya, és ez a fő bevételi forrás az 5 ezres kisvárosban. (Érdekesség, hogy a sörfőzésben megkerülhetetlen, malátájáról híres Bamberg sem egy túl nagy város, akkora nagyjából, mint Szombathely.)

A New York Times cikke szerint a termelést és a város serfőző hagyományait olyan szinten veszélyezteti a klímaváltozás, mint eddig a hosszú története során még semmi.

Tavaly a perzselő hőség, az aszály és az intenzív viharok miatt a komlótermés Németországban olyan mértékben csökkent, mint a második világháború óta soha. A legjobban a Spalterhez hasonló őshonos fajták szenvedtek, amelyek évszázadokkal ezelőtt hűvösebb, nedvesebb éghajlaton fejlődtek ki természetes módon. Az idei betakarítás még csak most kezdődött, de a Német Komlótermelők Szövetsége máris az átlagosnál alacsonyabb termést prognosztizál.

Már korábban is voltak gyengébb éveik a termelőknek, úgy tartják, minden tíz évre jutott egy aszályos év, amikor rossz volt a termés. Most azonban először tapasztalták azt, hogy egymás után két száraz évet kell átvészelni, amire még soha nem volt példa. „A jövőben több száraz évre kell számítanunk” – fogalmazta meg borongós jóslatát a komlószövetség.

A komló kétes jövője

Az ehhez hasonló aszályos időszakok komoly egzisztenciális kérdéseket vetettek fel a gazdákban, az egyik legfontosabb, hogy a gazdák átálljanak-e újabb, klímabarátabb komlófajtákra, és ha igen, a sörfőzők megvásárolják-e azokat.

A gazdák sokféle komlót termesztenek, köztük újabb fajtákat is, az őshonos, hagyományos komlófajtákról, mint a Spalter, azonban nem mondhatnak le. A termést ráadásul nemcsak a hagyományos pilseni söröket készítő német sörfőzdéknek adják el, hanem nemzetközi óriáscégeknek is.

Az aszályos időszakokra az öntözés fejlesztésével készülnének fel, azonban az ősi komló hegyes-dombos termőterülete vízben egyébként sem túl gazdag. Andreas Auernhammer komlótermelőnek van a városban a legprofibb öntözőrendszere, de így is 20 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni tavaly egy átlagos évhez képest. Ugyanakkor az öntözés nélküli földeken jóval satnyább növények termettek, amelyekről alig lehet majd komlót szüretelni. Annak érdekében, hogy a gazdák öntözőrendszereket vásároljanak és helyezzenek üzembe, a bajor kormány összesen 40 millió eurós támogatást ígért.

Megoldás lehetne az új komlófajták nemesítése, ami az elmúlt hét évben nagy sebességre kapcsolt Németországban. Sebastian Gresset, a Bajor Állami Mezőgazdasági Kutatóközpont egyik vezetője a csapatával az elmúlt hét évben olyan új komlófajtákat nemesített, amelyek jobban bírják a hőséget és a szárazságot. Néhány gazda gyorsan le is csapott rá, mivel kevesebb munkát és pénzt igényel a termesztésük, más kérdés, hogy sokkal nehezebben is tudják őket eladni.

Peter Hintermeier, a világ legnagyobb komlókereskedője, a nürnbergi székhelyű BarthHaas ügyvezető igazgatója szerint a probléma az, hogy a sörfőzők és a vásárlók nem szívesen fogadják el az új fajtákat. Azt mondta a lapnak, hogy az emberek ragaszkodnak a kedvenc sörük ízéhez, a főzdék pedig pont emiatt nem akarnak változtatni. Ám könnyen lehet, hogy nem lesz más választásuk. Persze megpróbálhatnak az új komlóhoz olyan receptet készíteni, hogy a végtermék íze hasonlítson az eredeti Spalt-komlóból készült italéhoz, de ugyanolyan soha nem lesz. 

Az éghajlat változik, a fogyasztók viszont még mindig a több száz éves fajtákat kérik

– összegezte a problémát Gresset.

Frank Braun, a komlótermesztéssel foglalkozó HVG Spalt elnöke borúsan látja a jövőt: szerinte nincs olyan újonnan nemesített fajta, amely a hagyományos komlóíz terén felvehetné a versenyt a hagyományos fajtákkal. Szerinte ezért nem is fog eltűnni a Spalter, csak éppen kevesebb fog belőle teremni, emiatt persze jóval drágább lesz. Ha az összetevők többe fognak kerülni, akkor sajnos a sör is – ezt pedig már mi tesszük hozzá.

Nem csak a komlóval van baj

Az árpamaláta is nagyon rosszul bírja a hőséget, és a termésátlaga rohamosan csökken a klasszikus termőterületeken. A Bloomberg által közölt adatok szerint 1964 és 2015 között az aszályok és a hőhullámok 12,1 százalékkal csökkentették a termést, és az azóta eltelt nyolc évben a klímaváltozás miatt csak rosszabb lett a helyzet. A Carlsberg több millió eurót fektetett tudományos kutatásokba, az egyik fő cél, hogy erősen szárazságtűrő árpát nemesítsenek.

Az évente 600 milliárd dolláros forgalmat bonyolító söripar több fronton is küzd az éghajlatváltozás jelentette veszély ellen. A Heineken műholdas adatok segítségével figyel egy hollandiai létesítményt vízzel ellátó helyi folyót. A Molson Coors Beverage Co. egy olyan projektet támogat, amely vízgyűjtők védelmét és helyreállítását szolgálja, hogy tiszta vizet biztosítson a texasi Fort Worth-i sörfőzdéjének. Az Anheuser-Busch InBev SA, a Budweiser gyártója a NASA időjárási adatait használja fel az árpa terméshozamának előrejelzésére a különböző régiókban.

A tét nagy: egy a Nature Plants folyóiratban megjelent tanulmány szerint a melegebb éghajlat akár 16 százalékkal is csökkentheti a globális sörkínálatot, ugyanakkor kétszer annyiba fog kerülni egy korsó vagy egy üveg sör – már ha a legrosszabb forgatókönyvek valósulnak meg, amire sajnos nagy az esély. 

A belga New Belgium Brewing két éve a Föld napja alkalmából elkészítette a klímaváltozás sörét, amit aszálynak ellenálló gabonákból, füstösen ízesített, enyhén szennyezett vízből főztek. Komló nem is volt benne, csupán komlókivonat. 

Borzalmas íze volt, de arra tökéletes volt, hogy megmutassák, mi várhat ránk.

Nyitókép: Aszályos komlótermelő vidék Rocovnál. Fotó: Reuters/David W Cerny.