A magyar munkavállalók harmadát másodállásra kényszeríti a magas infláció a Randstad piacvezető munkaerő-toborzó nemzetközi kutatása szerint. Magyarországon kilencedik hónapja csökken a fizetések vásárlóértéke. A KSH adatai szerint februárban már majdnem 8 százalékkal ért kevesebbet ért az átlagfizetés, mint egy évvel korábban.    

Hónapok óta kiugróan magas, 30 százalék körüli infláció sújtja a legszegényebbeket Magyarországon – a belga Brőghel Intézet szerint. Úgy számolnak, a legkevesebb pénzből élő 2 millió magyar 7 százalékkal nagyobb drágulással szembesült, mint a legtehetősebb 2 millió tavaly novemberben. Az ország egyik legnagyobb karitatív szervezeténél egyre kevesebb adomány jut a rászorulóknak.

Még nagyobb drágulást hozhatnak a kötelező akciók, ha a beszállítók nem engednek az élelmiszerárakból – ezt a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke nyilatkozta az RTL Híradónak. Azt mondta, kezdeményezik, hogy a termelőknek és a feldolgozóknak is írják elő az árcsökkentést. A GKI szerint növelheti az inflációt, hogy a kormány tegnap elárulta, június elsejétől vezeti be az intézkedést. A kormány viszont úgy számol, az intézkedés csökkenteni fogja az árakat.

Húsz százalékkal kevesebbet értek februárban a fizetések Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ezt mutatják a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A Portfolio szakértője szerint a visszaesés nem ilyen drasztikus, de a bérek így is közel tíz százalékot veszítettek értékükből egy év alatt. A GKI szerint a cégek nem képesek annyi béremelést adni, hogy a fizetések követni tudják az inflációt.

Matolcsy György korábbi kritikáihoz képest optimistább hangot ütöttek meg.

Ez derült ki a KSH adataiból.

Valószínűtlen, hogy egy számjegyűre csökkenjen az infláció idén, és  inkább most váltson eurót, aki külföldre készül nyaralni.

Egyre kevesebben gondolják úgy, hogy a rekorder árakról a brüsszeli szankciók tehetnek.

Két hónappal, június 30-ig hosszabbította meg az árstopot a kormány. És bejelentették, hogy akciókra köteleznek forgalmas üzletláncokat. Alapvető élelmiszereket, árukategóriánként egy terméket kell majd olcsóbban adniuk a kereskedőknek, legalább 10 százalékkal az előző 30 nap legalacsonyabb árához képest. A GKI szerint az újabb állami beavatkozás tovább fűti az inflációt.

Az uniós átlag háromszorosa a magyar infláció.

Áremelésre kényszerülhet a SPAR az élelmiszerár-stop meghosszabbítása miatt – mondta az üzletlánc elnök-ügyvezetője az RTL Híradónak. A miniszterelnök múlt pénteken jelentette be, hogy egyelőre nem vezetik ki a maximált árakat. A SPAR úgy számol, tavaly több mint egy milliárd forint veszteséget okoztak nekik az ársapkák, havonta. Az Eurostat szerdán közölte, hogy már az uniós átlag háromszorosára rúg a magyarországi infláció.   

Nemcsak a gabonára, hanem összesen 25 mezőgazdasági termékre rendelt el importtilalmat Ukrajnából a kormány. A korlátozás június 30-ig tart és az agrárminiszter szerint a magyar gazdák és vásárlók érdekében kellett bevezetni. Az RTL Híradónak nyilatkozó közgazdász szerint az intézkedés veszélyezteti a kormány célját, hogy év végére 10 százalék alatt legyen az infláció. Raskó György szerint egyes árstopos termékeknél pedig akár átmeneti hiányt is okozhat. 

Nemcsak az élelmiszerek, hanem a szolgáltatások is drágultak, átlagosan 20 százalékkal. Németh Dávid vezető közgazdász szerint egyre több jel utal arra, hogy nem tudunk visszatérni a 2000 és 2010 közötti alacsony inflációs környezethez. Az MNB legutóbbi tanulmánya kimutatta, hogy a magyar infláció fele belső tényezőkre vezethető vissza, a másik fele pedig külső okok miatt alakult ki. A szakértő arra is figyelmeztetett: a forint most viszonylag erős, de az árfolyam sérülékeny, szerinte nagy ingadozás várható benne.

Bár a nyugdíjakat januárban 15 százalékkal emelték, ez nem tud lépést tartani a tényleges 25 százalékos inflációval, amit a nyugdíjasok ráadásul még magasabbnak éreznek. A szakértő szerint sok nyugdíjas szerint ők hitelezik az államot, hiszen az infláció növekedése miatt járna nekik az emelés, de azt csak későn és utólag kapják meg. Farkas András szerint amíg ilyen magas az infláció, célszerű lenne negyedévenként emelni.

Raskó György szerint lemondhatunk az olcsó élelmiszerről. Talán őszre várható javulás.

Matejcsok-Balogh Anett korábban nem nézte az élelmiszerek árát, csak megvette, amire szükségük volt. A háromgyerekes édesanya eddig otthon volt legkisebb gyermekével, de az anyagi biztonságuk miatt néhány héten belül újra munkába áll, így a pici másfél évesen bölcsődébe megy. Anett azt meséli, leginkább a szórakozást jelentő tevékenységeknél húzták meg a nadrágszíjat, kevesebbet járnak kirándulni, és éttermekbe se mennek, külföldi nyaralást pedig egyáltalán nem terveznek.

Ha a kormány valóban tenni akart volna az infláció ellen, legalább elgondolkodott volna az áfa ideiglenes csökkentésén – véli a DK szakpolitikusa.

A bankok arra számítanak, hogy az év közepén véget ér a kamatstop – mondta a Bank360.hu-nak a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, aki igazságtalannak és a pénzügyi felelőtlenséget támogató húzásnak tartja a kamatstopot. Jelasity Radován úgy véli, az év második felében jelentősen csökkenhet az infláció, aminek elérésében szerinte a jegybank jó úton jár – még ha az intézkedései között van a bankok számára nagyon hátrányos is.

Nem vezetik ki az árstopot – ezt a miniszterelnök jelentette be az állami rádióban. Orbán Viktor reggel arról beszélt, hogy csak május-júniusban számítanak az infláció nagyobb ütemű csökkenésére. A KSH két napja közölte, hogy márciusban tovább drágultak az élelmiszerek. A boltosok azt mondják, már nem tudnak többet engedni az árakból. Az ársapkák egyelőre április 30-ig érvényesek, mert a rendeleten még nem változtatott a kormány. 

Úgy tűnik, eközben a lakosság kezd hozzászokni a magas inflációhoz, de jóval erőteljesebbnek érzékelik azt a hivatalosnál. 

Márciusban is 25 százalék felett volt az infláció, ez ugyan néhány tized százalékkal alacsonyabb, mint a februári adat, de magasabb, mint amit a szakértők vártak. A Portfolió elemzője szerint ennek egyik oka az, hogy az élelmiszerek áremelkedésében sem volt érdemi lassulás. A DK szerint a kormány felelős a magas élelmiszerárakért. A kormány viszont elégedett azzal, hogy lassul az infláció.

A gazdaságfejlesztési miniszter úgy gondolja, „újabb lépéssel közelebb az egy számjegyű inflációhoz”.

A nyugdíjasokat a mostani rendszer arra kényszeríti, hogy hónapokon át hitelezzenek a magyar költségvetésnek.

Egy TikTok-felhasználó videóra vette, hogy bizonyos termékeket jóval olcsóbban, vagy akár féláron kapja meg, ha nem egy magyar, hanem egy romániai Lidl-ben vásárol be. Megnéztük az árakat, valóban így van-e. Inflációs rögvalóság. 

Idén átlagosan 45 ezer forint körül mozoghat egy napközis tábor, emelkedett az ottalvós táborok ára is. 

A tojás ára 74 százalékkal emelkedett. A tejtermékek 72,8 százalékkal drágábbak. A kenyér 68 százalékkal. 

Főleg kistelepüléseken csökkennek az ingatlanárak. Egyik negyedévről a másikra két százalékkal olcsóbbá váltak a lakások Magyarországon – a KSH előzetes adatai szerint. Az általunk kérdezett szakértők a magas inflációval és a megdrágult hitelekkel magyarázzák a piaci fordulatot. A Bank360.hu úgy számol, 14 millió forinttal többet kell visszafizetni egy 20 milliós lakáskölcsönért, mint két éve, a kamatemelések előtt.

Akár milliókat is spórolhatnak azok a vevők, akik kivártak, az ország több pontján is beindult az árcsökkenés. Az átlagos négyzetméterár több felkapott budapesti kerület mellett Debrecenben, Pécsen, Szombathelyen és Kecskeméten is csökken. A világrekorder infláció a lakáspiacot is megtépázza: meglódultak a kamatok, és borzasztóan megdrágult a hitelhez jutás. Meddig tarthat az árcsökkenés időben és értékben? És a fő kérdés: érdemes kivárni az ingatlanvásárlással? 

Meglepte a kereskedőket a tumultus, miután hónapok óta zuhant a forgalmuk a meglódult infláció miatt. Azt mondják, többen hagyták utolsó pillanatra a húsvéti bevásárlást. A KSH felmérése szerint a háztartások 92 százaléka főz ilyenkor sonkát.

Az infláció mértékénél kisebb, átlagosan 10 százalék körüli béremelés nem állítja meg az utóbbi évek legnagyobb felmondási hullámát.

Szabadesésben van a boltok forgalma: februárban már két számjegyű, 10,1 százalékos zuhanást mért a KSH a kiskereskedelmi forgalomban. Az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző szerint a koronavírus-járvány óta nem költöttünk olyan keveset, mint az év második hónapjában – pedig ennek akkor egyszerű oka volt: sok üzlet zárva tartott. A bútorboltok és a műszaki áruházak forgalma esett a legnagyobbat, a használt cikkeket árusító üzleteké és a turkálóké viszont szárnyal. Visszafoghatja a boltok árazását, hogy kezdenek elmaradni a vevők? 

Minden ötödik hajléktalan éhezik.

A hetilap szerint hiába hangoztatja a kormány, hogy a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket.

Csak néhány bank van, amelyik 10 százalék fölötti betéti kamatot kínál. Az infláció átlagos mértéke tavaly 14,5 százalék volt. 

Ezzel akadályoznák meg a túlárazást – mondta Varga Judit.

Átlagosan 26 százalékos élelmiszerdrágulást vár idén a Magyar Nemzeti Bank – ezt a Jegybank közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója nyilatkozta az RTL Híradónak. Baksay Gergely azt mondta, lehetnek olyan termékek, amelyeknek az ára csökken, általánosságban azonban továbbra is drágulásra kell számítani, még ha ez szerinte lassabb is lesz, mint tavaly. A Nemzeti Bank úgy számol, leghamarabb 2025-ben szoríthatják tartósan három százalékra az inflációt.

Belvárosi lakás vagy kertes házas negyedben egy villa? Buda vagy a pesti belváros? A luxus mindenhol megtalálható, ha van legalább 700 millió forintunk rá, de a határ a csillagos ég. A luxusingatlanok négyzetméter ára 3 millió forintról 5 és félmillióra emelkedett, de nem adnak el belőlük kevesebbet, mint a válság előtt. Bár ezek az ingatlanok sokszor nem a nyilvános oldalakon keresztül cserélnek gazdát, annyit az ezzel foglalkozó szakértők elárultak, akad már 4 milliárd forintos pazar luxusotthon is a piacon. 

20-25 kisüzemi sörfőzde is bezárhatott, vagy szüneteltetheti a tevékenységét az energiaválság és az inflációs válság gyilkos kombinációja miatt. A sör sehol sem drágult annyira az Európai Unióban, mint nálunk, és az áremelkedésnek még nincs vége. A kisebb főzdék most arra várnak, hogy az állam tartassa be a fideszes javaslatra elfogadott „sörtörvényt”.

52 322 forint egy átlagos magyar autós kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának díja.

„Már látszik a kormány inflációellenes intézkedéseinek hatása” – beszélt reggel Orbán Viktor az állami rádióban. A miniszterelnök szerint az élelmiszerláncok már abban versenyeznek, ki tud alacsonyabb árat ajánlani a vevőknek. Az országos kereskedelmi szövetség szerint ez egyes cikkekre lehet igaz, de a boltokban még idén is áremelkedésre kell számítani.

A Bankrupt legújabb száma valószínűleg nem lesz Orbán Viktor kedvence. 

A miniszterelnök szerint a világháború veszélye nem irodalmi túlzás, az inflációt pedig úgy kell törni, mint a kukoricát.

Utoljára a 2008-as gazdasági világválság után volt a mostanihoz hasonló reálbércsökkenés Magyarországon – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A hazai fizetések jóval kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban: a KSH szerint a reálkeresetek 7,6 százalékkal csökkentek januárban a világszinten is rekordernek számító infláció miatt. Bár a kormánypárti politikusok az átlagkeresetek növekedésével büszkélkednek, annak jelentős emelkedése csak egy szűk, ám remekül kereső réteg fizetésének köszönhető, miközben KSH adatai alapján az emberek fele 294 500 ezer forintnál kevesebbet keres. 

Jeles András nyugdíjas korú Kossuth-díjas filmrendező a Facebookon keres munkát – akár fizikait is. Ez megdöbbentette a művészvilágot. Bár a bérek emelkedtek, amióta elszaladt az infláció Magyarországon, a nyugdíjak még annyira sem követik az áremelkedést, mint a fizetések, és a legtöbb nyugdíjas havi jövedelme elértéktelenedik. A Reggeli vendége Farkas András nyugdíjszakértő volt.

A 2008-as válság óta nem esett akkorát a fizetések értéke, mint januárban. Ezt a Portfolio elemzője mondta az RTL Híradónak a Központi Statisztikai Hivatal januári kereseti adatai alapján. Hiába emelték a béreket, az infláció miatt 7,6 százalékkal kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a következő hónapokban már lassulni kezd az infláció, de éves szinten még közel 20 százalékos is lehet 2023-ban.

Szükség esetén hosszabb időre is áfamentessé tesznek több mint negyven terméket. 

Minden negyedik kereskedő további áremelést tervez a következő negyedévben – derül ki a GKI friss felméréséből. Az építőiparban átlagon felül számolnak drágulással, ám az élelmiszerekért is többet kérhetnek a kereskedők. A Gazdaságkutató szerint tetőzött az infláció, de több terméknek emelkedhet, mint ahánynak csökkenhet az ára.  

Sokan szerényebb keretek közé szorítják az esküvőt, de akadnak olyanok is, akik a lagziról is készek lemondani. 

A nyugdíjasok az inflációt sokkal nagyobbnak tapasztalják a valós értékeknél.

A legsúlyosabb gondnak az inflációt tartják. Ez az Európai Bizottság friss felméréséből derül ki. Az előző kutatás óta 12 százalékkal csökkent azok aránya, akik pozitívan ítélik meg az Európai Uniót. A Momentum szerint azért, mert a kormány rengeteget költ arra, hogy rontsa az emberek véleményét az unióról.