Lassan jobban megéri bármelyik szomszédos országban dolgozni, mint itthon, Nyugat-Európát pedig esélyünk sincs utolérni belátható időn belül

A friss KSH-adatokból fájóan kitűnik, hogy az Európai Unióban tavaly átlagosan 22,9 eurót, tehát 8546 forintot kerestek óránként az alkalmazottak, ezzel szemben Magyarországon csak 9,1 euró, vagyis 3396 forint volt az órabér. Ezzel szemben Németországban 11 308, utóbbinál 15 302 forintnak megfelelő eurót kapnak a dolgozók óránként. Persze a dánok sokat keresnek, igaz sokat is adóznak. Viszont a munkaidő ott a 40 óra helyett 33, illetve maximum 37 óra, a túlórázást pedig nem erőltetik a munkaadók.

A minimál órabér, amit takarítással meg lehet keresni, 150 korona körül van, ez jelenleg 7500 forint

– mondta a Fókusznak Szilvás Tünde, aki már 12 éve él Koppenhágában. Hozzátette, Dániában összességében nem drágább az élet, mint Magyarországon. Sőt, például az élelmiszerek és a szolgáltatások sokszor még olcsóbbak is, mint itthon. „Ezzel szemben az ingatlanárak magasabbak, egy másfél szobás, központi elhelyezkedésű lakás havi 250 ezer forintba kerül” – mondta.

Magyarországon az EU-tagországok között a harmadik legalacsonyabb bért vihetik haza a munkavállalók. A környező országokat vizsgálva Romániában hozzánk hasonló a helyzet, Horvátországban már valamivel többet, 10,4 eurót fizetnek óránként. A szlovének viszont már több, mint a dupláját, az Ausztriában dolgozók pedig háromszor annyit keresnek, mint a magyarok.

Hornyák József makroelemző szerint húsz évvel ezelőtt még volt esély a felzárkózásra, ma már borúsabban látja a helyzetet.

A gazdasági adatok alapján 20 évvel ezelőtt még volt esély arra, hogy Magyarország felzárkózzon a nyugat-európai országok közelébe, mind a gazdasági teljesítményt, mind a béreket tekintve. Ez alapvetően nem valósult meg 

– mondta.

Itthon a garantált bérminimum 2023. január 1-től 296 400 forint, ez órabérre számolva 1704 forintot jelent. A KSH szerint a bruttó átlagkereset Magyarországon egy év alatt 2022-re 17,4 százalékkal emelkedett, 426 ezer forintról 500 ezer forintra. Eközben viszont hatalmasra nőtt a bérszakadék az ország különböző régióiban dolgozók között. A budapestiek átlagfizetése 73 százalékkal meghaladta a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeit, 19 százalékkal a második helyezett Győr-Moson-Sopron vármegyeit, 23 százalékkal pedig az országos átlagot is.

A bérszínvonal nem, de más magas

Magyarországon a legmagasabb – több mint 40 százalék – az Európai Unióban az élelmiszerárak inflációja. A növekvő megélhetési költségek miatt a magyar dolgozók 34 százaléka vállal másodállást.

Hornyák József szerint egy termék létrehozásában – a kifejlesztésétől az értékesítéséig –  a gyártási költség a legalacsonyabb. Magyarország ebből veszi ki leginkább a részét és úgy látszik, nem is igazán történik elmozdulás ebből az irányból.

Magyarország nem szakított azzal, hogy a versenyképességét továbbra is az olcsó munkaerőre és ezen keresztül a feldolgozóipari vállalatokra építi

– tette hozzá a közgazdász.

A becslések szerint a Nyugat-Európához való felzárkózáshoz a bérek tekintetében legalább 25-30 évre van szükség. A szakértők szerint azonban ahhoz, hogy ebből a közepes jövedelmi csapdából kikerüljön az ország és egy magasabb fejlettségi szintre tudjon ugrani, olyan vállalatokra van szükség, amelyek kifejezetten a magasan képzett dolgozókat, szakembereket keresik. Ez vezet majd sokkal nagyobb fizetésekhez és magasabb életszínvonalhoz.