Havonta kellene emelni a nyugdíjakat, akkora a drágulás – állítja a szakértő

Farkas András a ma közzétett inflációs adatok tükrében vizsgálja a nyugdíjasok helyzetét a Nyugdíjgurun. Felidézi, hogy a KSH ma közzétett inflációs tájékoztatója szerint a márciusi infláció 2022. márciusához képest 25,2 százalék volt, miközben a nyugdíjas infláció ennél is magasabb, 26,7 százalékos volt.

Ezt azt jelenti, hogy  januári 25,7 százalék és a februári 25,4 százalék után már az idei harmadik hónapban 25 százalék fölött ragadt a fogyasztói árak növekedése, miközben a nyugdíjas infláció még siralmasabb, hiszen a januári 27,4 százalék és a februári 26,9 százalék után márciusban is még mindig 26% fölött vergődik, és csak idegőrlő lassúsággal csökken.

Farkas András kiemeli: így meglehetősen nehéz a nyugdíjas társadalomnak egyetértenie azzal a kormányzati állásponttal, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzi az állam idén is. „A szegény nyugdíjas az emelést és a 13. havi nyugdíjat követően a juttatások ellenére még szegényebbnek érzi magát, ráadásul a szubjektív tényezők indulati hatásán túl valóban igaza is van, hiszen a magasabb nyugdíjban részesülőkkel szembeni anyagi különbség nő, ráadásul a kisebb nyugdíjból nagyobb arányban kell költeni az élelmiszerekre, amelyek árnövekedése az általános infláció duplájánál-triplájánál is magasabb, nem is beszélve a háztartási energiára fordított nyugdíjhányadról, amely a kisebb nyugdíjban részesülők jellemzően rosszabb minőségű lakásaiban brutálisan magasra nőhet. Ezért a legszegényebb nyugdíjasok helyzetének javítását bármely magyar nyugdíjreform egyik fő céljának kell tekinteni” – fogalmaz a szakértő.

A nyugdíjemelés legnagyobb problémája a magas inflációs környezetben az, hogy a januári kötelező emelés korrekcióira csak késleltetve, több hónapos csúszással kerül sor. 2022-ben a januári emelés után júliusban jött az első korrekció, és csak novemberben a második kiegészítés, idén pedig eddig csak a januári 15 százalékos emelés történt meg, miközben a nyugdíjas infláció 2023. márciusban is 26,7 százalékos volt.

Szerinte a problémát súlyosbítja, ha a januári emelés mértékét eleve alultervezik a költségvetésben, mint tavaly (5 százalék) vagy idén (15 százalék), ezzel a nyugdíjasokat valóban arra kényszerítik, 

hogy hónapokon át hitelezzenek a magyar költségvetésnek, amely csak utólag utalja majd nekik az őket megillető emelési különbözetet.  Ami az év utolsó hónapjaira ráadásul csak részlegesen kárpótolja őket. 

Hozzátette: a helyzetet minden évben súlyosbítja az a szabályozási körülmény, hogy a novemberi nyugdíjemelés mértékét az adott év első nyolc hónapjának inflációs tényadatai szerint határozzák meg, ami természetesen nem tükrözheti egészében az éves infláció nyugdíj-roncsoló hatását. Ez a nyugdíjemelés módszeréből fakadó inflációs kár a nyugdíjasok számára csak akkor térülhetne meg, ha a mértékét figyelembe vennék a következő év januári nyugdíjemelés során – ha például most januárban nem 15 százalékkal, hanem a tavalyi 1,2 százalékos emelési elmaradást is pótolva 16,2 százalékkal emelték volna a nyugdíjakat. Ilyen magas infláció mellett a jelenlegi nyugdíjemelési gyakoriság (januári emelés, majd novemberi korrekció, illetve esetleg egy nyári kiegészítés) egyszerűen alkalmatlan a nyugdíjak vásárlóértékének évközi karbantartására, ezért

célszerű lenne áttérni a havi, de legalább a rendszeres negyedéves nyugdíjemelés gyakorlatára.

A jelenlegi helyzetben például átlagosan 1,7-1,8 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat minden hónapban és ha az inflációs várakozás 20 százalék fölé futna, akkor az emelés mértékét is ennek megfelelően kellene meghatározni.

A rendkívüli idők elmúltával a reform keretében a rendszer bevált elemei megőrizhetők, egyúttal kiegészíthetők a nettó nemzetgazdasági keresetemelkedést is figyelembe vevő vegyes indexálás technikájával. Az új emelési rendszer fedezetét mindenekelőtt a magas infláció miatt megugró áfabevételek teremthetik meg: a nyugdíjasok a fogyasztásuk révén teremtik meg az új paradigma szerinti csúszó havi (de legalább negyedéves) nyugdíjemelés lehetőségét, magyarázta a szakértő. 

Nyitókép: Bruzák Noémi / MTI