Egyre kevesebbet ér a pénzünk, zuhan a boltok forgalma

Folytatják az irgalmatlan spórolást a magyarok – erről tanúskodnak a KSH friss adatai a boltok forgalmáról. Februárban 10,1 százalékos visszaesést mért a statisztikai hivatal. 

Amióta elmúlt a választások előtti osztogatás hatása és felpörgött az infláció, még nem volt példa ekkora visszaesésre. 

A KSH szerint a koronavírus-járvány első hulláma, vagyis 2020 áprilisa óta nem zuhant ekkorát az üzletek forgalma. Igaz, akkor ennek elég egyszerű oka volt: sok üzlet zárva tartott, tömegek vásároltak online, és sokan csak akkor mentek boltba, ha nagyon muszáj volt.

Az élelmiszerboltok forgalma 6,7 százalékot csökkent, üzemanyagból pedig 14 és fél százalékkal kevesebb fogyott februárban, mint egy évvel korábban. A legnagyobb visszaesést a bútorboltok és a műszaki áruházak könyvelhették el: 19-19 százalékot. A boltok egy része viszont örülhet annak, hogy tömegek kezdtek spórolásba: a használt cikkeket árusító üzletek és a turkálók forgalma szárnyal, a KSH szerint ezeknél 7,6 százalékos volt a bővülés.

Messze még a vége

„A két számjegyű visszaesés éves alapon nagyon jelentősnek mondható. Azért ilyenek ritkán vannak a gazdaságtörténetben” – mondta az rtl.hu-nak a friss számokról Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Ő is megemlítette a Covidot, mint azt az időszakot, amikor utoljára hasonló mértékben zuhant a boltok forgalma, ugyanakkor szerinte az speciális helyzet volt, mert az üzletek jelentős része zárva tartott. 

Azelőtt utoljára a 2008-as pénzügyi válság idején volt ilyen visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban, akkor az adósságválság tett be a lakossági fogyasztásnak. Úgyhogy nem sűrűn van ilyen

– tette hozzá. 

Madár István az okok között a fizetések értékének csökkenését és az inflációt említette. „Van egy bőven 20 százalék feletti infláció, és a lakosság jövedelme reálértéken zsugorodik, tehát csökken a vásárlóereje. Ennek következtében hiába nő a forgalom a boltokban, valójában a megvásárolt termékek volumene kisebb, mint korábban” – mondta. A kiskereskedelmi forgalom csökkenését ráadásul most már a hatósági áras üzemanyagár megszüntetésével sem lehet magyarázni, pedig az az intézkedés is jelentős kieséssel járt. „Az előző hónapokban a csökkenés egy részét rá lehetett fogni az üzemanyagárstop kivezetésére, de mostanra látszik, hogy egy-két kósza kivétellel minden kiskereskedelmi tevékenységcsoportban nagyon jelentős visszaesés van, és széles körűvé vált a lakosság részéről a fogyasztás visszafogása” – magyarázta.

Csökkenhetnek az árak 

A Portfolio vezető elemzője szerint a fogyasztás visszaesése a gazdaság teljesítményére is hatással lesz. „Ha nincs belső kereslet, mert elinflálódik, és a lakossági jövedelmek nem tudnak növekedni, akkor természetes, hogy a gazdaságnak sem megy. A kiskereskedelmi forgalom visszaeséséről és az ipari termelésről szóló adatok azt a képet erősítik meg, hogy folytatódhatott a recesszió Magyarországon, vagyis a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben vissza fog esni valamelyest.” Ami viszont jó hír: 

ha kevesebb a vásárló, a drágulás mértéke is csökkenhet, mert a boltoknak az az érdeke, hogy visszacsábítsák a vevőket.

„A kereslet csökkenésének van egy fékező hatása” – mondta Madár István. „Érezhető volt egyfajta inflációs pszichózis, bizonyos területeken klasszikus túlárazásokat láthattunk. Mostantól a boltok is azzal találkoznak, hogy kevesebb a vevő, és van rá esély, hogy az árazás visszatér a realitás talajára, és csak ott lesznek érdemi áremelések, ahol a költségek emelkedései valóban indokolják.”

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László