Három hónap alatt 15 százalékkal nőtt azoknak a lakossági hiteleknek az aránya, amelyeknek a törlesztésével már megcsúsztak az adósok. A személyi kölcsönök visszafizetése okozza a legnagyobb problémát, és aggasztóan sok család bankszámlája állhat több százezres mínuszban közvetlenül a fizetés megérkezése után is.

Már októberben 10 százalék alá csökkenhet az infláció a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Nagy Márton az InfoRádióban azt mondta, akár nulla százalékra zuhanhat az élelmiszerdrágulás, ami egyelőre Magyarországon a legnagyobb az Unióban. A GKI viszont további áremelésektől tart, szerintük legkorábban decemberben lehet egyszámjegyű az infláció Magyarországon. Az Unió átlagos inflációja egyébként már egyszámjegyű, februárban csökkent 10 százalék alá.

62 élelmiszer árazását követi majd az állami árfigyelő rendszer – derült ki a Magyar Közlönyből. Egy hét múlva élesítik az online adatbázist, amelybe a legnagyobb üzletláncok kötelesek elküldeni napi áraikat. A kormány nagyobb versenyre, és emiatt alacsonyabb inflációra számít. A GKI szerint viszont az intézkedés nem befolyásolja a pénzromlás ütemét, mert a drága, falusi kisboltok kimaradnak az adatbázisból.

Az Ausztriában élő Orsolya azt mondja az áremelkedést ők is érzik, de amíg néhány éve még Magyarországra jöttek vásárolni, mert sok áru olcsóbb volt, mint Ausztriában, ma már ők hozzák haza például a mosóport is mert az jóval olcsóbb nyugati szomszédunknál, mint nálunk. Ausztriában tavaly 8,6százalék volt az infláció, Magyarországon ennek majdnem a duplája 15,3 százalék. Míg Ausztriában az átlagfizetés 1 millió 100 ezer forint volt tavaly, addig nálunk 331 602 forintot kerestek havonta.    

Augusztus elsejétől megszűnnek az árstopok. A kormány szerint azért, mert akkorra már jelentősen csökkenni fog az infláció. A boltokat viszont arra kötelezik, hogy növeljék a kötelező akciók mértékét. Az addig árstopos termékeket pedig a beszerzési ár alatt kell árulniuk. Az egyik kereskedelmi szövetség szerint még így is áremelések várhatók az árstopok kivezetése miatt.

A szakértő szerint indokolt lenne az évközi emelés is.

Az állateledelek még az élelmiszereknél is drasztikusabban drágultak: márciusban 62, májusban 51 százalékkal kerültek többe, mint egy éve. Ott tartunk, hogy spórolásképpen már érdemesebb hatósági áras „embereledelt” adni a kutyánknak, még az is olcsóbb, mint a nem is színhús állateledel. Milyen húst érdemes vásárolni a házi kedvencünknek, és hogyan spórolhatunk?

A Hotel Szent Gellért a jelek szerint drágábban épül meg, mint ahogy azt 2022 januárban meghatározták, a beruházás költsége nettó 520 millióval ugrott meg. A drágulást a szankciós-háborús inflációval, a béremelésekkel és az esztétikai szempontokkal indokolják. 

Romániában és Bulgáriában is tíz százalék alá csökkent az infláció, miközben Magyarországon még mindig 22 százalék körüli.Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is év végére ígér egy számjegyű inflációt Magyarországon. A GKI viszont úgy számol, az élelmiszerdrágulás decemberben is húsz százalék felett lehet. 

A stockholmi dupla koncert miatt megdrágultak a szállások és az éttermek.

Dánia legnagyobb bankjának közgazdásza állítja, részben a világhírű énekesnő stockholmi koncertje felelős azért, hogy májusban 0,3 százalékkal nőtt az infláció Svédországban.

Akkora az inflácó Magyarországon és annyira elfogyott az emberek tartaléka, hogy sokan tényleg elkezdtek jóval kevesebbet fogyasztani. Egy boltos szerint ma már ott tartunk, hogy a sonka és a kolbász is luxusélelmiszernek számít. Nincs olyan ember, akit ne érintene a drágulás, nem kivételek ez alól a hazai hírességek sem. Horváth Éva a 2000 forintos tejfölön döbbent meg, Járai Máté pedig a magas benzinárak miatt szívja a fogát. A színésznek korábban sosem kellett megnéznie a közértben az árakat, mára kénytelen körültekintőbben vásárolni. A magas árakra a legtöbben úgy reagáltak, hogy egyszerűen nem vettek meg annyi mindent.

Tovább emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon, igaz, májusban már csak minimális volt a drágulás az előző hónaphoz képest. Az infláció 21 és fél százalék volt egy év alatt, ami valószínűleg továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban. A kormány úgy látja, hogy a fogyasztói árak dinamikusan mérséklődnek, de az általunk megkérdezett emberek még egyáltalán nem érzik ezt.

Májusban viszont csak 53,6 milliárddal nőtt a deficit – ám ezzel együtt is komoly bajok vannak az állam pénzügyeivel.

A KSH gyorsjelentése szerint még mindig két számjegyű az infláció: májusban 21,5 százalékkal nőttek az árak az egy évvel előttihez képest.

A válaszadók 37 százaléka belső okokkal magyarázza az inflációt, negyedük szerint viszont az uniós szankciók okolhatók.

Még mélyebbre kell nyúlnia a pénztárcájában, aki nem árstopos disznóhúst akar – mondta a gyártók szövetségének elnöke az RTL Híradónak. Nagyot drágult a termelés, mert egy év alatt duplájára ugrott az élő sertés világpiaci ára. Már kilónként 4-500 forint a kereskedő vesztesége az árstopos combon Raskó György agrárközgazdász szerint, aki úgy számol, várhatóan a kötelező akciók keretében sem engedhetnek a disznóhús árából az üzletláncok. 

Az emberek kevesebbszer, rövidebb időre mennek nyaralni. 

Volt olyan tagja a csapatnak, aki korábban covidban halt meg, illetve az infláció miatt is szenvednek.

Június 1-jétől elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben. A kormány ezzel próbálja megfékezni az inflációt.

Az emberek fizetik majd a meghosszabbított különadók árát a GKI szerint. Úgy számolnak, lassabban csökkenhet az infláció, ha megmaradnak jövőre az ágazati terhek, amelyeket részben vagy egészben eddig is a fogyasztókra hárítottak a cégek. Tegnap nyújtotta be a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, amellyel megtartanák az úgynevezett extraprofitadókat.

Állítólag a dolgozók védelmében.

Elesett a magyarok kedvence is az inflációban.

A Pénzügyminisztérium kompenzációt ígér, ha az éves pénzromlás magasabbra valószínűsíthető, mint a tervezett 15 százalék, de nem derült ki, hogy mikortól fizetnék a törvény szerint novemberben járó korrekciót. A 2024-es költségvetésről megosztott információk alapján jövőre havi 11 ezer forinttal számíthat többre egy átlagos nyugdíjas.

Az illetékes államtitkár szerint a KSH adatai nem támasztják alá a nyugdíjasszervezetek kérését, hogy legyen évközi emelés, ezért leghamarabb novemberben jöhetnek a magasabb nyugdíjak. Idén az infláció már elvitte a januári nyugdíjemelést, sőt a 13. havi ellátást is.

A pénzügyminiszter védelmi költségvetésnek nevezte a 2024-es büdzsét. Jövőre éves átlagban 6 százalékos inflációval, illetve 3 százalékos hiánnyal számolnak. A Miniszterelnökség vezetője elutasította az Európai Bizottság rezsicsökkentés megszüntetésére vonatkozó kérését. A DK rászorultsági alapon adna rezsitámogatást, ám Gulyás Gergely ezt is kizárta.

Spórol az állam a legnépszerűbb állampapíron: az inflációkövető Prémium új sorozatainak valamivel kisebb lesz a hozama és egy évvel hosszabb a futamideje. A Bank360.hu szerint az államkincstár alighanem azzal számol, hogy a csökkentett kamatprémiummal is éppen elég vonzó marad ez a befektetési lehetőség, amibe 2023 első négy hónapjában 1540 milliárd forint áramlott.

Hiába nőtt nagyot, 7 százalékkal kevesebbet ért az átlagfizetés márciusban, mint egy évvel korábban – a KSH friss adatai szerint. Ezzel már 7 egymást követő hónapban csökkent a reálbér Magyarországon. Ráadásul a legkisebb keresetűek életszínvonalában átlag feletti a visszaesés. Nekik évközi emelést ígértek, ha magas marad az infláció.

A kormány átadta a 2024-es költségvetést a Költségvetési Tanácsnak, a tervek szerint még a nyár folyamán Országgyűlés elé terjesztik. A Pénzügyminisztérium szerint fegyelmezett gazdálkodással jövőre 4 százalék körüli növekedés várható, céljuk az inflációt 6 százalékra visszanyesni, az átlagfogyasztásig 2024-ben is marad a rezsicsökkentés.

Az Eurostat friss adatai szerint háromszor akkora a magyar infláció, mint az uniós átlag. Az RTL Híradó által kérdezett szakértő szerint év végéig biztosan nem is csökken érdemben. A kormány azt tűzte ki célul, hogy év végére legyen egyszámjegyű a drágulás. A DK azonnali áfa-csökkentést követel az infláció mérséklésére.

Június elsejétől bizonyos élelmiszereknél minden nagyobb üzletnek kötelező akciókat kell bevezetnie. Ám többen úgy gondolják, nem életszerű, hogy a vásárló időt és energiát szánjon arra, hogy az akciókat vadássza. A Házon kívül olyanokkal beszélgetett, akik Szlovákiába és Horvátországba járnak bevásárolni, mert ezzel pénzt spórolnak – van, aki egy év alatt annyit, hogy el tud belőle menni nyaralni. 

Ódor Lajos szerint a magas infláció problémáját az áfacsökkentés vagy az árstopok nem oldják meg.

Lassabban csökkenhet az infláció Magyarországon a különadók meghosszabbítása miatt - a GKI Gazdaságkutató szerint. Ezért drágábbak lehetnek termékek és szolgáltatások, mint Szlovákiában vagy Romániában. Csütörtökön derült ki, hogy a kormány jövőre is meghagyná az ágazati terheket, noha korábban azt ígérték, csak 2022-re és 2023-ra vetik ki azokat. A különadókat eddig részben vagy egészben a fogyasztókra hárítottak a gyártók és a kereskedők.

Csütörtökön kiderült, hogy a kormány addig hosszabbít a kamatstopon, amíg újra 10 százalék alá csökken a jegybanki alapkamat. A Bank360.hu szakértői szerint ez leghamarabb jövő év elején történhet meg. Gulyás Gergely miniszter szerint az elviselhetetlen drágulástól kímélnék meg a változó kamatozást választó családokat.

Áprilisban még mindig bőven 20% fölötti volt az infláció, noha január, február, márciushoz képest tényleg látni némi csökkenést. Németh Dávid, a K&H csoport vezető elemzője volt a Reggeli vendége, aki elmondta, hogy mi kell ahhoz, hogy év végére elérjük az egyszámjegyű inflációt.

Lassult az infláció, de áprilisban még mindig 24 százalékkal magasabbak az árak Magyarországon, mint egy éve. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanakkor azt mérte, hogy márciushoz képest már megállt az élelmiszerek áremelkedése, és például a sajt vagy a kenyér olcsóbb is lett. A Portfolio szerint ennek az az oka, hogy egyre kevesebbet vásárolnak az emberek. A gazdaságfejlesztési miniszter helyettese hétfőn arról beszélt a parlamentben, hogy amikor ő vásárol, emberekkel teli boltokat lát.

A háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

Luxusétel lehet a zsíros kenyér: Magyarországon drágultak legnagyobb mértékben a zsír- és olajfélék az Európai Unióban. A GKI szerint az árstop miatti veszteségeket, illetve a megemelt különadót hárították a magyar fogyasztókra a kereskedők. 

Az államtitkár szerint magasak az árak, de azok csökkenek és az év végére egy számjegyűvé fognak mérséklődni.

Nagyjából 900 ezer nyugdíjas 130 ezer forint alatti juttatást kap havonta, miközben az infláció jobban érinti a kiadásaikat.

Különbözik a kormány és a Nemzeti Bank álláspontja a gazdaságpolitikáról és arról, hogyan kell stabilizálni az országot – ezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozta a Portfoliónak. Szerinte az infláció csökkenésével oldódik majd ez a vita, mert a pénzromlás mérséklése mindenkinek kiemelt cél. Matolcsy György jegybankelnök korábban többször is élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját.

De Dobrev Klára a béreket fogja emelni.

Akár fél évre is bezárhatják azt a boltot, amelyik nem tartja be a kötelező akciók előírásait. Ez a péntek este kihirdetett kormányrendeletből derül ki. A húsz termékcsoportot érintő, legalább tíz százalékos akció kötelező az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű boltoknak. A kereskedők azt mondják: ez növeli a versenyt, de elemzők szerint nem biztos, hogy csökkenti az inflációt.

Az ellenzéki párt a Hungarikum Bizottsághoz fordul.

Pénzbüntetés pedig naponta többször is kiszabható.

A magyarok harmada pedig nem tudna kifizetni egy váratlan, nagyobb kiadást – ez derül ki az Egyensúly Intézet friss kutatásából. A tanulmány szerint az emberek optimistábbak, mint tavaly év végén, ennek azonban alapvetően az az oka, hogy sikerült kifizetniük a téli rezsiszámlákat. 

A legfrissebb adatokról a NielsenIQ piackutató vezetője nyilatkozott az RTL Híradónak. Egy éve, hogy a magyarok egyre kevesebbet vásárolnak a meglódult infláció miatt. A KSH pénteken közölte, hogy márciusban már az élelmiszerek forgalmánál is kétszámjegyű visszaesést mértek. Sajtból is kevesebb fogyott, hiába hirdettek akciókat az üzletláncok. De hogy melyik két termék esetében zuhant a legnagyobbat a boltok forgalma márciusban, az kiderül a Híradó riportjából. 

Magyarországon a harmadik legrosszabb a munkabér az egész EU-ban, annyira a sor végén kullogunk, hogy Németország és Dánia már elérhetetlen távolságban vannak. Persze mindkét országban kiemelkedően keresnek a munkavállalók, de a teljes EU átlaga is két és félszerese a hazai órabérnek. Magyarországnak évtizedekre lenne szüksége a felzárkózáshoz, de erre is csak akkor van esély, ha változtat a stratégiáján.

A Pénzügyminisztérium decemberben még 4,3 százalékos pénzromlással számolt.

Egyelőre nem látszik, hogy javulna a helyzet.