Ki miatt romlik a pénz? Az Orbán-kormány vagy az Európai Unió miatt? – Ezt mondják a magyarok

A magyar lakosság relatív többsége, 37 százaléka az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját tartja a hazai magas infláció közvetlen kiváltó okának – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amelyet a 24.hu mutatott be.

A megkérdezettek 25 százaléka szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, 7 százalékuk pedig az orosz-ukrán háborút tartja a fő felelősnek. A válaszadók 31 százaléka nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni.

Az infláció megítélésében a legnagyobb megosztottság a kormányzópártok és a 2022-es parlamenti választásokon együtt induló ellenzéki pártok hívei között van.

A Fidesz-KDNP választóinak 65 százaléka osztja a kormányzat narratíváját, miszerint az uniós szankciók okozzák az inflációt. Az orosz-ukrán háborút a kormánypárti szavazók 15 százaléka okolja, 

míg az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját mindössze 3 százalékuk.

Az egykor közösen induló ellenzéki pártok támogatóinak 79 százaléka a kormány gazdaságpolitikáját tartja az áremelkedések okozójának. A Mi Hazánk-szavazóknál 37 százalék az uniós szankciókat, 33 százalék pedig a kormányt okolja az inflációért.

Az ismeretlen preferenciájúak, azaz a preferenciájukban bizonytalanok vagy azt eltitkolók 31 százaléka a kormányzatot nevezi meg az áremelkedések fő kiváltójának, míg 60 százalékuk nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben.

Az uniós átlag több mint négyszeresével zuhant a magyarországi boltok forgalma áprilisban az Eurostat adatai szerint. 12,6 százalékkal kevesebbet vásároltak a magyarok, mint egy évvel korábban:

Módszertan:

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. április 27–május 19. között vette fel. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook-felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.

Nyitókép: Turchányi Géza / MTVA / MTI