Orbán Viktor: A legnagyobbat az emberek választás előtt hazudnak

Orbán Viktor szerint megtorpanásra kellene kényszerítenie az embereket az egyre véresebbé és brutálisabbá váló ukrajnai háborúnak, és „akik a háborút kívülről támogatták”, azoknak is a béke felé kellene elmozdulnia, de ezt nem látja az európai vezetők között. Erről a Kossuth rádióban beszélt pénteken reggel a miniszterelnök.

Kifejtette: az európai emberek „azért elindultak a béke irányába”, szerinte az I. és II. világháború idején is ezt láttuk – ha van is az elején „a valós vagy vélt igazság iránti lelkesedés”, ahogy nőnek az áldozatok, úgy fordulnak az emberek a tűzszünet, a béke felé.

Ám Orbán Viktor úgy gondolja, hogy Európa nagy része továbbra is háborúpárti álláspontot képvisel és egyre durvább eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére, szerinte ahhoz is közel vagyunk, hogy békefenntartó csapatokat küldjenek az EU tagállamai.

Mivel a háború a szomszédunkban van, a magyarokra nézve a háború aggasztó és veszélyes, veszélyben van a biztonságunk – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az események a konfliktus kiterjedésének irányába mutatnak, 

a világháború veszélye pedig nem irodalmi túlzás, 

hanem reális.

Beszélt arról is, hogy Nyugat-Európa „háborút támogató” álláspontja erkölcsi megalapozottságú, Magyarország szerint ugyanakkor erkölcsi alapon a békét kell támogatni, és a világban ennek a véleménynek van többsége.

A parlament pénteken határozatot fogad el, amiben kiáll a béke mellett és tűzszünetet követel. Orbán Viktor szerint a magyar álláspont nem arról szól, hogy milyen békeszerződés szülessen a tárgyalások végén, hanem hogy legyen tűzszünet, ami alatt van esély kitalálni a béke kereteit. Szerinte a határozati javaslat jó alkalom lett volna az általa „háborúpártinak” nevezett „baloldal” számára, hogy csatlakozzanak a „béketáborhoz”, amit a kormánypártok képviselnek.

A miniszterelnök ezután azt fejtegette, hogy az Európai Unió értelme megkérdőjeleződik az emberek szemében, mert két dolgot vártak tőle: hogy legyen tartós béke, és az elért jólét szintjét őrizze meg vagy növelje. Szerinte az EU mindkét célt feladta.

Mint mondta, arról ellentmondó hírek vannak, hogy hogyan érintik az orosz gazdaságot a szankciók. Az orosz gazdaságból származó adatok megbízhatósága is kétséges, egy háborúban végképp nem várható el, hogy igazat mondjanak. Kijelentette:

A politikában az a közbölcsesség, hogy a legnagyobbat az emberek választás előtt, horgászat után és háború közben hazudnak.

De úgy látja ugyanakkor, hogy az oroszok alkalmazkodnak a szankciók által teremtett helyzethez.

Az inflációról azt mondta, hogy úgy kell letörni, mint a kukoricát: nyakon kell ragadni, és törni kell. A kormány szerinte elvégezte a munkát, az első fecskék már megjelentek: a kereskedők, élelmiszerláncok versenyeznek, hogy ki tudja a termékeit olcsóbban kínálni. Vannak még árstopok, amelyek hasznosak szerinte, de zavarokat is okoznak az ellátásban, ezért az a jó, ha minél kevesebb van belőlük. De amíg az infláció magas, nem lehet az árstopokat kivezetni, mert nem tudják az emberek megfizetni az árakat. Ahogy csökken az infláció, úgy vezetik majd ki az ársapkákat, és azon, hogy ezt mikor kell megtenni, Nagy Márton minisztériuma dolgozik.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán