Német lap: Orbán nem lenne Orbán, ha nem pókerezne

„Ez az ő háborújuk, nem a miénk” címmel írt elemzést Orbán Viktor különutas politikájáról a német Süddeutsche Zeitung. A cím idézet Orbán Viktortól, a kijelentés az évértékelőn hangzott el:

A német lap felidézi: a magyar parlament ma vitatja meg Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. „Végre, gondolhatják Stockholmban és Helsinkiben, mert az időpontot Orbán Viktor miniszterelnök tavaly őszről egy újévi parlamenti ülésre halasztotta” – jegyzi meg a lap bécsi tudósítója. 

Törökország és Magyarország kivételével már minden NATO-tagállam beleegyezett a két skandináv állam felvételébe a védelmi szövetségbe, 

de Orbán nem lenne Orbán, ha nem pókerezne, és nem terhelne meg egy ilyen döntést számos önérdekkel.

A szerző megjegyzi: Orbán szokásos rádióinterjújában arról beszélt, hogy erkölcsi kötelességének érzi a csatlakozási kérelmek támogatását, elvégre egykor Magyarországot is szívesen látta a NATO. A képviselőknek azonban kétségeik vannak, ugyanis a svédek hazugságokat terjesztettek a magyarországi korrupcióról és a magyar demokráciáról. A Fidesz-frakcióban sajnos „még komoly vitákra van szükség”.

A  szerző úgy látja: végül a válasz igen lesz, mert amit Orbán mond, az megtörténik. „De ahogyan Törökország is követelt és kapott engedményeket Svédországtól a PKK terrorszervezet kezelésében, úgy Orbán Viktor valószínűleg a színfalak mögött is nyomást fog gyakorolni mindkét tagjelölt országra, hogy pénzügyi vagy politikai kérdésekben engedményeket tegyen. Hiszen Budapestre rendkívüli nyomás nehezedik, amióta a jogállamisági folyamat keretében az EU visszatartott több milliárd eurót, amelyet Magyarország csak mélyreható, hiteles reformok után kaphatna meg” – tette hozzá.

Orbán a Brüsszellel folytatott vitát összekeveri a korszakos geopolitikai válsággal, és a pápa mellett a béke két igazi európai harcosának egyikeként mutatja be magát, véli a szerző, aki szerint például a vétófenyegetésekkel vagy a magyar területen keresztül Ukrajnába irányuló fegyverszállítások tilalmával Orbán kormánya és országa különleges szerepét demonstrálja a háborúban.

Emellett folyton hangsúlyozza, hogy nem Magyarország háborújáról van szó. Orbán nem sokkal a háború kitörése előtt Moszkvában járt. 

Akkor éppen választási kampányban volt, amit február 24-e után széles körben használt fel arra, hogy meggyőzze a választókat arról, hogy az ellenzék aktívan be akarja vonni Magyarországot ebbe a háborúba, nem csak a fegyverek szállításával.

Azonban egy szót sem szólt arról, hogy a tűzszünetért milyen árat kellene fizetnie Ukrajnának. Ehelyett Szijjártó Pétert küldi Oroszországba és Fehéroroszországba állami látogatásokra, úgynevezett békemisszióra, miközben szerintük a háborús tábort Németország vezeti – olvasható a cikkben.

A szerző felidézi, hogy Orbán Viktor nyíltan gúnyolódott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök színészi múltján:

Illetve azt is, hogy Kijev és Budapest elhidegüléséhez hozzájárul az Ukrajnában élő magyar kisebbségek jogairól szóló vita. Orbán Viktor ugyanis azzal indokolja a nyugati ukránbarát politika elítélését, hogy a 136 kilométer hosszú közös határ túloldalán mintegy 150 ezer magyar nemzetiségű ember él. Más európai államok polgáraival ellentétben a magyarok harcolnak és meghalnak, ez önmagában erkölcsi jogot ad szembeszállni a NATO és az EU régóta háborúzó irányvonalával.

Évértékelőjében pedig egyértelművé tette a miniszterelnök, hogy az orosz agressziós háborút, amelyet világszerte a nemzetközi rendre nézve beláthatatlan következményekkel járó globális fenyegetésnek tekintenek, csak helyi konfliktusnak tekinti, amelyben nincsenek egyértelmű áldozatok és elkövetők. A szerző idézi Orbán szavait, miszerint nem jó és a rossz seregei harcoltak egymás ellen, hanem két szláv ország csapatai vívnak korlátozott háborút. A cikk Orbán szavaival zárul:

A pénzzel is csínján bánunk, mert a végén még azt a pénzt, ami bennünket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda. 

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI