Megosztja a Fidesz-frakciót Orbán Viktor kérése
2023. február 23. 15:17
Orbán Viktor arra kérte a Fidesz-frakciót, hogy támogassa a svéd és finn NATO-csatlakozást, ám Kocsis Máté szerint megosztottak ebben a kérdésben, ezért felkérték Kövér Lászlót, hogy küldjön delegációt a két országba. Politikai nyilatkozatot is előterjesztenek a háborúval kapcsolatban – hangzott el a balatonfüredi frakcióülés közben tartott sajtótájékoztatón.
Cikkünk frissül.
Balatonfüreden tartja kihelyezett frakcióülését a két kormánypárt, a Fidesz és a KDNP.
A tanácskozás közben tartott sajtótájékoztatón Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy az ülés témái között kiemelt helye van a háborúnak. Szerinte Európa a háborúba sodródás napjait éli, az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel, és a tagállamok egy része el is kötelezte magát emellett. A magyar kormány álláspontja, hogy az ország nem akar belesodródni a háborúba, ez nem Magyarország konfliktusa, ugyanakkor úgy látja, az ország, a kormány és a parlamenti többség is nyomás alatt áll.
Politikai nyilatkozatot terjesztenek az Országgyűlés elé emiatt, ami hét pontból áll. Ezek közt
- kifejezik elkötelezettségüket a béke mellett, valamint elítélik Oroszország agresszióját és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre – azzal kiegészítve, hogy semmi nem kényszeríthet arra, hogy más ország érdekeit saját hazánk érdekei elé helyezzük.
- Kinyilvánítják, hogy a kormánypártok szerint az Oroszország elleni szankciók nem csillapították a háborút és nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, ellenben jelentős károkat okoznak az európai gazdaságnak.
- Ellenzik az újabb energetikai szankciókat.
- Felhívják a figyelmet arra, hogy a konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget.
Kocsis Máté szerint Magyarország a NATO és az EU elkötelezett tagja, ugyanakkor megerősítik, hogy fegyverszállítás és szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásra van szükség.
A frakcióvezető szóba hozta a svéd és finn NATO-csatlakozásról szóló parlamenti döntést is. Mint korábban írtuk, az Országgyűlés erről jövő héten tárgyal. Kocsis Máté közölte: a miniszterelnök azt kérte a frakciótól, hogy ezt támogassa, ugyanakkor a frakció megosztott a kérdésben, komoly vita alakult ki. Többen kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években „durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették” Magyarországot, most pedig „szívességet kérnek”. Felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két érintett országba tájékozódás, vitarendezés céljából. Ez nem jelenti a döntés elhalasztását.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője azt mondta, hogy a 2024-es költségvetést illetően vannak a KDNP-nek elvárásai a kormány irányába: a családtámogatások bővítését akarják, „minden család minden évben lépjen egyet előre”. A háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ukrán nép áldozata a konfliktusnak, ezért az ő érdekük is az, hogy legyen béketárgyalás.
Újságírói kérdésre Kocsis Máté azt mondta, hogy a frakció még nem döntötte el, hogy támogatja-e a svéd és finn NATO-csatlakozást, „a miniszterelnök úr csak kérte ezt”. Szerinte egy dolgot kell elfogadniuk az érintett országok politikusainak, hogy az, amit az elmúlt években Magyarországgal szemben tettek, „alaptalanul vádaskodtak”, nincs rendjén és a jövőben sem fog működni, hogy „felelőtlenül sértő kijelentéseket teszünk egy partnerországtól, majd szívességet kérünk”.
Simicskó István sajátosnak nevezte az orosz-ukrán háborút, szerinte nem sokan gondolták, hogy ilyen lesz a XXI. században. Szomorúan tapasztalják, hogy az emberiség nem okul a hibáiból: ha csak az Ószövetségben Káin és Ábel történetéből levonták volna azt a tanulságot, hogy milyen rossz dolog a testvérháború és milyen aljas tud lenni, akkor nem követtek volna el ilyet.
A frakcióvezetőket kérdezték arról is, hogy szóba került-e a frakcióülésen a Völner-Schadl-per, és mi a véleményük arról, hogy a volt államtitkár Varga Judit és volt miniszterek meghallgatását kezdeményezte. Kocsis Máté szerint „csak a baloldali sajtó egy szűk része képzeli”, hogy a Fidesz frakcióülésén folyamatban lévő büntetőügyekről tárgyalnak. Szerinte ami a vádiratban és a bíróság előtt van, az maga az ügy, ami azon kívül van, az „hisztériakeltés”. Magyarországon a törvényeket be kell tartani – mondta a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy aki ezt nem tette, az bíróság elé kerül és a cselekedetének megfelelő ítéletet kap. Az eljárás normális rendjének része Kocsis szerint, hogy tanúmeghallgatásokat kezdeményeznek a vádlottak.
Újabb kérdésre Kocsis Máté nem erősítette meg, hogy tárgyaltak volna a közvilágítás államosításáról, szerinte nincs ilyen javaslat, a közvilágítás az önkormányzatok feladata marad.
A Pegasus-ügy kapcsán hangzott el a kérdés, hogy a kormánypártok frakciói támogatnának-e egy olyan javaslatot, hogy ne kormánytag, hanem bíró döntsön a lehallgatásokról. Kocsis Máté szerint ha egy ilyen javaslat a parlament elé kerül, megvitatják, ugyanakkor meg kell nézni a nyugati gyakorlatot: vannak olyan országok, ahol a miniszter nevezi ki a bírákat, ügyészeket. Ugyanakkor nem tárgyaltak a kérdésről a frakcióülésen, mert leírva még nem érkezett erre vonatkozó javaslat. Szerinte a Magyarországra érkező európai parlamenti vizsgálóbizottság politikai testület, amely prekoncepciókkal érkezett. Minden ilyet a nyomásgyakorlás eszközének fognak fel – jelentette ki a frakcióvezető. Szerinte a belügyminiszter világosan elmagyarázta, hogy nincsenek Magyarországon törvénytelen lehallgatások, csak 2010 előtt voltak. „Ez az ügy csak azok fejében létezik, akik szeretnék, hogy ez az ügy legyen” – mondta.
Elhangzott az is, hogy új gyermekvédelmi javaslatot fognak benyújtani: Kocsis Máté szerint a gyermeket nevelők különösen nehezen viselik, hogy vannak olyan emberek, akik „saját, meglehetősen furcsa hóbortjuknak szolgálva” ki akarják játszani a meglévő szabályokat. Bár nem mondta ki, de bizonyára annak a 39 éves pedagógiai asszisztensnek az ügyére utalt, aki egy videóban arról beszélt, hogy 15 éves fiúval folytat szexuális kapcsolatot. Szerinte jogilag bonyolult a helyzet, a következő gyermekvédelmi javaslat számos területet érinteni fog. Többször említett „erőszakos genderpropagandát”, de magáról a javaslatról annyit árult el, hogy durva hazai és európai viták lesznek belőle.
Az RTL riportere arról kérdezte Kocsis Mátét, hogy a közvilágítás helyett más önkormányzati feladattal kapcsolatban felmerült-e, hogy átvegye az állam. A frakcióvezető azt felelte, hogy az önkormányzatokat illetően a Magyar Falu Programról volt szó a frakcióülésen, ennek folytatására kérték a kormányt.
Arra a kérdésre, hogy elhangzott-e Orbán Viktortól, hogy a háborúban nem szurkolunk senkinek, Kocsis Máté azt felelte: az hangzott el, hogy „mi a békéért szurkolunk”. Nem vagyunk egyik fél oldalán sem, azt szeretnénk, ha a felek nem özvegyeket és árvákat hagynának maguk után, hanem béke lenne. Szerinte, ha az Egyesült Államok vagy az Európai Bizottság fegyverszállítások helyett a békén dolgozna, már béke lenne.
Olyan nincs, hogy valaki fogja magát és erőszakkal, fegyverekkel bemegy másik ország területére. Ezt csak elítélni lehet, jóérzésű ember ehhez még a mindennapokban is így áll hozzá
– jelentette ki az orosz agresszióval kapcsolatban. Szerinte ebben nincs vita, a helyzet kezeléséről gondolnak mást.
Az RTL riportere arról is kérdezte Kocsis Mátét, hogy minek tulajdonítják Magyarországon az európai átlag két és félszeresét kitevő inflációt, miközben egyes szankciók alól még felmentést is élvezünk, illetve mivel fogják ezt – Orbán Viktor szavainak megfelelően – „legyalulni”. A frakcióvezető szerint ezt a célt az árstopok szolgálják, még magasabb lett volna az infláció, ha ezek nincsenek. A legfontosabb árstopnak a „rezsivédelmet” tartja, szerinte a magyar kormány jelenleg minden magyar háztartásnak 181 ezer forintot ad azzal, hogy az átlagfogyasztás alatt kedvezményes rezsidíjat kell fizetni. A kormánypárti frakciók támogatják az árstopok fenntartását, amíg az infláció csökkenő pályára nem kerül.
Azzal kapcsolatban, hogy miért magas Magyarországon az infláció, Kocsis Máté azt mondta, „nem mindegy, hogy melyik ország hol van”, illetve az inflációs hatások naponta változnak. Lehet, hogy ennek mértéke eltér, de a szankciós politika mindenhol inflációt okozott – állította a frakcióvezető.
Ön kérdezheti, hogy nálunk miért ennyi, máshol miért csak annyi, de mindenhol felment, nem?
– mondta.
Szóba került, hogy az egészségügyi államtitkár ágyszámcsökkentésről beszélt, az RTL riportere arról kérdezte Kocsis Mátét, hogy ezt a Fidesz helyi országgyűlési képviselői hogyan fogják megmagyarázni a választóknak. Kocsis Máté azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban még nem tudnak konkrétumot, „lehet, hogy egy baloldali párt javaslatát karolta fel az államtitkár” – mondta. Ha kapnak konkrét javaslatot, azt megvizsgálják.
Nyitókép (archív): MTI/Bodnár Boglárka