A fizetések tovább értéktelenednek, a nemzetgazdaság zsugorodik, de a kormány szerint minden rendben – válságjelek Magyarországon

528 ezer forint, bruttóban. Valószínűleg sokan vannak, akik megelégednének ekkora fizetéssel. Márpedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a teljes munkaidőben dolgozóknál ennyi volt az átlagkereset 2023 januárjában: 16,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A KSH szerint a bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban a legmagasabb, 867 400 forint, amit a pénzügyi szolgáltatási szektor és az energiaipar követ. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100, a kedvezményeket is figyelembe vége pedig 363 900 forint.

2010-hez képest az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt – büszkélkedett a KSH adatainak nyilvánosságra kerülése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

A kormány intézkedései működnek, az Európai Unióban csak Magyarországon és Bulgáriában nőttek a reálbérek 2021-ben és 2022-ben is 

 – közölte a tárca. A közleményből azonban kihagyták a KSH olyan adatait, amik baljós folyamatokról árulkodnak, a valós helyzet megértéséhez pedig érdemes a közzétett számok hátterének is utánanézni.

A reálbérek nem nőnek, zuhannak

Az átlagkeresetet úgy számítják ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal, vagyis ezt az értéket torzítja, ha egy szűk kisebbség extrém jól keres. A legtöbben azonban Magyarországon nem keresnek extrém jól, és a hétköznapi nyelven átlagosnak nevezhető fizetés megtalálásához érdemes inkább az úgynevezett medián bért nézni.

Ez úgy jön ki, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középső érték lesz a mediánbér: a dolgozók fele ennél többet, a fele pedig kevesebbet keres. 

A KSH szerint a medián fizetés nettó 294 500 forint, vagyis Magyarországon az emberek fele ennél kevesebbet keres, a fele pedig többet. 

Ez 17 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés mértéke megint szuperül hangzik, csak közben meglódult az infláció is, ami ennél jóval magasabb, 25,7 százalékos volt.

Szóval itt érdemes figyelembe venni a munkabérek reálérékét, ami a vásárlóerejüket mutatja meg. A KSH adatai alapján itt már drámai a visszaesés: a reálbérek 7,6 százalékot zuhantak egy év alatt. Vagyis sok munkáltató hiába emelte a fizetéseket, a különbözetet elvitte az infláció. Igazán pórul pedig azok jártak, akiknek a bére egyáltalán nem változott.

Zsugorodik a gazdaság

„Ilyen jelentős reálbércsökkenést utoljára a 2008-2009-es időszakban láthattunk” – mondta az rtl.hu-nak Hornyák József, a Portfolio elemzője. „A bruttó keresetek 16 százalékos növekedése nem volt meglepetés, mert a garantált bérminimumot 14, a minimálbért pedig 16 százalékkal emelték. Tehát várható volt, hogy az átlagkereseteknél is hasonló mértékre lehet számítani. Az infláció ugyanakkor 25 százalék felett volt januárban, és a pénzromlás mértéke jócskán meghaladta a keresetek emelkedését. Így jött össze a jelentős reálbércsökkenés” – magyarázta.

Ez pedig nem marad következmények nélkül, figyelmeztet a szakértő. 

Ez most már az ötödik egymást követő hónap, amikor esnek a reálbérek. Emiatt azt is látjuk, hogy zuhan a kiskereskedelmi forgalom, mert egyre többet vannak, akik kevesebbet tudnak vásárolni a bérükből és kénytelenek spórolni 

 – mondta. Hornyák József szerint a  legnehezebb helyzetben a minimálbérből és garantált bérminimumból élők vannak. „Az élelmiszer-infláció őket érinti a legrosszabbul. Az élelmiszerárak továbbra is 40 százalékot meghaladó növekedést mutatnak, ők pedig a fizetésükből arányaiban többet költenek élelmiszerre. A minimálbért vagy a bérminimumot keresők esetében az év elején kapott fizetésemelés egész egyszerűen kevés ahhoz, hogy az életszínvonalukat tartani tudják.”

A fizetések emelkedéséhez és a boltokban tapasztalható dráguláshoz az úgynevezett „ár-bér spirál” kialakulása is hozzájárult, ami a béreket és az árakat is felfelé hajtja. Hornyák József szerint a jelenség valamelyest csillapodott. „Ez főleg a tavalyi év második felében volt látható: sok cég év közben kényszerült arra, hogy pótlólagos béremeléseket hajtson végre, és hónapról hónapra azt láttuk, hogy magasabb a béremelkedés üteme. Ez mostanra csökkent, de azért továbbra is jelentős mértékűnek mondható.” Ennek az az egyik oka, hogy a gazdaság teljesítménye csökken, két egymást követő negyedévben is zsugorodott. „A magyar gazdaság recesszióba csúszott, így a vállalatok nehezebb helyzetben vannak, szóval a legtöbb helyen kénytelenek voltak lassítani a béremelési tempón” – magyarázta a Portfolio elemzője.

Nyitókép: Törik a Burley típusú dohányt Barna József dohánytermesztő földjén Biri határában 2022. július 26-án – Fotó: Balázs Attila / MTI