Olcsóbb lett a vaj, a sajt – mi lesz a boltok következő húzása az egyre hevesebb árháborúban?

Az Aldi kezdte február elején. A diszkontlánc február 6-án 20 százalékkal csökkentette a legkeresettebb vajak árát. Az intézkedést a nemzetközi tej- és beszerzési piacon kialakult árcsökkenéssel indokolták. Mint hozzátették, a nagyobb mennyiségben előállított nyerstej miatt megnőtt a kínálat, ami árcsökkenéshez vezetett. Másrészt januárban számos beszállítói szerződésük lejárt, és sikerült alacsonyabb beszerzési árakat elérniük. Ami a vevők szempontjából örömteli, hogy ezt nem tartották meg, hanem érvényesítették a fogyasztói árban, vagyis továbbadták a vásárlóiknak. 

És egyben megpöckölték az első dominót.

Két napra rá a másik népszerű diszkontlánc, a Lidl is beszállt a vajversenybe. Rögtön rá is licitáltak versenytársukra: a legnépszerűbb vajaik árát ők 21, illetve 25 százalékkal csökkentették. A saját márkás termékük árát ők a negyedével vágták vissza, vagyis a 250 grammos, 82 százalékos zsírtartalmú vaj új ára 899 forint lett, és a cég egyben további akciókat is belengetett. Közölték, folyamatosan figyelik a fogyasztói igényeket és a piaci változásokat, hogy azokra a leggyorsabban reagálhassanak.

A két német hátterű diszkontot hamarosan a Penny Market követte, amikor ők is tartós, 20-25 százalékos árcsökkentést jelentettek be a náluk forgalmazott vajakra. A diszkontok után pedig az Auchan is beszállt a kibontakozó árháborúba. A francia hipermarketlánc a saját márkás vaj árát 45 százalékkal, 599 forintra vitte le. Ez korábban 1099 forintba került, igaz, a kiszerelése nem 250, hanem csak 200 grammos. Az élelmiszerboltok tudtak miből csökkenteni: a KSH adatai szerint a vaj egy év alatt 79,4 százalékot drágult.

Kiszélesedett az árháború

A vaj után a magyar vásárlók egyik örök kedvence következett. Március elsejétől az Aldi- és a CBA-üzletekben a trappista sajtok árát csökkentették. Az Aldinál kiszereléstől függően 20-23 százalékkal lett olcsóbb. Öt termék kerül kevesebbe, ezek együtt a diszkontlánc trappistasajt-forgalmának háromnegyedét teszik ki.

 Azonnal továbbadjuk a fogyasztóknak azt a jelentős árelőnyt, amit elértünk a beszerzési piacon 

– büszkélkedett közleményében a cég. „Így még több megtakarítást biztosítunk a magyar családok számára” – tették hozzá. Azt is kiemelték, hogy 2021 óta csak hazai trappista sajtot forgalmaznak, vagyis a vásárlók a magyar termelőket és forgalmazókat támogatják. A CBA is hasonló mértékben csökkentette a trappista sajt árát, és bár nem verték nagy dobra, más termékek árát is megvágták: 

olcsóbb lett a száraztészta, majd 10-15 százalékkal a gyümölcslevek és a teák ára is csökkent.

Március első napjaiban aztán kiszélesedett az árháború: a Lidl több mint száz termék fogyasztói árát csökkentette, közte a tésztákét és a pelenkákét, amihez március 13-án hozzácsaptak további 70 terméket: pékáruk, mirelit termékek és felvágottak is olcsóbbak lettek. 

Az árversenybe múlt hétfőn a Spar is beszállt: ők minden héten közzétesznek egy konkrét terméklistát, aminek az egyes tételei 5 és 39 százalék közötti mértékben lesznek olcsóbbak. A Tesco más stratégiát követ: megjelölik azokat a termékeket, amelyeknek az árát tartósan alacsonyan tartják. Az árakat hetente ellenőrzik, és vállalják, hogy ha egy vásárló máshol olcsóbban megkapja őket, akkor a különbözetet visszafizetik. Ez azonban azt is jelenti, hogy le kell követniük a többi boltlánc akcióit.

Beszakadt a boltok forgalma

A világrekorder infláció és az elszálló élelmiszerárak miatt a magyarok irgalmatlan spórolásba kezdtek: hónapok óta zuhan a kiskereskedelmi forgalom. „Kevesebbet tudnak vásárolni mennyiségében az emberek, mint amennyit tavaly ilyenkor tudtak” – mondta az rtl.hu-nak Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője. 

Abban, hogy a boltok árazására most ennyien figyelnek, nagyon nagy szerepet játszik az évtizedek óta nem látott magas infláció: az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerárak emelkedése, és világviszonylatban is bekerültünk a tíz legtöbbet dráguló ország közé 

 – magyarázta.

Szerinte az árháború egyik oka, hogy az élelmiszerárak elszabadulása óriási nyomás alá helyezte a piacot. „A infláció miatt a fogyasztók sokkal árérzékenyebbek lettek a korábbinál, és érezhetővé vált a diszkontok térnyerése. A nagyobb áruházláncok, hipermarketek, szupermarketek veszítettek a piaci részesedésükből, ami kezdett elég kellemetlenné válni nekik.” Szerinte ők ezért kezdtek akciózni, a diszkontok pedig azért, hogy tovább erősítsék a pozícióikat. „A diszkontok igyekeznek megtartani az újonnan szerzett vásárlókat, a többiek meg igyekeznek visszahódítani őket. Szóval most mindegyik lánc igyekszik kitalálni valami akciót, amivel be tudják csábítani a vásárlókat az üzletekbe.”

A szakértő szerint ezt több tényező is segítette. „Az elmúlt egy-két hónapban több termék beszerzési ára csökkent, és ezt az árcsökkentést tovább tudták adni a vásárlóknak a boltok. A forint árfolyama pedig január-februárban stabilizálódott, vagyis a külföldről érkező termékekhez kedvezőbben tudtak hozzájutni.” Hornyák József ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az akciók ellenére összességében folytatódik a drágulás. „A vásárlók hangulatát javítja kicsit, de alapvetően hónapról hónapra többet kell fizetnünk a kasszánál. Hogyha a számokat nézzük, akkor mégiscsak azt látjuk, hogy februárban 1,7 százalékkal drágultak az élelmiszerek az előző hónaphoz képest” – magyarázta.

De mire számíthatunk a következő hónapokban? 

Az árstopok a mostani állás szerint április 30-áig vannak érvényben, Hornyák József szerint a sorsuk a boltok árszintjére is hatással lesz. „Az akciózást nagy mértékben megnehezíti, hogy a boltok folyamatosan veszteséget termelnek azon, hogy több terméket hatósági áron kell értékesíteniük. A legtöbben azzal számolnak, hogy az árstopokat kivezetik, és akkor a boltoknak az eddiginél jóval nagyobb tere lesz arra, hogy akciókat hirdessenek meg.” Ebbe azonban bekavarhat, ha megmarad a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó. „Ez egy olyan tényező, amivel a boltoknak kalkulálniuk kell, és csökkenti a mozgásterüket arra, hogy sokkal kedvezőbb áru termékeket tudjanak a polcokon tartani”  – tette hozzá a Portfolio elemzője.

Nyitókép: Mohai Balázs/MTI