Publicus: egyre többen okolják a kormány helyett a „brüsszeli szankciókat” az inflációért

A magyarok 63 százaléka a „brüsszeli szankciókat” okolja a toronymagas hazai inflációért – írja a Népszava a Publicus február 28. és március 6. között készített felmérése alapján.

Emlékeztetnek: az Eurostat februárban 47 százalékos éves élelmiszerár-emelkedést mért Magyarországon, miközben a régió többi országában, így Csehországban, Lengyelországban vagy Romániában 25 százalék vagy az alatti az élelmiszerinfláció mértéke. Vagyis ott mintha kevésbé hatnának a „brüsszeli szankciók”. Ráadásul az áremelkedés már azelőtt elkezdődött Magyarországon, hogy Oroszország lerohanta volna Ukrajnát, az ártopokat is már azelőtt vezette be a kormány, miközben Magyarország az összes uniós szankciót megszavazta. 

Decemberben még csak a magyarok 47 százaléka látta az Oroszországra kivetett szankciókat a drágulás hátterében. A kereskedők ármegállapítási módszereit is egyre többen hibáztatják: tavaly év végén 63 százaléknyian voltak, most 77 százaléknyian. Ezzel szemben csökkent azok aránya, akik szerint a kormány gazdaságpolitikája, vagy a gyenge forint a hibás: előbbi 74-ről 65 százalékra, utóbbi 86-ról 75 százalékra csökkent.

A Népszava cikke szerint mindez a kormánypropaganda hatása, ami nemcsak a kormánypárti szavazókra hat, hanem a bizonytalanokra és az ellenzékiekre is. A forinttal kapcsolatos válaszokat ugyanakkor befolyásolhatta, hogy az utóbbi hónapokban sokat erősödött az árfolyam (bár múlt héten újabb mélyrepülésbe kezdett).

A felmérésből az is kiderült, hogy az árak emelkedése ellenére a háztartások nem költenek többet élelmiszerre, feltehetően azért, mert nincs miből. A hatósági áras élelmiszerekből minden hatodik ember többet vásárol az ársapkák bevezetése óta, ugyanakkor 84 százalék azt állítja, hogy nem változtattak az árstopok a vásárlási szokásaikon.

Nyitókép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images