Az OTP várhatóan már márciusban jelentősen megemeli a bankszámlái díjait, több pénzintézet pedig áprilisban követi a piacvezetőt. Az MNB szerint két hónappal előre közzé kell tenni az új kondíciós listát, de sok bank az általános üzletszabályzatban írta csak meg, hogy az infláció mértékével emeli a díjait. Drágább lesz a számlavezetés, az átutalás, a készpénzfelvétel, a bankkártya és az sms is, az áremelés a hiteleket is érinti.  

Egyre nagyobb a nyomás a japán cégeken.

Áfakulcsok és árazási gyakorlat – a cég szerint érdemes észben tartani ezeket a szempontokat. 

Három nappal korábban csenget a postás a februári nyugdíjjal. A 15 százalékkal megemelt összegnek a dupláját kapják az érintettek, most fizetik a 13. havi nyugdíjat is. A bankszámlákra pénteken érkezik az utalás. A nyugdíjas szervezetek szerint az emelés ellenére még mindig legalább 300 ezren vannak, akiknek a nyugdíja nem éri el a százezer forintot sem.

Annyian spórolnak az élelmiszeren, mint a szórakozáson, a felnőttek 59 százaléka – ez derül ki a Napi.hu számára készült friss kutatásból. A számokból az is kiderül, hogy a szegények már nem tudnak miből takarékoskodni. A rezsivel valamivel kevesebb magyar spórol. Csak 6 százalék nem faragott a kiadásain az elmúlt fél évben.

Magyarországon a legnagyobb az élelmiszer-infláció az Európai Unióban, és az árstop eltörlésével az üzemanyag is jelentősen drágult. A Házon kívül stábja Romániában és Szlovákiában vizsgálta meg az ottani helyzetet. A kérdés valójában nem is az volt, hogy megéri-e a szomszédban vásárolni, hanem inkább az, hogy mennyire. 

Egy felmérés szerint a megkérdezettek 14 százaléka másodállást is vállal, hogy bírják az árak emelkedését.

Már csaknem 4600 milliárd forint van ilyen befektetésben.

A legidősebb Beckham fiú egy ideje már felfedte a világ előtt, hogy imád a konyhában tüsténkedni. Rengeteg receptet oszt meg a közösségi médiás oldalain, azonban a legutóbbival kiverte a biztosítékot a kommentelőknél.

Januárban 25 százaléknál is nagyobb lehet az infláció, vagy ahogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter fogalmazott, benézhet 25 százalék fölé, de utána már csökken. Erről az állami rádióban beszélt. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója az RTL Híradónak azt mondta: ez valójában azt jelenti, hogy az árak február után is tovább emelkednek, csak nem olyan nagy mértékben, mint eddig.

Beadta az ellenvakcinát a kormány, és akár februártól lassulhat az infláció, mondta Orbán Viktor reggel az állami rádióban. Híradónk kérdésére kiderült, hogy az árstopoktól illetve az új, kamattámogatott vállalati hitelektől várnak fordulatot. A miniszterelnök szerint az adóvisszatérítés és a 13. havi nyugdíj segítette az embereket az elszabadult árakkal szemben. A jegybanknál viszont néhány hete azt mondták, az árak jobban emelkedtek a megugrott fogyasztás miatt.

Az élelmiszerárak emelkedése Magyarországon 2022. decemberében nagyjából háromszorosa volt az EU-s átlagnak, 50 százalékos. A GVH pontos képet akar adni az élelmiszerdrágulás mögött meghúzódó okokról. Azt vizsgálják, hogy a már ismert tényezőkön kívül – a háború hatásai, a gyenge forint és az aszály – állhat-e más a háttérben, amik a versenyszabályok megsértésére utalhatnak.

Az ársapka intézménye mögött politikai szempontok húzódnak, nem gazdasági megfontolások – állítja Raskó György agrárközgazdász, aki szerint, ha eltörölnék az ársapkát, paradox módon 3 hét után elkezdenének csökkenni az árak. De jó híre is volt, 2023 infláció szempontjából már jelentősen könnyebb év lesz.

Egy évtizede nem romlott akkorát a munkavállalók életszínvonala, mint tavaly novemberre. A KSH friss adatai szerint nagyjából 17 százalékos emeléssel a nettó 375 ezer forintot közelítette az átlagkereset, az infláció viszont 22 és fél százalékra gyorsult, a legmagasabbra az Unióban. Ezért majdnem 10 százalékkal csökkent az állami alkalmazottak, és 3-mal a versenyszférában dolgozók fizetésének vásárlóértéke az egy évvel korábbihoz képest.

Finoman szólva nem tudták tartani a lépést az inflációval a béremelkedések. 

Állítsa vissza a kormány azt a fél évvel ezelőtt megszüntetett lehetőséget, hogy SZÉP-kártyával is lehessen élelmiszert vásárolni – követeli a Jobbik. Az ellenzéki párt szerint a rekordinfláció mellett most fontosabb élelmiszerre, mint például szállodára költeni. Tavaly 41 milliárd forintért vásároltak élelmiszert SZÉP-kártyákkal, amíg a kormány meg nem szüntette ezt a lehetőséget. Pont akkor, amikor felpörgött az infláció. A kormány azt közölte: az infláció ellen az Oroszország elleni szankciók kivezetése lenne a megoldás.

Kiderült, mit szól az RTL+ sikersorozatához Zámbó Jimmy özvegye, és búcsút vettünk a legendás olasz színésznőtől, Gina Lollobrigidától. Alekosz bejelentkezett Béres Anettért, utána kemény állításokat tett a nőkről, a Cápákkal pedig olyasmi történt, amire eddig még nem volt példa: egy 19 éves srác visszautasította a nagyhalak 200 milliós ajánlatát. Ezek a hét videói.

A Fitch Ratings csak 0,4 százalékos gazdasági növekedést és 20 százalék felett tetőző inflációt vár az idei évre.

Horvátországban már bevezették az eurót – ezzel együtt a fizetések is nőttek. De például egy kiló pulykamell ára a duplája az eddiginek. Magyarország 19 éve tagja az Európai Uniónak, de továbbra sincs tervben belátható időn belül, hogy csatlakozzunk a közös valutához. Milyen hatásai lennének, ha nálunk is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz?

Dumpster diving, azaz kukabúvárkodás. Az extrém vegánoktól indult mozgalom lényege, hogy az ember a szemétből szerzi meg a kidobásra ítélt, de amúgy még elfogadható minőségű élelmiszereket, zöldségeket, konzerveket. A válság miatt manapság nemcsak etikai megfontolásból választják ezt egyesek, hanem egyre többen rá is kényszerülnek. Az rtl.hu kukabúvárjelöltekkel vágott neki a pesti éjszakának, és üzletláncokat faggatott a hulladékkezelésükről.

A bolti árak a beszállítói és termelői árak emelkedését követték. Emiatt lett tavaly, világ szinten is kiugró a magyarországi élelmiszerinfláció a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint. A Gazdasági Versenyhivatal szerdán jelentette be, vizsgálatot indítottak, hogy kiderüljön, a kiskereskedelmi láncok egymással egyeztetve emelik-e az áraikat – ez ugyanis törvénytelen lenne.

Már majdnem háromszor akkora az élelmiszerdrágulás Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan – az Eurostat friss adatai szerint. Egyetlen év alatt átlag 50 százalékkal ugrottak meg az árak a magyar boltokban decemberre, kiugróan a 27 tagállam közül. A GKI szerint még fél évig nálunk mérhetik a legnagyobb drágulást, sőt azt mondják, akár annál is tovább, ha kivezetik az árstopot.  

Hatalmas különbségek vannak Európában az egyes országok inflációs rátái között. Az unióban a két szélsőség Spanyolország és Magyarország, az EU-n kívül pedig Svájc neveti ki a pénzromlást. Számos tényező befolyásolja, hogy az emberek pénze mennyire értéktelenedik el, és hogy az áremelkedés hatásait mennyire érzik meg. 

Egy kutatás szerint a fővárosban élők leginkább a kormány gazdaságpolitikáját, valamint az ukrajnai háborút okolták a 20 százalék feletti inflációért, legkevésbé pedig a szankciókat. 

Nem olyan hosszú a lista.

Hol kerül kevesebbe a csirkemell, a tészta, a tej és néhány egyéb alapélelmiszer, Magyarországon vagy Nyugat-Európában? Külföldre költözött magyar családokat kértünk meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlítottuk az itteniekkel. A Házon kívülnek nyilatkozó szakértő szerint a bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

Az inflációs nyomás, energiaárak és beszállítói költségek erőteljes növekedése miatt.

Felül semmi – Bordeaux-ban hentesek egy maroknyi csoportja úgy döntött, testükkel hívják fel a figyelmet saját helyzetükre. A francia hatóságokat akarták figyelmeztetni a hús- és energiaköltségekkel kapcsolatos állapotokra, illetve arra, hogy az elszabadult energiaárak miatt veszélybe került a megélhetésük.

Az energiaválság 2023-ban éri el igazán a társasházakat.

A zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon a KSH friss adatai alapján. egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő azt is mondta: az árstop miatti veszteségeit hárítja a fogyasztókra a sertéságazat.

Az orosz elnök szerint „pozitív az ukrajnai különleges hadművelet dinamikája”.

Már nem mondhatják fel az áremelkedésre hivatkozva a telekommunikációs cégek ügyfelei hűségnyilatkozatos internet-, telefon- és tv-előfizetésüket. Ezt az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő mondta, miután a 24.hu megírta: automatikus, inflációkövető díjkorrekcióra készülnek a szolgáltatók. Nagyjából 10-15 százalékos emelés várható. A Vodafone már januártól bevezette az új díjtáblát. A telekommunikációs cégek évek óta nem emeltek árat, de a szakértő szerint az inflációt és az energiaár-emelkedést már nem tudják kigazdálkodni.  

Minden nagy szolgáltatónál egyszerre fognak növekedni a díjak.

24 és fél százalékra gyorsult az infláció decemberben a KSH friss jelentése szerint. Ugyanannyi pénzért feleannyi kenyeret adtak, mint egyetlen évvel korábban. Az éves átlagos pénzromlást 14 és fél százalékra mérték 2022-ben. Csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, a béreké viszont egyelőre emelkedni tudott. A folytatásról ugyanakkor a miniszterelnök pénteken azt mondta, a tavalyi és az idei év átlagában számít reálbér-növekedésre. 

Mennyibe kerül egy bevásárlás: a tej, a kenyér, és a többi alap élelmiszer? 

Spórolás: ezzel a szóval az elmúlt időszakban sokaknak meg kellett barátkozni.

Újabb rekordot döntött a magyar infláció: decemberben 24,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben a rezsi és az élelmiszerek ára emelkedett – közölte a KSH. Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció, de az RTL-nek nyilatkozó elemző szerint a hazai adat világszinten is benne van a top10-ben: olyan országok társaságába kerültünk, mint Venezuela, Argentína és Törökország. 

Az éves infláció összességében 14,5 százalék lett, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak 26,0 százalékkal.

Főként az infláció és az egészségügy helyzete miatt aggódunk.

A kormány nem hallgatta meg a nyugdíjasok szervezeteinek követeléseit. 

Gigantikus összeget, 2 év alatt legalább 2 ezer milliárd forint plusz áfabevételt hozhat a vágtató infláció az államnak. Tavaly novemberig a tervezettnél 12 százalékkal több forgalmi adót fizettek az emberek, idén pedig 16 százalékos növekedéssel számol a kormány. Magyarországon a legmagasabb az áfa az Unió 27 tagállama közül. Az ellenzéki pártok hónapok óta az áfa csökkentését követelik.

Szerinte ez az év könnyebb lesz, mint az előző.

Az elmúlt egy évben a félbarna és a fehér kenyér ára csaknem 82,5 százalékkal emelkedett, ami a környező országokhoz képest is kiemelkedően magas.

Az élelmiszerek, az üzemanyag, az energia és a szolgáltatások költségei vészes ütemben emelkednek. A pénzünk sokkal kevesebbet ér, mint néhány hónappal ezelőtt. Egy ilyen helyzetben sokakat rémülettel tölthet el az anyagi bizonytalanság. Íme három dolog, amivel máris sokat tehetünk az anyagi biztonságunkért.

2022 sokak szerint a második világháború óra eltelt időszak legrémesebb esztendeje volt. De mi vár ránk idén? Miért győztek máris az ukránok, és miért kell az EU-nak újjáépítenie az országot a háború után? Mit hoz Magyarországnak, hogy Orbán Viktor oda pozicionálta, ahova? Európában is veszélyben van-e a demokrácia? Szakértők értékelnek.

25 százalékra nőhetett decemberben az infláció Magyarországon a GKI Gazdaságkutató szerint. Eközben az Unió statisztikai hivatala szerint az eurózónában már csökken az áremelkedés üteme, már most 10 százalék alá mérséklődött. Orbán Viktor a tavalyi utolsó kormányinfón azt mondta, 2023 végére vár egy számjegyű inflációt Magyarországon. 

A KSH friss adatai szerint már tavaly novemberben csaknem 7 százalékkal esett vissza az élelmiszerboltok forgalma az egy évvel korábbihoz képest. Az adatok alapján a legtöbben az élelmiszeren spórolnak. Szakértők szerint idén még tovább kell húzniuk az embereknek a nadrágszíjon, ha ki akarnak jönni a pénzükből. Az inflációt a béremelések sem tudják követni, javulásra a szakemberek csak az év második felében számítanak.

Sokkal több pénzből sokkal kevesebbet lehet vásárolni.

Bruttó 510 ezer forintra emelkedett tavaly októberre az átlagbér Magyarországon – állítja most közzétett jelentésében a KSH. Ez 18 és fél százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A gazdaságfejlesztési miniszter a gazdaság jó teljesítményével indokolta az adatot. A Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: hiába a béremelkedés, a fizetések vásárlóértéke a rekordinfláció miatt már tavaly csökkenni kezdett.

Nagy segítség a családoknak a téli táborozás. Az infláció miatt azonban az áruk emelkedett, egy hét napközis tábor most átlagosan 40-45 ezer forintba kerül.