VOSZ: Nem nyerészkedésből emeltek árat a vállalkozók

A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni – reagált a Gazdasági Versenyhivatal élelmiszerbolt-razziáira a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). 

A szervezet közleménye szerint 

• a vállalkozások nem okozói, sokkal inkább elszenvedői az infláció egészségtelenül magas alakulásának, viselkedésüket a túlélés, nem pedig valamiféle ördögi kapzsiság indokolja.
• A kormány a bizonytalan helyzet miatt újabb elvonásokra kényszerülhet. Ilyenkor „teljesen észszerű döntés kihasználni a meglévő keresleti lehetőségeket és tartalékokat képezni”.
• „Amikor év közben, meglepetésszerűen változtat meg akár folyó évre vonatkozóan is adószabályokat és egyéb, a piacgazdaságtól merőben idegen adminisztratív előírásokat a kormány (…) és a forintárfolyam is kiszámíthatatlanul ugrál, akkor nem lehet azon csodálkozni – sőt, a talpon maradás érdekében nem is várható el más felelős viselkedés – mint az, hogy a vállalkozások jellemzően emelik az áraikat”.
• „A vállalati adók 2021-ben mintegy 860 milliárd forint értékben terhelték a vállalatokat. Több adókulcs megnövekedett (különadók), illetve tavaly nyáron megjelent az extraprofitadó, továbbá az árszint is emelkedett, ezért ez az összeg 2022-ben akár duplázódhatott is. 2023-ban a kormány csak társasági adóból 35 százalékkal magasabb bevétellel számol, a gyógyszergyártók egy új adót kaptak 122,5 milliárd értékben, az energia ágazat 512 milliárddal fizethet többet”.
• Hiába emelkedtek az élelmiszerárak „az egekbe”, a kiskereskedelmi különadók elviszik az ágazat jövedelmét, itt ágazati szinten akár veszteséges is lehet a 2022.
• A szektor árbevétele (kiskereskedelmi forgalom) nagyjából 20 százalékkal emelkedett, ami ugyan infláció feletti (14,5), de a láncok költségei ennél nagyobb mértékben emelkedtek. A legnagyobb termékfőcsoportot adó élelmiszereknél például bőven 30 százalék feletti volt a termelői árnövekedés, tehát ennyivel drágábban szállítottak be a boltoknak a termelők.
• Az árfolyam a tavalyi év egészében nagyjából 10 százalékot gyengült 2021-hez képest, ez mind az élelmiszerek, mind a tartós termékek árát negatívan befolyásolta. 
• A rezsiszámla növekménye ugyanebben az ágazatban 472 milliárdot tehetett ki („csak” háromszoros energia drágulással számolva), míg a megnövekedett benzinárak miatt további 160 milliárdnyi többletkiadás keletkezhetett. 

A VOSZ a közlemény végén azt is megjegyezte, hogy az infláció elleni fellépésnek semmiképpen nem lehet eszköze a vállalkozások nehéz helyzetbe hozása, gyanúsítása, e helyett inkább felelős szakmai párbeszédre lenne szükség.

Nyitókép: Oláh Tibor/MTI