Ennyit spórolhatunk, ha Szlovákiába vagy Romániába ruccanunk át vásárolni

A forgatásra kivételesen az RTL egyik vágója, Gerald is elkísérte a Házon kívül stábját. Körülbelül 18 évig élt Szlovákiában, Rimaszombaton született, így nem is találhattunk volna nála jobb idegenvezetőt az árfelderítő úthoz. Geri gyerekkori barátnője, Barbara már várt minket a településen. Tanárnőként dolgozik, de most éppen anyasági szabadságon van három hónapos kisfiával.

A bolt felé tartva a kinti inflációról kérdeztük Barbit. Emlékei szerint a koronavírus-járvány időszakában kezdtek el felfelé kúszni náluk az árak:

teljesen természetes volt, hogy fizettünk egy vásárlásért 30 eurót, abból lett 35 euró, 40 euró, és most egy teljesen szimpla, alap vásárlás 50 euró alatt nem áll meg.

Szlovákiában 29, Magyarországon egy év alatt viszont 49 százalékkal nőttek az élelmiszerárak a Világbank decemberi adatai szerint. Gulyás Gergely tavaly ősszel ezt azzal indokolta, hogy Magyarország közel van a háborúhoz.

Mindenhol magas az infláció, mindenhol négy évtizedes rekordokat dönt, de ott a legmagasabb, ahol az országok közel vannak a háborúhoz.

Ukrajnától Szlovákia és Románia sincs messzebb, sőt, az árak mégsem szálltak el annyira, mint nálunk. A menü bolognai spagetti zöldséglevessel, amit ezúttal fagyasztott zöldségekből készít el Barbi. A zöldségeknél kezdünk, ahol Barbi rögtön talál is akciós 250 grammos koktélparadicsomot.

69 cent, hogyha az átszámoljuk magyar forintra, körülbelül 280 forint körül van.

Geri emlékei szerint Magyarországon körülbelül 800-900 forintot kell fizetni érte. Egy kiló hagymát átszámítva körülbelül 400 forintért találunk. A darált hús kilója 2 euró 60 cent, így egy fél kiló nagyjából 1000 forintba kerül. Egy 200 grammos reszelt mozzarellát 2 euró 90 centért találtunk, ez átszámolva 1140 forint.

A tésztáknál elég nagy árkülönbségekkel találjuk szembe magunkat. Barbi végül egy 80 centes spagetti mellett dönt, de lehet kapni ugyanilyen típusú tésztát 1 euró 90 centért is. 

Mindet összegezve tehát Szlovákiában a bolognai spagetti 6 euró 70 centből jön ki, ez átszámítva 2600-2800 forintot jelent.

Rimaszombattól 340 kilométerre, Kübekházán a polgármester, Molnár Róbert várja a stábot, őt a romániai Nagyszentmiklósra kísérjük el vásárolni.

A szegénység kreatívvá tesz bennünket, tehát el kell gondolkodnunk azon, hogy mit mire költünk, optimalizálni kell a bevételeinket

 – magyarázta a polgármester a Házon kívül stábjának.

El is indulunk a szomszédba, a polgármester a falubuszt vezeti, saját autóját pedig technikus kollégánk gondjaira bízza. Azért megyünk így, mert mindkét járművet Romániában fogjuk megtankolni. Molnárék már egy éve járnak át vásárolni Romániába, a megélhetés ugyanis még egy falu polgármesterének is komoly kihívást jelent.

Kiszámoltuk, hogy egy nagybevásárlással, amikor egy hónapra vásárolunk be, 20-30 ezer forintot spórolunk. Amit ott megvettünk 70 ezerért, nálunk lett volna 100 ezer. Három gyerek van, és nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit mire költünk.

A határ után rögtön az első benzinkútnál megállunk, elsőként a falubuszt tankoljuk meg. A dízel literje 7,69 lej, átszámítva 615 forint, így literenként körülbelül 50 forintot lehet spórolni. Ez 60 liter tankolásakor 3000 forintot jelent.

Az önkormányzat falubuszát otthagyjuk a benzinkútnál, mert ahogy a polgármester fogalmaz „külön kell választani a saját dolgainkat az önkormányzat dolgaitól”. Szerinte a környékről egyre többen járnak át Romániába vásárolni. Nagyszentmiklóson találkozunk is egy magyar házaspárral, ők Marosleléről jöttek át.

Mindig olyat veszünk, ami olcsóbb, mást nem

– magyarázza Czirok Endre, miközben a megvásárolt élelmiszereket pakolja be az autóba. Szerinte 30-40 ezret meg tudnak spórolni a bevásárlótúrákkal.

Hornyák József, a Portfolio szakértője szerint a választások előtti óriási pénzosztások, a gyenge forint, az árstopok, de az adó- és béremelések is közrejátszottak a magyar inflációs rekordban.

„Összességében az inflációnak nagyjából a feléért külső tényezők, másik feléért belső tényezők okolhatók, és nyilván az is jelentősen hozzájárult, amikor a kormányzat kivetette az újabb különadót, például a kiskereskedelmi szektorra is – amit szinte egyik pillanatról a másikra beépítettek a fogyasztói árakba a vállalatok” – mondta a Házon kívülnek.

Különadók Romániában is vannak, az árakon ez mégsem érződik úgy, mint Magyarországon. Molnár Róbertet arra kértük, vásároljon egy bolognai tésztára valót is, hogy kiderüljön, Romániában mennyiből jön ki a spagettivacsora.

Olajat, tejet, margarint szerinte nem érdemes Romániában venni, ezek hasonló árban vannak, mint Magyarországon. Figyelni kell az akciókat, ezért egy másik boltban is körülnézünk. 

Összesen 146 lejt, körülbelül 12 ezer forintot hagytunk a romániai boltokban, ebből a bolognai spagettihez valók 2200 forintba kerültek, még kevesebbe, mint Szlovákiában.