Gyenge forint és alacsony fizetések – most keményen megfizetünk értük

A Business Insider nézte meg, hogy miért vannak extrém különbségek az európai országok inflációs rátái között. A cikkben felelevenítik, hogy az euróövezet 19 országában az infláció decemberben enyhén, 10,1 százalékról 9,2 százalékra csökkent. Az Európai Unió 27 országában a legfrissebb, novemberi adatok szerint ez az arány 11 százalék körül volt. Ezek az átlagok azonban megtévesztőek, mivel az inflációs ráták között Európa-szerte rendkívüli különbségek vannak.

Az unióban az infláció mértéke a spanyolországi 5,5 százaléktól a magyarországi 23 százalékig terjed. Svájcban az infláció mindössze 2,9 százalékos. Svájchoz hasonlóan Egyesült Királyság sem tagja sem az EU-nak, sem az euróövezetnek, de az ország tíz százalék feletti inflációval küzd, ami ott rendkívül magasnak számít. Németország ezzel szemben a középmezőnyben helyezkedik el 9,6 százalékos pénzromlással.

A Házon Kívül nemrég külföldre költözött magyar családokat kért meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlították a magyar árakkal. Meglepő eredményre jutottak:

A Business Insider szerint az inflációban látható extrém különbségek hátterében az alábbiak a legfontosabb tényezők:

• az Oroszországhoz való földrajzi közelség,
• az energia- és élelmiszer-importtól való függőség,
• az árakba való állami beavatkozás,
• a valuta ereje
• és a jólét szintje.

Észtországban 17,5, Lettországban és Litvániában 20 százalékos az infláció – a balti országokat erősen érintették az Ukrajna elleni orosz támadás következményei. Nagymértékben függtek az orosz energiától, ráadásul az élelmiszerek és más áruk tekintetében is szorosan összefonódtak az orosz gazdasággal. A viszonylag alacsony jövedelmek miatt a magasabb energia- és élelmiszer-kiadások nagyobb hatást gyakorolnak.

A lap szerint a 23,1 százalékos magyar és a 16,1 százalékos lengyel inflációnak is hasonló okai vannak. Minél közelebb van egy ország Oroszországhoz, annál jobban sújtják az ukrajnai háború következményei. „Ezen kívül vannak helyi okok is. Lengyelországot kritika érte, hogy a központi bank túl későn emelt kamatot. A magas állami kiadások – az Ukrajnából érkező menekültek ellátása miatt is – felhajtják az árakat, csak úgy, mint az erőteljes béremelések. Magyarországon a nemzeti valuta, a forint gyengesége még drágábbá teszi az importot. Az infláció jóval 20 százalék felett van” – áll a cikkben.

A lap kitér Nyugat-Európa, így Spanyolország (5,5 százalék) és Franciaország (7,1 százalék) helyzetére is. Ezek az országok kevésbé függtek az orosz energiától, kormányaik pedig korán és erőteljesen beavatkoztak az árakba, Franciaországban például az üzemanyag árába. Itt régi hagyománya van az államilag szabályozott áraknak, a novemberi 7,1 százalékos inflációs ráta azonban így is a legmagasabb volt az euró bevezetése óta. Decemberben az energiaárak Franciaországban 2021 szeptembere óta a leglassúbb ütemben emelkedtek. Spanyolország is sok milliárd eurós állami támogatással szabályozza az árakat, az alapvető élelmiszerek, például a kenyér és a tej adóját drasztikusan csökkentették, a villamos energia adóját pedig 21 százalékról 5 százalékra mérsékelték.

Portugália mellett Spanyolország is korán megszabta a gáz árának felső határát. Ezt azért tudták megtenni, mert az Ibériai-félsziget minimálisan integrálódott az európai gázhálózatba, így az energia ma olcsóbb Spanyolországban, mint egy évvel ezelőtt.

Svájc helyzete speciális, augusztusban azonban itt is 30 éves csúcsot ért el az infláció – igaz, ez 3,5 százalékot jelentett, decemberre pedig 2,9 százalékra csökkent. Svájc hosszú ideje profitál az erős frankból, ami olcsóbbá teszi az euróövezetből származó importot, ráadásul a víz- és atomenergiának köszönhetően nagyrészt önellátó villamosenergia-ellátásban, valamint kevés élelmiszert importál. 

A svájciak magas életszínvonalát pedig az energia és az élelmiszerek magasabb árai kevésbé érintik.

Az Egyesült Királyságban számos különleges tényezővel, így például a Brexit hatásaival is számolni kell. Az Európai Unióból való kilépéssel szűkült az áru- és a munkaerő-kínálat is, ez pedig felhajtotta az árakat. Az Egyesült Királyság az élelmiszerek nagy részét külföldről importálja, az élelmiszerárak így különösen meredeken emelkednek. Nagy-Britannia emellett jelentős sztrájkhullámmal néz szembe, ez is a kínálat szűkülése irányába hathat.

A német, 9,6 százalékos inflációs ráta az európai átlag körül van. Az Oroszországból származó energiaimporttól való nagyfokú függőség miatt az energiaárak meredeken emelkedtek, a német kormány ezt árfékekkel és támogatásokkal is ellensúlyozta. Mint minden euróövezeti ország, Németország is profitált az Európai Központi Bank kamatemelései következtében erősödő euróból.

A KSH adatai szerint a zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon: egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász az RTL Híradónak arról beszélt: a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek:

Nyitókép: Róka László / MTVA / MTI