Az elmúlt egy évben a félbarna és a fehér kenyér ára csaknem 82,5 százalékkal emelkedett, ami a környező országokhoz képest is kiemelkedően magas.

Az élelmiszerek, az üzemanyag, az energia és a szolgáltatások költségei vészes ütemben emelkednek. A pénzünk sokkal kevesebbet ér, mint néhány hónappal ezelőtt. Egy ilyen helyzetben sokakat rémülettel tölthet el az anyagi bizonytalanság. Íme három dolog, amivel máris sokat tehetünk az anyagi biztonságunkért.

2022 sokak szerint a második világháború óra eltelt időszak legrémesebb esztendeje volt. De mi vár ránk idén? Miért győztek máris az ukránok, és miért kell az EU-nak újjáépítenie az országot a háború után? Mit hoz Magyarországnak, hogy Orbán Viktor oda pozicionálta, ahova? Európában is veszélyben van-e a demokrácia? Szakértők értékelnek.

25 százalékra nőhetett decemberben az infláció Magyarországon a GKI Gazdaságkutató szerint. Eközben az Unió statisztikai hivatala szerint az eurózónában már csökken az áremelkedés üteme, már most 10 százalék alá mérséklődött. Orbán Viktor a tavalyi utolsó kormányinfón azt mondta, 2023 végére vár egy számjegyű inflációt Magyarországon. 

A KSH friss adatai szerint már tavaly novemberben csaknem 7 százalékkal esett vissza az élelmiszerboltok forgalma az egy évvel korábbihoz képest. Az adatok alapján a legtöbben az élelmiszeren spórolnak. Szakértők szerint idén még tovább kell húzniuk az embereknek a nadrágszíjon, ha ki akarnak jönni a pénzükből. Az inflációt a béremelések sem tudják követni, javulásra a szakemberek csak az év második felében számítanak.

Sokkal több pénzből sokkal kevesebbet lehet vásárolni.

Bruttó 510 ezer forintra emelkedett tavaly októberre az átlagbér Magyarországon – állítja most közzétett jelentésében a KSH. Ez 18 és fél százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A gazdaságfejlesztési miniszter a gazdaság jó teljesítményével indokolta az adatot. A Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: hiába a béremelkedés, a fizetések vásárlóértéke a rekordinfláció miatt már tavaly csökkenni kezdett.

Nagy segítség a családoknak a téli táborozás. Az infláció miatt azonban az áruk emelkedett, egy hét napközis tábor most átlagosan 40-45 ezer forintba kerül.

Sevcsik Anna ötgyermekes családanyaként igyekszik navigálni a jelenlegi gazdasági körülmények között. A Reggeliben azt mesélte, szerencsére vannak felnőtt gyerekei, akik nagyon sokat segítenek: a tanulás mellett munkát is vállalnak.

Tóth Kornélia randiguru szerint az ismerkedő párok egyre többször mennek sétálni és élnek a kuponos, kedvezményes lehetőségekkel is.

Tihanyi Péterék amin csak tudnak, spórolnak, a sajtot például Erdélyből szerzik be.

Az átlag magyar ember nem volt túl tudatos a pénzügyeit illetően, amíg alacsony volt az infláció. A gazdasági elemző szerint minimális odafigyeléssel jól lehetett menedzselni a pénzügyeket, ez azonban mára megváltozott. 2022-ben évtizedek óta nem látott pénzromlás következett be, ezért most már mindenkinek, egyre jobban érdemes odafigyelni.

Szörnyű infrastruktúra, gyenge termelékenység, nagy bajban van a magyar mezőgazdaság.

A magunk mögött hagyott évben újra megismerhettük, milyen az, amikor havonta drágul az életünk, és 2023 sem látszik jobbnak. Összeszedtük, mi változik januártól, és mi az, ami még nem. 

A dolgozók 60 százaléka számíthat béremelésre jövőre a versenyszférában a Munkástanácsok és a Liga szakszervezetek tapasztalatai szerint. Az azonban nagyon változó, hogy mekkorára. Úgy látják, a legtöbb helyen a fizetések reálértékének megőrzésére törekednek, ennél nagyobb emelésre csak az erős dolgozói érdekképviselettel rendelkező cégek dolgozó számíthatnak. A közszféra béremelése ugyanakkor jelentősen elmaradhat az inflációtól.

A 4 millió hazai háztartásból 800 ezer kizárólag fával – kisebb arányban szénnel – fűt.

Viszont ez nem feltétlenül alapbéremelést jelent.

A Világbank adatai alapján a 10. helyen állunk az inflációs listán. Magyarországon 23,1 százalékos most az infláció, az élelmiszerek pedig 44 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

Háromszor annyit fizetünk a sertésvirsli kilójáért, mint a legutóbbi válság idején. A lencsénél nem ilyen drámai az ugrás.

Igaz, csak fél évre. 

Legalábbis a Google adatai ezt mutatják.

A magyarok többsége szerint a kormány gazdaságpolitikája, a gyenge forint és a magas energiaárak felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért, és nem az EU-s szankciók. 

Ha a statisztikai előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben valóban 17,7 százalékkal nőnek a keresetek, akkor legalább 230 ezer forintos fizetésemelésre számíthatnak a parlamenti képviselők 2023-ban. Várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is jól jár: a kormányfő bruttó fizetése márciustól csaknem 860 ezer forinttal nőhet, míg a parlament elnökének több mint 600 ezer forinttal emelkedhet a bére. Novák Katalin tavasztól csaknem bruttó 4,6 milliót kereshet majd.

  A bíboros szerint a háború mindig az ember csődje.

A segélyszervezetnél egyre több olyan ember jelentkezik, akinek egy-két éve még állása és lakhelye is volt, mostanra azonban kilátástalan helyzetbe került.  

Fontosabb a gazdasági felzárkózás, mint a stabilitás, ezért nem vezetné be az eurót Orbán Viktor, aki erről a szerdai kormányinfón beszélt. Pedig az MNB szerint az élelmiszerek drágulását részben a gyenge forint okozza. A DK úgy látja, minden gazdasági érv amellett szól, hogy Magyarország körültekintően, de minél előbb csatlakozzon az eurózónához.

Múlt hónapban még úgy nézett ki, hogy decemberre fogy el a hazai burgonya.

A szigetországban 41 éve nem mértek ilyen szintű pénzromlást. 

A teljes személyi állomány 5 százaléka kerül alacsonyabb besorolású munkakörbe.

Közben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elismerte, hogy felerészt belső tényezők okozzák a kiugró pénzromlást, de úgy számolnak, még így is Magyarországon az ötödik legolcsóbb az élelem az Unió 27 tagállama közül.

Olcsóbb nem lesz semmi sem, sőt.

A kormánynak is szerepe lehet a vágtató inflációban – ismerte el a kormányinfón a miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanakkor azt mondta, a törvény szerint a Nemzeti Banknak kell az árstabilitást garantálnia. A kormányfő unortodoxnak nevezte Matolcsy György két héttel ezelőtti parlamenti beszámolóját, amelyben a jegybankelnök helytelennek minősítette a kabinet válságkezelési stratégiáját. A Nemzeti Bank már úgy számol, még jövő év elején is akár 26-27 százalék lehet az infláció.

Az ingatlan-adásvételek majdnem 8 százalékánál a négyzetméterár ebben az évben meghaladta az 1 millió forintot.

Nem nagyon hiszünk abban, hogy javulni fog a helyzet.

Szlovákiában és Ausztriában is olcsóbb.

Magyarországon a legmagasabb az infláció egész Európában.

Aranyvasárnap nagy volt a roham a boltokban, sokan azt mondták, a magas árak ellenére is ragaszkodnak a minőséghez.

Nyakunkon a tél, híznak a rezsiszámlák, és mindemellett egyszerre három vírustól kell tartanunk. Nem sok jóval kecsegtet a jövő év, az ideinél is magasabb infláció és visszaesés várható, pedig már most élelmiszerre megy el a fizetések nagy része. A Konyhafőnök VIP-ben egyre izzóbb a hangulat, a ValóVilágban pedig épp lehűteni igyekeznek a villalakókat. Ezek a hét videói.

Hiába ígér jövő év végére egy számjegyű inflációt a kormány, a drágulás jövőre is megnehezíti a magyarok életét  – mondta a Híradóknak nyilatkozó gazdaságkutató. 2023 végén ugyanis a mostani, már eleve magas árakhoz viszonyítunk majd, és ezekhez képest várható további, tíz százalék alatti emelkedés jövő decemberben a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Ez éves szinten még mindig 20 százalék körüli inflációt jelenthet majd jövőre.

Novemberben a 23,1 százalékos magyar infláció volt a legmagasabb az Európai Unióban – közölte az Eurostat. Az unió statisztikai hivatalának adataiból az is kiderül, hogy Magyarország a második legszegényebb tagország. 

Miközben az európai országok nagy részében csökkent, novemberben nálunk nőtt a legjobban az infláció. 

A hivatalos adatoknál is nagyobb drágulást érzékelnek a magyarok, sokan az életszínvonaluk romlásáról számoltak be.

Az ideinél is magasabb inflációt, és visszaesést hoz az újév a gazdaságkutató intézetek legfrissebb előrejelzése szerint. A béremelések ellenére átlagosan 4 százalékkal kevesebbet érhetnek az fizetések, mint idén, mert várhatóan évi 18-19 százalékra gyorsul a pénzromlás. A jó hír, hogy egyelőre nem számolnak tömeges elbocsátásokkal. Megszólalt a gazdaságfejlesztési miniszter is, aki szerint szó sincs recesszióról, sőt azt mondta, másfél százalékkal bővülhet jövőre a magyar gazdaság. 

És mehet még feljebb is a Kopint-Tárki várakozásai szerint.

Január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat, februárban pedig jön a – már megemelt – 13. havi nyugdíj, így január és február folyamán összesen háromhavi nyugdíjat folyósítanak. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a Reggeliben arról beszélt: az emelést sosem a havi inflációhoz, hanem az éves inflációhoz kötik.

Az emelés 800 milliárd forintba kerülhet.

A nyugdíjasokat segítik. 

Két éve még a nyugdíjak 30 százaléka ment el élelmiszerrel összefüggő kiadásokra, az elmúlt hónapokban viszont ez az arány 60 százalékra emelkedett – mondta az rtl.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő. A hazai idősek gazdasági és egészségügyi helyzete világviszonylatban is lemaradást mutat, az Európai Unión belül pedig a legtöbb régiós versenytárs már megelőzte Magyarországot. 

Az emberek kétharmada rosszabbul él, mint két éve.

Hogy meddig tarthatja fent még a kormány az élelmiszerárstopot és milyen hatása van az intézkedésnek a magyar gazdaságra, arról Raskó György, agrárközgazdászt kérdeztük.