Sevcsik Anna ötgyermekes családanyaként igyekszik navigálni a jelenlegi gazdasági körülmények között. A Reggeliben azt mesélte, szerencsére vannak felnőtt gyerekei, akik nagyon sokat segítenek: a tanulás mellett munkát is vállalnak.

Tóth Kornélia randiguru szerint az ismerkedő párok egyre többször mennek sétálni és élnek a kuponos, kedvezményes lehetőségekkel is.

Tihanyi Péterék amin csak tudnak, spórolnak, a sajtot például Erdélyből szerzik be.

Az átlag magyar ember nem volt túl tudatos a pénzügyeit illetően, amíg alacsony volt az infláció. A gazdasági elemző szerint minimális odafigyeléssel jól lehetett menedzselni a pénzügyeket, ez azonban mára megváltozott. 2022-ben évtizedek óta nem látott pénzromlás következett be, ezért most már mindenkinek, egyre jobban érdemes odafigyelni.

Szörnyű infrastruktúra, gyenge termelékenység, nagy bajban van a magyar mezőgazdaság.

A magunk mögött hagyott évben újra megismerhettük, milyen az, amikor havonta drágul az életünk, és 2023 sem látszik jobbnak. Összeszedtük, mi változik januártól, és mi az, ami még nem. 

A dolgozók 60 százaléka számíthat béremelésre jövőre a versenyszférában a Munkástanácsok és a Liga szakszervezetek tapasztalatai szerint. Az azonban nagyon változó, hogy mekkorára. Úgy látják, a legtöbb helyen a fizetések reálértékének megőrzésére törekednek, ennél nagyobb emelésre csak az erős dolgozói érdekképviselettel rendelkező cégek dolgozó számíthatnak. A közszféra béremelése ugyanakkor jelentősen elmaradhat az inflációtól.

A 4 millió hazai háztartásból 800 ezer kizárólag fával – kisebb arányban szénnel – fűt.

Viszont ez nem feltétlenül alapbéremelést jelent.

A Világbank adatai alapján a 10. helyen állunk az inflációs listán. Magyarországon 23,1 százalékos most az infláció, az élelmiszerek pedig 44 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

Háromszor annyit fizetünk a sertésvirsli kilójáért, mint a legutóbbi válság idején. A lencsénél nem ilyen drámai az ugrás.

Igaz, csak fél évre. 

Legalábbis a Google adatai ezt mutatják.

A magyarok többsége szerint a kormány gazdaságpolitikája, a gyenge forint és a magas energiaárak felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért, és nem az EU-s szankciók. 

Ha a statisztikai előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben valóban 17,7 százalékkal nőnek a keresetek, akkor legalább 230 ezer forintos fizetésemelésre számíthatnak a parlamenti képviselők 2023-ban. Várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is jól jár: a kormányfő bruttó fizetése márciustól csaknem 860 ezer forinttal nőhet, míg a parlament elnökének több mint 600 ezer forinttal emelkedhet a bére. Novák Katalin tavasztól csaknem bruttó 4,6 milliót kereshet majd.

  A bíboros szerint a háború mindig az ember csődje.

A segélyszervezetnél egyre több olyan ember jelentkezik, akinek egy-két éve még állása és lakhelye is volt, mostanra azonban kilátástalan helyzetbe került.  

Fontosabb a gazdasági felzárkózás, mint a stabilitás, ezért nem vezetné be az eurót Orbán Viktor, aki erről a szerdai kormányinfón beszélt. Pedig az MNB szerint az élelmiszerek drágulását részben a gyenge forint okozza. A DK úgy látja, minden gazdasági érv amellett szól, hogy Magyarország körültekintően, de minél előbb csatlakozzon az eurózónához.

Múlt hónapban még úgy nézett ki, hogy decemberre fogy el a hazai burgonya.

A szigetországban 41 éve nem mértek ilyen szintű pénzromlást. 

A teljes személyi állomány 5 százaléka kerül alacsonyabb besorolású munkakörbe.

Közben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elismerte, hogy felerészt belső tényezők okozzák a kiugró pénzromlást, de úgy számolnak, még így is Magyarországon az ötödik legolcsóbb az élelem az Unió 27 tagállama közül.

Olcsóbb nem lesz semmi sem, sőt.

A kormánynak is szerepe lehet a vágtató inflációban – ismerte el a kormányinfón a miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanakkor azt mondta, a törvény szerint a Nemzeti Banknak kell az árstabilitást garantálnia. A kormányfő unortodoxnak nevezte Matolcsy György két héttel ezelőtti parlamenti beszámolóját, amelyben a jegybankelnök helytelennek minősítette a kabinet válságkezelési stratégiáját. A Nemzeti Bank már úgy számol, még jövő év elején is akár 26-27 százalék lehet az infláció.

Az ingatlan-adásvételek majdnem 8 százalékánál a négyzetméterár ebben az évben meghaladta az 1 millió forintot.

Nem nagyon hiszünk abban, hogy javulni fog a helyzet.

Szlovákiában és Ausztriában is olcsóbb.

Magyarországon a legmagasabb az infláció egész Európában.

Aranyvasárnap nagy volt a roham a boltokban, sokan azt mondták, a magas árak ellenére is ragaszkodnak a minőséghez.

Nyakunkon a tél, híznak a rezsiszámlák, és mindemellett egyszerre három vírustól kell tartanunk. Nem sok jóval kecsegtet a jövő év, az ideinél is magasabb infláció és visszaesés várható, pedig már most élelmiszerre megy el a fizetések nagy része. A Konyhafőnök VIP-ben egyre izzóbb a hangulat, a ValóVilágban pedig épp lehűteni igyekeznek a villalakókat. Ezek a hét videói.

Hiába ígér jövő év végére egy számjegyű inflációt a kormány, a drágulás jövőre is megnehezíti a magyarok életét  – mondta a Híradóknak nyilatkozó gazdaságkutató. 2023 végén ugyanis a mostani, már eleve magas árakhoz viszonyítunk majd, és ezekhez képest várható további, tíz százalék alatti emelkedés jövő decemberben a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Ez éves szinten még mindig 20 százalék körüli inflációt jelenthet majd jövőre.

Novemberben a 23,1 százalékos magyar infláció volt a legmagasabb az Európai Unióban – közölte az Eurostat. Az unió statisztikai hivatalának adataiból az is kiderül, hogy Magyarország a második legszegényebb tagország. 

Miközben az európai országok nagy részében csökkent, novemberben nálunk nőtt a legjobban az infláció. 

A hivatalos adatoknál is nagyobb drágulást érzékelnek a magyarok, sokan az életszínvonaluk romlásáról számoltak be.

Az ideinél is magasabb inflációt, és visszaesést hoz az újév a gazdaságkutató intézetek legfrissebb előrejelzése szerint. A béremelések ellenére átlagosan 4 százalékkal kevesebbet érhetnek az fizetések, mint idén, mert várhatóan évi 18-19 százalékra gyorsul a pénzromlás. A jó hír, hogy egyelőre nem számolnak tömeges elbocsátásokkal. Megszólalt a gazdaságfejlesztési miniszter is, aki szerint szó sincs recesszióról, sőt azt mondta, másfél százalékkal bővülhet jövőre a magyar gazdaság. 

És mehet még feljebb is a Kopint-Tárki várakozásai szerint.

Január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat, februárban pedig jön a – már megemelt – 13. havi nyugdíj, így január és február folyamán összesen háromhavi nyugdíjat folyósítanak. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a Reggeliben arról beszélt: az emelést sosem a havi inflációhoz, hanem az éves inflációhoz kötik.

Az emelés 800 milliárd forintba kerülhet.

A nyugdíjasokat segítik. 

Két éve még a nyugdíjak 30 százaléka ment el élelmiszerrel összefüggő kiadásokra, az elmúlt hónapokban viszont ez az arány 60 százalékra emelkedett – mondta az rtl.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő. A hazai idősek gazdasági és egészségügyi helyzete világviszonylatban is lemaradást mutat, az Európai Unión belül pedig a legtöbb régiós versenytárs már megelőzte Magyarországot. 

Az emberek kétharmada rosszabbul él, mint két éve.

Hogy meddig tarthatja fent még a kormány az élelmiszerárstopot és milyen hatása van az intézkedésnek a magyar gazdaságra, arról Raskó György, agrárközgazdászt kérdeztük.

Karácsonyi ajándék lehet a kormány bejelentése a januári nyugdíjemelés mértékéről.

Kevesebb pénz jut ruhára, cipőre és kevesebbet költenek gyógyszertárakban az emberek – ez derül ki a KSH kiskereskedelmi forgalmat összesítő adataiból. Októberben a teljes kiskereskedelmi forgalomból több mint 17 százalékkal volt kisebb a ruházati és cipőboltok részesedése, és tizedével csökkent a gyógyszertárak forgalma 2019-hez képest. Közben az élelmiszerboltokban többet költöttek az emberek. A Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint hiába költik az emberek a fizetésük nagyobb részét élelmiszerre, mégis kevesebb terméket tudnak vásárolni.

Kígyózó sorok, üres kutak és harc az utolsó csepp benzinért – így indult a hét az autósoknak. A benzinhiány tarthatatlanná vált, így kormány kedd éjjel megszüntette a 480 forintos üzemanyagárat. Azóta a sorok megszűntek, viszont mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha tankolni akar. A tanárok továbbra is tüntetnek, de legalább Fazekas Vivienre rátalált a boldogság. Matolcsy György lesújtó kriitkát mondott a kormány gazdaságpolitikájáról, de A Konyhafőnök VIP is tobzódott a váratlan fordulatokban: egy ponton Rácz Jenő Járai Mátéban látta minden reményét.

Várhatóan 15-17 százalékkal nőhet a minimálbér januártól – ezt a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár mondta az Indexnek. Vagyis csökkenhet a legkisebb fizetések vásárlóértéke, mert az infláció 20 százalékig is gyorsulhat jövőre a GKI szerint. A szakszervezetek nagyobb emelést követelnek, a munkaadók viszont kevesebbet adnának, miután a kormány nem enged a járulékaikból.

420 forint közelébe jutott csütörtökön és pénteken este az euró árfolyama, ez kéthavi mélypont volt. A Portfólió elemzője szerint elsősorban a vártnál rosszabb inflációs adat áll a gyors leértékelődés mögött. Matolcsy György néhány napja azt mondta, támadás is várható a forint ellen. A DK szerint Matolcsy György beszéde is hozzájárulhatott a forint gyengüléséhez.

Az Egyensúly Intézet szerint a magyarok több mint fele ruhát sem vásárol, és felújítást sem tervez.

Majdnem 103 százalékkal drágult a tojás, 82 százalékkal a kenyér és 79 százalékkal a sajt tavaly november óta – derült ki a KSH adataiból. A magyar infláció rekorder az Európai Unióban, a következő hónapokban ráadásul további drágulás várható, egyebek mellett a benzinárstop eltörlése miatt. De mit tud tenni, aki éppen kijön a fizetéséből és nincs pénze befektetni? Hogyan tud megtakarítani? Miből tud több pénzt csinálni a megélhetésre? Szakértő tanácsát kértük. 

Legjobban a sertészsír drágult Magyarországon, már 111 százalékkal többe kerül, mint tavaly.