Miért nálunk drágul a legjobban kenyér?

Világszerte mérséklődik az élelmiszerek drágulása, eközben Magyarországon még mindig száguld az infláció. A probléma kulcsa a termelékenység lehet – írta a Qubit Jámbor Attila agrárközgazdász kutatására alapozva.

Az Eurostat adataiból kiderül, hogy a kenyér inflációját tekintve Magyarország az unióban az első volt, de világszinten is a top 10-ben volt a magyar drágulás.

Jámbor Attila 2016-os doktori értekezésében számos olyan ok szerepel, ami miatt a magyar mezőgazdaság nem tud jó áron, jó minőségben termelni. Egyebek mellett:

• Jámbor szerint itthon rendkívül rossz az intézményrendszer, ami azt jelenti, hogy az állami és a nem állami intézmények nem kommunikálnak egymással, rontva ezzel az ágazat hatékonyságát. 
• Nagy problémát jelent meg a rossz fizikai infrastruktúra is, nincsenek érdemleges vízi és vasúti útvonalak.
• Jelentős gondot jelent még az is, hogy a környező országok zömében a hazainál kisebb élőmunkaterhekkel, kedvezőbb adókkal, jobb árfolyamokkal és mérsékeltebb hatósági díjakkal tudnak termelni.
• Jámbor szerint az is gond, hogy rendkívül csekély a rendelkezésre álló humántőke, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a jelenlegi mezőgatdasági oktatási rendszer nem felel meg a piac igényeinek.
• A magyar élelmiszer-ipari cégek rosszul tudják szervezni a piacaikat az EU-n belül: a 2000-es évek elejétől a multivállalatok megjelenése az élelmiszer-feldolgozásban és -kereskedelemben, valamint a nagy boltok térhódítása új feltételeket és követelményeket teremtett a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára. Ehhez a szektor nem tudott alkalmazkodni.
• Jámbor szerint a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy feldolgozott termékek helyett alapanyagokkal próbál versenyezni.

Véleménye szerint a magyar élelmiszeripar fejlesztése a rendszerváltás óta elmaradt, hatékonyan működő mezőgazdaságot viszont nem lehet ma már alapanyagra építeni. Jámbor szerint azért sem tud versenyképes lenni a magyar mezőgazdaság, mert a versenyképességet pont a tudás és a technológia adná, ez pedig nincs meg kellő mértékben a hazai környezetben.

A koronavírus-járvány és háború azoknak az országoknak a mezőgazdaságát viselte meg a leginkább, amelyeknél alacsony volt a termelékenység.

Jámbor Magyarországot Lengyelországgal összehasonlítva rámutat, hogy a két ország azonos területű termőföldjének piaci ára között hatalmas különbség van. A 2021-es adatok szerint itthon egy hektár termőföld átlagosan 5200 euróba került, Lengyelországban egy ugyanekkora terület majdnem 11 000 euróba.

Az árkülönbségnek az az oka, hogy a piac nemcsak azt nézi, hogy mennyire jó a föld termőképessége, hanem azt is, hogy mennyi értéket lehet rajta megtermelni. Utóbbi szempont már nagyban függ a fent említett tényezőktől: az infrastrukturális, technológiai, makroökonómiai környezettől. Magyarország ezeken a területeken nagy elmaradásban a vetélytársakkal szemben.

Ennek a folyamatnak egyenes következménye, hogy 2015 első negyedéve és 2022 harmadik negyedéve között az agrártermékek ára Magyarországon 221 százalékra nőtt. Az EU-ban sehol máshol nem nőttek ennyire az agrártermékek árai.

A leegyszerűsítve „gyenge körülmények” miatt a mezőgazdaságban dolgozók hatékonysága sem megfelelő. Jámbor rámutat, hogy egy dolgozó egy munkaóra alatt sokkal többet tud termelni egy olyan környezetben, ahol megfelelő az infrastrukturális, logisztikai, gazdasági környezet.

Nyitókép: illusztráció / Pixabay