Az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban.

2022 negatív inflációs hatását csak megkoronázta a kormány keddi bejelentése, ami szerint eltörölték a benzinársapkát. Arról, hogy hogyan hat az árakra a döntés, mi történne, ha megszüntetnék az élelmiszerárstopot és mi várható 2023-ban a gazdaságban, arról Móró Tamást, a Concorde értékpapír vezető stratégája beszélt a Reggeliben.

Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük az egyre dráguló tejtermékekről és az egyre kevesebb élőállatról. Hol van a vásárlók lélektani határa, mikor fékezhet az infláció? A szakember szerint nincsen szó szankciós áremelkedésről, hiszen akkor minden tagállamban hasonló drágulás lenne, mint Magyarországon.

„Nem az a töltelék van mostanában a palacsintában, mint amire számítottunk, valljuk be” – fogalmazott.

Szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén. A jegybankelnök szerint „a hibát belül követtük el”, és a lakossági megtakarításokat kell bevonni a válságkezelésbe. Azt mondta: a nemzeti bank kéri, követeli, hogy a kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára. 

Az élemiszerdrágulás óta jócskán nőtt a bolti lopások száma Magyarországon. Budapesten január és október között 807 tolvajt füleltek le. Ételt, szeszesitalt, ruhát, illatszert és műszaki cikkeket tulajdonítanak el legtöbbször a tolvajok.

A diplomásoknál bruttó 720 ezer forint felett volt az átlagkereset. 

 Idén 8396 esetben loptak hiper- és szupermarketből.

Tárgyaltak róla.

Nem tétlenkedtek a ValóVilág11 villalakói, rögtön első este mélyreható ismerkedésbe kezdtek, és a folytatás is hasonlóan eseménydúsan alakult. A Konyhafőnök VIP-ben is izzott a hangulat, ott azonban Rácz Jenő és Járai Máté múltbeli konfliktusa tört újra felszínre. Molnár Gusztávra körözést adtak ki, Lagzi Lajcsit pedig megpróbálták átverni, mindeközben pedig megérkezett Budapestre az ország karácsonyfája. 

A brit anya arról számolt be, hogy ezúttal elmaradt a boldogság érzése, amikor pozitív lett a terhességi teszt.

A szokásosnál kisebb kedvezményekkel várták a vásárlókat az üzletek az idei Black Friday akcióban. Átlagosan 20-50 százalék közti kedvezményeket hirdettek az egyik fővárosi plázában, ahol napközben csak lézengtek az emberek. Az internetes kereskedők szövetsége is visszaesésre számít tavalyhoz képest, elsősorban az infláció és a reálbérek csökkenése miatt. A kereskedők akcióit a hatóságok szigorúan ellenőrzik.

Ötödével drágább a bejgli, mint tavaly. A cukrászok az energiaköltségek és az alapanyagok árának megugrása hivatkoznak. Az otthoni sütés sem olcsó, mert a dió kilója például már majdnem 6 ezer forint, a vaj ára pedig megduplázódott egy év alatt. A GKI friss előrejelzése szerint akár jövő szeptemberig tovább drágulhatnak az élelmiszerek Magyarországon. Máshol, a világ 50 országában már csökken vagy stagnál az infláció.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 32,1 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Fordulat: a KSH friss adatai alapján csökkenni kezdett a reálbér. Hiába ugrott meg az átlagfizetés, a vágtató infláció miatt majdnem 2 százalékkal kevesebbet ért a boltokban szeptemberben, mint egy évvel korábban. A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, árstopokkal védik a béreket. A DK szerint távoznia kell a kormánynak, mert hiteltelenné vált a gazdaságpolitika. Az államkasszának viszont 30 százalékkal nagyobb áfabevételt hozott az infláció.

Nagymamáink pontosan tudják, milyen az, amikor ínséges időkben kell helytállni: minél kevesebb pénzből minél jobban lakni. A repertoár kifejezetten szegényes volt, de némi kreativitással ízletes és változatos étkek gőzölögtek az asztalon. A növekvő árak miatt hasonló a helyzet most, mint évtizedekkel ezelőtt: ami eddig olcsónak számított, már annak is egekben az ára, így kétszer meg kell gondolnunk, mennyit költünk ételre. Spórolás ide vagy oda, nem lehetetlen olyan ételeket készíteni, melyek a pénztárcánkat nem ürítik ki teljesen. Csak némi tervezés és kreativitás szükséges hozzá.

A korábbiaknál visszafogottabb év végi ünnepi szezonra számítanak az áruházláncok.

Az eddigiek sokszorosába kerülő kenyér, felvágott, sajt és tojás – mindenki a pénztárcáján érezheti az egekbe szökő árakat. Az Európai Unión belül Magyarországon a legrosszabb a helyzet, az élelmiszerek októberben átlagosan 45,2 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. A kormány különböző termékekre kivetett ársapkája pedig úgy tűnik, áremelkedést és részleges élelmiszerhiányt okozott, a családok nem sokat spórolnak rajta. Hogy pontosan mi és miért drágult, annak a Házon kívül járt utána.

Az ársapkák megzavarják a piacot Pálinkás Zsolt szerint. Úgy látja: áruhiánytól nem kell tartani, de a drágulás nagy kérdés.

A Nemzetközi Valutaalap szerint a kormány gazdságpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon húsz százalék fölött van az infláció. Közben a kormány csak az uniós szankciókat hibáztatja. Az IMF úgy látja: az árstopok sem segítik az áremelkedés elleni küzdelmet. Ezt gondolja a DK is. Szerintük az adócsökkentés segíthetne letörni az árakat.

Soha nem látott mértékben nőtt az üzemanyag, a takarmány és az energia ára.

Átlagosan 10 százalékkkal drágulhatnak a fenyők tavalyhoz képest a termelők szerint, a szaloncukrokért pedig 30-40 százalékkal többet kérnek a boltokban. A gyártók részben az úgynevezett népegészségügyi termékdíjra hivatkoznak, a chipsadó nyári, 30-50 százalékos emelése mostanra az ünnepi termékek árába is beépült.

Megelőztük Litvániát és Lettországot is. 

Az áremelkedést részben az import drágulása okozza.

Októberben 12 százalékponttal nagyobbra mérték, mint Litvániában, ahol a második legnagyobb áremelkedést mutatták ki. Emiatt a harmadik legmagasabbra rúgott a magyar infláció a 27 tagállam közül. A Portfolio szerint a forintgyengülés miatt, és mert megugrott a kereslet a választások előtt kiosztott szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj miatt.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az EU-s országokban átlagosan 20 százalék az élelmiszer-infláció, erre pedig Magyarországon pluszban rárakódik 15 százalék a forint árfolyamának romlása miatt.

Nem jön ki a matek. 

17,5%-os pénzromlás és ugyanilyen mértékű emelés mellett.  

Lényegesen szerényebb lehet az idei Black Friday a megszokottnál. Minden korábbinál kisebbek, 10-20 százalékosak a kedvezmények az RTL-nek nyilatkozó kereskedők szerint. Így az engedmények ellenére is többe kerülhet egy-egy termék, mint tavaly karácsony előtt, hiszen az infláció már 20 százaléknál is magasabb a legfrisseb adatok szerint, és erre jön még a gyengélkedő forint. Az akciók annak ellenére lesznek idén szerényebbek, hogy a vágtató pénzromlás hatására most sokkal kevesebbet költhetnek ajándékokra a vevők. 

Idén legfeljebb tízezer forint jár.

Pedig több erős jelölt is volt.

Elképzelni sem tudjuk, milyen az, amikor tizenhat óránként megduplázódnak az árak, pedig a hiperinflációt egyszer már átélte Magyarország. Bemutatjuk a huszadik század legbrutálisabb inflációit, köztük a világrekorder magyar pénzromlást.

A félbarna kenyér már több mint kétszeresére, a vaj, a tejföl és a trappista sajt pedig majdnem a kétszeresébe került. Emiatt várakozásokon felül, egyetlen hónap alatt 1 százalékponttal, 21,1 százalékra gyorsult az infláció. A Portfolio szerint részben az árstopok hatására kiugró az áremelkedés Magyarországon.

A kisboltoknál csőd- és elbocsátási hullámot okozhat az árstop kiterjesztése, míg a nagyobb üzletláncoknak a nem hatósági áras termékek drágításával, az árstopos árukból pedig olcsóbbak beszerzésével próbálják minimalizálni az intézkedés miatti veszteségüket – mondja a makrogazdasági elemző. A krumplira és a tojásra nem áll, hogy „dominánsan magyar előállítású” termékek, ahogy Nagy Márton miniszter előrevetítette.

A spórolás szinte mindennapi témává vált az utóbbi időben. A megemelkedett rezsiárak mellett azok is húznak egyet a nadrágszíjon, akiknek eddig nem feltétlenül kellett takarékoskodniuk. Hódi Pamela alapvetően spórolósnak vallja magát, a mostani helyzetben pedig igyekszik még tudatosabban gazdálkodni.

„A felelős vállalatirányítás” jegyében történt a vásárlás.

Hazánkban emelkedtek leginkább az élelmiszerárak az egész EU-ban.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább 40,0, illetve 64,4 százalékkal. 

A G7 az átlagok alapján számolt éves inflációs adata 54,3 százalék.

Egy kutatás szerint a válaszadók jelentős része lemondott az éttermekről, a szórakozásról és a szakemberek hívásáról, ha lakásuk felújításra szorul.

Míg Magyarországon az átlagfizetésből 108-szor tudjuk megvenni a tejből, tojásból, tésztából, margarinból és vécépapírból álló csomagot, addig Hollandiában 320-szor, Ausztriában 302-ször, Szlovákiában 115-ször. Más európai országokban is ennyivel emelkedtek az élelmiszerárak, mint nálunk? Utánajártunk, kiszámoltuk.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint 25 százalék körül tetőzhet az infláció év végén.

A zálogház vezetője szerint az emberek egyre kétségbeesettebbek.

Hadházy Ákos a múlt hét vége óta kitartóan sátrazik az MTVA székház előtt, a miniszterelnököt pedig a Lex Megdöglesszel szembesítik a parlamentben. Mindeközben dübörög az X-Faktor, a múlt héten újabb két versenyzőnek kellett távoznia, akik elmondták, szerintük kinek kellene megnyerni az idei tehetségkutatót. Merci miatt pedig hatalmas veszekedés robbant ki a celebtáborban.

A KSH szerint tavaly 1,6 millióan nélkülöztek, a GKI úgy számol, idén ez a szám a kétszeresére ugorhatott.

Farkas András nyugdíjszakértő számolta ki, hogy mennyi lesz az annyi.

Egyre többet fizetünk a boltban, egyre magasabb a rezsiszámla, és láthatóan napról napra kevesebbet ér a pénztárcánk tartalma. Ha valakinek sikerül is félretennie, újabb dilemmát kell megoldania: mit tegyen, hogy pénze megőrizze az értékét? A Fókusz ennek járt utána.

Akár 40 százalékkal többe kerülhet a hal idén karácsonyra, és már az alma is drágul. Ráadásul még csak most kezd beépülni az árakba a rendkívüli aszály hatása, emiatt fél évig tovább drágulhatnak az élelmiszerek. Az aszály veszélye pedig nem múlt el, a Meteorológiai Szolgálat adatai szerint októberben a sokéves átlag ötödénél is kevesebb csapadék esett.

A boltlánc kasszásai arra panaszkodnak, hogy a vásárlók „nekik esnek az árak miatt.”