„Lassan arról kell dönteniük, hogy fűtenek vagy esznek” – minden 100 nyugdíjforintból 60 élelmiszerre megy

A 44 vizsgált országból mindössze a 32. lett Magyarország azon a listán, amelyen a nyugdíjasok életkörülményeit rangsorolták – derült ki a Natixis Global Survey of Financial Professionals 2022-es kutatásából.

A felmérésben összesen 18 tényezőt vizsgáltak meg, amelyek alapján négy – az egészségre, a pénzügyi helyzetre, az életminőségre, valamint anyagi jóllétre vonatkozó – sorrendet is felállítottak.  

Az összesített rangsor a következőképpen alakult:

A statisztikák akkor sem mutatnak kedvezőbb képet, ha az átlagos nyugdíjszerű juttatásokat nézzük. A picodi.com április gyűjtése szerint ugyanis nominálisan még a régióban is sokkal többet kapnak kézhez a nyugdíjasok.

„A vásárlóerő-paritáson mért adatok ráadásul még rosszabbak: Romániával vagyunk nagyjából egy szinten, és már csak Bulgáriát előzzük meg” – mondta az rtl.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő. Szerinte a lemaradás részben az ország általános gazdasági állapotára vezethető vissza (különösen a gyenge forintárfolyamra), részben pedig arra, hogy elmaradtak azok a reformok, amelyeket a környező országokban több helyen is megléptek.

A lengyel nyugdíjrendszerben például megjelent angol mintára a foglalkoztatói pillér is, amelynek az a lényege, hogy a vállalatok is hozzájárulnak az időskori juttatásokhoz.

Magyarországon minden nyugdíjra szánt forintot az államnak kell kifizetnie, ezt a kiadást pedig az aktív dolgozók nyugdíjjárulékaiból fedezik. A Lengyelország számára mintaként szolgáló brit foglalkoztatói nyugdíjpillérben (NEST) viszont a munkavállalók az életpályájuk kezdetén a havi bruttó munkabérük 5 százalékát automatikusan egy nyugdíjalapba utalják, amelyet a munkáltatók kiegészítenek további 3 százalékkal. 

Az állami pilléren felül tehát a havi bér 8 százalékával nő a dolgozók nyugdíjmegtakarítása, ami jelentősen csökkenti a magyarhoz hasonló „fejnehéz” rendszerek terheit – mondta Farkas András.

Magyarország az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében vállalta, hogy átalakítja a nyugdíjrendszerét, azonban a pontos részletek egyelőre nem ismertek. (Az rtl.hu erre irányuló kérdéseire nem érkezett válasz.)

Csak apró segítség a kompenzáció

Magyarországon a nyugdíjasokat érintő infláció a hivatalos statisztikák szerint novemberig 14 százalékos volt, az egész évet tekintve pedig várhatóan 15-16 százalék körül alakul majd. Ebből – összesen három emeléssel – 14 százalékot kompenzált az állam, azonban a nyugdíjas szervezetek szerint a maradék 1-2 százalékot is ki kellene fizetnie a kormánynak, várakozásaik szerint ráadásul még az év vége előtt. (A 13. havi nyugdíj plusz 8 százalékos emeléssel egyenértékű, így azzal együtt – hivatalosan legalábbis – pénzüknél maradnak a már nem aktív korcsoporthoz tartozók.)

„A kompenzáció ellenére viszont a nyugdíjasok reáljövedelme jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, 

az általuk vásárolt termékek, valamint az energiaárak ugyanis nem ritkán 40-60 százalékkal nőttek 

– mutatott rá Farkas András.

Az Eurostat adatai szerint például az élelmiszerárak vásárlóerő-paritáson csak Litvániában nőttek nagyobb mértékben, mint Magyarországon (29 és 26 százalék), a többi országban ennél kisebb volt az áremelkedés mértéke.

A jelentős statisztikai eltérést (tehát a 14 százalék és a nem ritkán 40-60 százalékos emelés közötti különbséget) az okozza, hogy az infláció számításánál a két évvel korábbi vásárlói kosarat veszik alapul. „Akkoriban viszont a nyugdíjasok még csak a jövedelmük 30 százalékát költötték élelmiszerrel kapcsolatos kiadásokra, de az óriási infláció miatt ez az arány mostanra 60 százalékra emelkedett” – mondta a nyugdíjszakértő. Éppen ezért a kisebb nyugdíjjal rendelkező időseket még jobban érinti az infláció, esetükben még gyorsabb az elszegényedés.

Nekik lassan arról kell dönteniük, hogy fűtenek vagy esznek 

– tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a nyugdíjasok a törvény alapján legalább biztosan kapnak valamilyen kompenzációt, míg az aktív dolgozók egy része még minimális emelésben sem reménykedhet.

Farkas András szerint a nyugdíjak értékállóbbak lennének, ha a kormány átállna a havi kompenzációra: ez januártól nagyjából 1,7-1,8 százalékos emelést jelentene minden hónapban.

Ezt az összeget szerinte a költségvetés is jobban tudná kezelni, januártól például – 15 százalékos emeléssel számolva – hirtelen legalább 600 milliárd forinttal nő a nyugdíjcélú kiadás nagysága, az ennek alapján számolt 13. havi nyugdíj pedig további 400 milliárd forintos pluszköltséget jelent. „Csak január–februárban ezermilliárd forinttal többet kell majd fizetni erre a célra, ami önmagában árfelhajtó hatású, hiszen a nyugdíjasok többsége nem tud az alacsony juttatásokból megtakarítani, így ezek a pénzek azonnal megjelennek a keresleti oldalon. A nyugdíj-ár-spirál tehát itt is gondot okoz, nem csak a bérek esetében” – fogalmazott.

Az elszabaduló árak miatt az a mintegy 350 ezer nyugdíjas került a legnehezebb helyzetbe, akinek a juttatása még a 100 ezer forintot sem éri el. Ők gyakran még méltányossági alapon sem kérhetnek emelést vagy segélyt, mert ez általában csak 85 ezer forint alatti jövedelem alatt jár.

Nyitókép: Illusztráció  – Getty Images