Matolcsy György: Ha Magyarország folytatja ezt a gazdaságpolitikát, elveszíti ezt az évtizedet

Éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány gazdaságpolitikájával szemben Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén. Mint korábban írtuk, a jegybankelnök szerint

szembe kell nézni azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van.

Mint kifejtette, a hazai pénzügyi és makrogazdasági mutatók az EU-ban az első-második legrosszabbak, jövőre már a legrosszabbak lesznek, és a 15-18 százalék közt várható infláció a legmagasabb lesz az EU-ban.

Ha Magyarország folytatja ezt a gazdaságpolitikát, nem hajt végre kétharmados fordulatot, elveszíti ezt az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik

– mondta Matolcsy György, hozzátéve, hogy ez most még megelőzhető, jövőre már nem.

A legtöbbször az energiahatékonyságot említette, mint lehetséges kiutat: szerinte

a 25 vagy 50 milliárd forintos energiahatékonysági programok olyanok, mintha nem lennének,

több ezer milliárd forintra van szükség. Mint mondta, a kormány által tervezett jelentős jövő évi külföldi hitelfelvételt teljes egészében erre, esetleg még digitális átállásra kellene fordítani, ez megtérülne a folyó fizetési mérlegben és a költségvetésben is.

Ahogy a hibákat belül követtük el, úgy a megoldás is belül van

– jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása, ezt az összeget most eszi az infláció, pedig fel lehetne használni, ha lennének olyan kormányzati programok, amelyek energiahatékonysági, vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő beruházásokba csatornáznák be ezeket a pénzeket. Nagyjából ugyanennyi likviditási tartalék van az üzleti élet szereplőinél, ezt is meg lehetne mozdítani ugyanilyen programokkal.

Ki szelet vet, vihart arat, ezzel számoltam

– mondta Matolcsy György a kritikus hangvételt firtató képviselői kérdésre. Azt mondta, vállalnia kellett ezt a kockázatot, mert a jegybanknak kötelessége felhívni a kormány figyelmét arra, ha veszélyt és kockázatot lát. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselőjének kérdésére azt is kijelentette, hogy

2021 második felében kezdődött az energiaárrobbanás, ami a magyar infláció 80 százalékát okozta

– ez szemben áll a kormányzati propagandával, ami a háború miatt Oroszországra kivetett szankcióknak tulajdonítja az inflációt.

Ugyanakkor Matolcsy György szerint

fizetésképtelenség veszélye nem áll fenn,

sőt, udvariatlannak, tapintatlannak és helytelennek tartja, hogy Jarosław Kaczyński, akit a lengyel kormánypárt vezetőjeként Lengyelország legbefolyásosabb emberének tartanak, a magyar gazdaság összeomlásáról beszélt.

A magyar gazdaság egyáltalán nem omlik össze,

bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink hiánya miatt vagyunk bajban, de egész Európa bajban van – fejtegette a jegybankelnök.

Felrótta, hogy már 2010-től tudatosan át lehetett volna állni megújuló energiaforrásokra, a napenergia terén ugyan kedvező indulóértéket értünk el a tovább lépéshez, de sokkal többre van szükség. Az inflációból való kiút egyik legfontosabb elemének tartja az energiaátmenetet, ami a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg, a költségvetés szempontjából is segít a megbomlott egyensúly helyreállításában, és a foglalkoztatásnak is jó.

A problémák között említette, hogy

Bulgária után a második legalacsonyabb termelékenységű élelmiszeriparral működünk,

illetve

a magyar gazdaság termelékenysége az EU 27 országa közül hátulról a negyedik.

Így szerinte nem lesz felzárkózás,

nemhogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a legjobb 15 között sem.

Matolcsy György szerint a magyar kormány 2013-tól a jegybank támogatásával minden válságkezelést megnyert.

Kifutottunk úgy a pályára, hogy eddig mindent megnyertünk, azt gondoltuk, hogy automatikusan megnyerjük ezt az energiaárrobbanásos, inflációs válságot is

– mondta a jegybankelnök, aki szerint a kormány válságkezelése az elmúlt 6 hónapban hibás volt, változtatni kell rajta.

Nem, a régi eszközökkel nem lehet megnyerni, a szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni

– közölte. Szerinte az árstopokról és hasonló ötletekről a szocializmusban kiderült, hogy nem működnek, összeomlott a rendszer. A válságkezelést azonban egyáltalán nem látja kilátástalannak: Magyarország olyan tartalékokkal rendelkezik a családoknál, vállalkozásoknál, ami a „megnyert 2010-es évtized” eredménye,

csak amíg a párnacihában, vagy látra szóló betétben hever, addig nem vesz részt a válságkezelésben.

Az MNB elnöke úgy látja, most messzebb vagyunk az eurózónához való csatlakozástól, mint 2019-ben, és nem javasolja az euró bevezetését: az eurózóna véd, de annak ára van, és Magyarország ennek az árnak a megfizetése nélkül képes visszatérni a növekedési pályára.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta:

nincs szó a forint tudatos gyengítéséről,

az árfolyam a piacon alakul ki, de Magyarország esetében nagyon sok kedvezőtlen piaci hír van:

elég, ha a kockázati tényezőket figyelembe veszik a befektetők, azok pedig ellenünk szólnak.

Matolcsy György szerint a magyar gazdaságpolitika, és ezen belül az iparpolitika túlértékeli az autógyártást, aminek a hozzáadott értéke 18 százalék, szemben a kreatív iparok 70 százalékával szemben. Jó a járműipar, de túlértékelt a felzárkózáshoz való hozzájárulása – közölte. Az élelmiszerinfláció döntő okaként az alacsony termelékenységet jelölte meg, szerinte az ágazat monopolizált, nincs verseny.

Közölte azt is, hogy a jegybank a költségvetéssel kapcsolatban nagyon sok javaslatot tesz a kormánynak, és a pénzügyminisztériummal minden kérdésben teljes egyetértésben van. A költségvetési tanács tagjaként az MNB elnökének egyetlen esetben van joga és kötelessége vétót emelni: ha az államadósságráta nem csökken.

A múlt évi 6,8 százalékos költségvetési deficitet Matolcsy György műhibának nevezte.

A Magyar Nemzeti Bank kéri, követeli azt, hogy a magyar kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára és nyerjük meg újból az évtizedet

– jelentette ki. Az ülésről távozóban az újságírók kérdésére a jegybankelnök nem válaszolt, az RTL riporterének annyit mondott: „mindent elmondtam, amit tudtam”.