A Tesco vezetője elmagyarázta, miért van olyan kevés csirkemell a boltokban

„Mi a párbeszéd híve vagyunk, beszélgettünk az illetékesekkel, hallottunk pro és kontra érveket, úgyhogy nem ért teljesen váratlanul. A termékszelekció és a sebesség, az igen” – mondta a Forbesnak Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója az élelmiszerekre vonatkozó ársapka kiterjesztéséről. 

Arról is beszélt, hogy a kereskedők számára egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jellegű termékeket érint az ármaximalizálás. Szavai szerint az első ársapkáknál mindenki hat termékről beszélt, holott a valóságban az 48 terméket jelentett. „Többfajta százszázalékos napraforgóolajat forgalmazunk, csirkemellből is van csomagolt, nem csomagolt, nagyobb, kisebb adagok. Ehhez képest a tojás és a burgonya viszonylag egyszerűek, most könnyebb dolgunk volt, bár sok időt így sem kaptunk az átállásra” – magyarázta.

Szerinte egy-egy ilyen bejelentés nagyon meg tudja zavarni a piacot. Hiába folyamatos az ellátás, az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre, exponenciálisan, nagyon hirtelen megnövekedik az igény, és mesterséges lesz a kereslet.

Az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt

– mondta. Arra is kitért, hogy amikor elindult az árstop, nagyon magabiztosak voltak, európai lekötéseik voltak, azt gondolták, minden szuper. Arra azonban nem számítottak, hogy adott esetben 700 százalékkal fog felmenni a forgalom a cukor esetében. A kiskereskedők is elkezdtek hozzájuk járni, hiszen sokkal olcsóbban vették meg a cukrot polci áron, mint beszerzési áron. Amiről azt gondolták, hogy szeptember végéig elég, az augusztus közepére kifogyott.

A Tesco magyarországi vezetője azzal kapcsolatban nem akart találgatni, hogy meddig maradhatnak érvényben az ársapkák. A következményekről viszont beszélt. Például arról, hogy a csirkemell iránt megnőtt a kereslet, a csirkét viszont egyben kell levágni, a maradék részével is kezdenie kell valamit a beszállítónak. „Azt tudja, hogy a mellre nagy kereslet lesz, ezen még keresni is tud, viszont az állat többi részét is el kell adnia. Két opciója van, vagy sokat vág le, de akkor nyomott áron tudja csak eladni a piacon, és vesztesége keletkezik, vagy annyit vág le, ahol még arányban van a nyeresége és a vesztesége.”

Ezért van kevés csirke, és ezért van az, hogyha kifogy a csirkemellfilé, akkor az állat összes többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvásárolni

– mondta Pálinkás Zsolt, aki szerint emiatt nagy kérdés, hogy valójában jól jár-e a vásárló, és hogy az egész intézkedésnek inflációfékező hatása van-e. 

Szerintük abszolút nincs. Inkább torzító hatása van, és egyre inkább nyílik a beszerzési árolló, úgy látja: még biztosan nem vagyunk a folyamat végén. 

Szerintük még sok inflációs ütem lesz, és egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés. Ez pedig biztos, hogy nem cél, tette hozzá a szakember.

Az ársapka önmagában veszteséget generál a Tescónak, hiába próbálnak balanszírozni. Pálinkás Zsolt szerit az ársapkák esetében a legelején jó volt a szándék, mert bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, ráadásul fogyasztást tudott generálni. A Tescónál eddig az ársapkák miatt 7 milliárd forint veszteség keletkezett, ez az év végéig 11 milliárd forintra is felmehet.

Áruhiánytól nem félek. Az infláció viszont továbbra is nagy kérdés

– mondta Pálinkás Zsolt.

Nyitókép: Branstetter Sándor / MTVA / MTI