Olcsón tankolhatták kotrógépeiket a magyar cégek, versenyhátrányt emlegetnek a stájer vállalkozások
2022. október 28. 16:04
A gazdasági kamara helyi vezetője azonos feltételeket követel. A magyar cégek sokáig jelentősen olcsóbban tankolhattak. Ahogyan a szlovén vállalkozások is. Ez az osztrák cégek egy részének olyan versenyhátrányt jelentett, amit nem tudtak kigazdálkodni.
Az magyar és szlovén benzinárstop miatt versenyhátrányra panaszkodnak a stájer cégek, számolt be az ORF osztrák közszolgálati csatorna helyi kiadása. Ebben az osztrák tartományban azért éreztethette ennyire hatását a benzinársapka, mert délkeleten Szlovéniával, keleten pedig Burgenlanddal határos. Utóbbi pedig Magyarországgal.
A cikk felidézi, hogy a gázolaj literenkénti átlagára az Európai Unió számításai szerint Magyarországon és Szlovéniában 1,70 euró, Ausztriában pedig 2,10 euró. Nyár végéig a magyar és szlovén építőipari cégek az állami üzemanyagár-korlátozásnak köszönhetően még olcsóbban tankolhatták meg teherautóikat, kotrógépeiket és egyéb építőipari eszközeiket.
Michael Stvarnik, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) stájerországi építőipari szakág-vezetője szerint ez tisztességtelen előnyt jelent a nemzetközileg kiírt építési projekteknél az osztrák cégek kárára. „Ha veszünk például egy teherautót, amelynek körülbelül 25 liter gázolajra van szüksége, ez óránként 12 euró többletköltséget jelent. Egy átlagos kotrógépnek 15 liter gázolajra van szüksége, ez átlagosan körülbelül 15 százalékos árkülönbséget eredményez. Ez egy olyan nagyságrend, amit a saját árrésünkkel biztosan nem tudunk fedezni, és egyedül nem tudunk elviselni. Ez minden bizonnyal a verseny kirívó torzulásához vezet” – fogalmazott.
A lap szerint potenciális megrendelések vesznek el, mert a szlovéniai és magyarországi versenytársak olcsóbb ajánlatot tudnak adni. Minél több földmunkára van szükség, annál nagyobb a versenyhátrány, ilyen terület például az útépítés.
Stvarnik ezért azt követeli, hogy minden cég számára biztosítsanak azonos feltételeket. Szerinte a gazdaságban egy csónakban ülnek, Európa pedig egy gazdasági egységet alkot, ezért kellene minden vállalat számára egyenlő esélyeket teremteni, különösen azért, mert az építőipar más vonatkozásban is nehéz időszakot él át. Az ingatlanpiac hanyatlik, a potenciális építtetők egyre nehezebben jutnak hitelekhez, amelyek egyre drágábbak.
A kormány tavaly november 15-étől vezette be az ársapkát: a 95-ös benzinre és a gázolajra hatósági árat állapítottak meg, maximális árukat 480 forintban határozták meg. Az intézkedés első ütemben három hónapra szólt, ezt azóta többször meghosszabbították, a magyar rendszámú, magántulajdonban lévő járműveknél december 31-ig van érvényben. A kedvezményezettek köre folyamatosan csökkent a novemberi bevezetés óta: kizárták a teherautókat, a külföldieket, majd a cégautókat is. Júniusban jelentették be, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a magyar benzinár szabályozást. Az Európai Bizottság szóvivője az RTL Híradónak elmondta, az uniós szabályok szerint nem lehet diszkriminálni az uniós állampolgárokat:
Michael Stvarnik reakciója vélhetően a nyáron megszerzett megrendelésekre vonatkozik, ugyanis a céges járműveket már nem lehet hatósági áron tankolni. Persze ügyeskedők mindig akadnak: júliusban például a pénzügyőrök Hegyeshalomnál egy osztrák kisteherautót ellenőriztek. A jármű átvizsgálásakor az utastér mögött magyar rendszámot, ahhoz tartozó forgalmi engedélyt és egy hatósági áras tankolási bizonylatot találtak.
A piaci áron kínált dízel ára egyébként Magyarországon is szárnyal: október közepén történelmi csúcsra ért a literenkénti 841 forintos árral. Mára visszaesett, a Holtankoljak.hu szerint a gázolaj átlagára 814,9 forint, legmagasabb ismert ára pedig 892 forint.
Szlovéniában az ársapkát az előző kormányfő, Janez Jansa vezette be, utódja, Robert Golob pedig részben kivezette azt úgy, hogy az autópályákon kívüli töltőállomásokon rögzítették a kiskereskedői árrést, míg az autópályákon teljesen liberalizálták a díjszabást az MTI korábbi beszámolója szerint. Jansa mandátumának lejárta előtt három hónapra rögzítette az üzemanyagok árát. Az eurosuper 95 kiskereskedelmi árát 1,560 euróban, nagykereskedelmi árát 1,540 euróban, az eurodízel kiskereskedelmi árát 1,668 euróban, nagykereskedelmi árát 1,648 euróban határozta meg. A rendelet augusztus közepéig lett volna érvényben.
Az európai üzemanyagárakat összehasonlító Cargopedia október 24-i adatai szerint az osztrák és a magyar árak minimálisan térnek el. Érdekesebb a tágabb kitekintés:
Nyitókép: illusztráció, Czeglédi Zsolt / MTI