Rezsimek, diktatúrák, változó világrend – hova tart a világ, ahol C. Ronaldo napi 238 millióért szegődik a szaúdiakhoz?

Gyarmati István külpolitikai szakértő nem túl optimista 2023-al kapcsolatban.

Rossz, veszélyes, nem lesz jó év, egyáltalán nem lesz jó év

– fejtette ki tömören a véleményét. 

Bár most viszonylag nyugalom van az ukrán fronton, azt mondja, újra fellángolnak a harcok tavasszal. Az orosz és az ukrán hadsereg is nagy offenzívára készül. Az oroszok több százezer katonát hívtak – és NATO-hírszerzési adatok alapján – hívnak még be emiatt. Az ukránok pedig a modern nyugati fegyverekre és az Európában kiképzett katonáikra várnak.

Geopolitika 2023

A szakértő érdekes választ adott arra a kérdésre, hogy szerinte ki győzhet ebben a háborúban:

Szerintem senki sem győzhet… Azt mondhatjuk, hogy az oroszok veszítenek, ha nem győznek, az ukránok meg győznek, ha nem veszítenek. Nem gondolom, hogy bárki is óriási győzelmet fog aratni. De a győztesek stratégiailag az ukránok lesznek, már most is azok, hiszen mindennek, amit Putyin akart, éppen az ellenkezője valósult meg.

Pedig az orosz elnökről 20 évvel ezelőtt azt gondolta a Nyugat, hogy Oroszországból modern, nyitott, demokratikus államot csinál, de nem ezt tette. Diktatúrát épített, betiltotta az ellenzéki sajtót és a független civil szervezeteket, oligarchiákat nevelt ki, megölette vagy bebörtönözte a vele szembeszegülőket, közben pedig elkezdte újraépíteni a szovjet birodalmat. Ezért támadta meg Grúziát, majd Ukrajnát, ami már a szövetségeseinek is sok volt. Emiatt a politikai befolyása csökken, még az egykori szovjet tagköztársaságok baráti utódállamainak nagy része is egyre inkább eltávolodik tőle.

A háború egyik következménye lehet, hogy – a Szovjetunióhoz hasonlóan – Oroszország is felbomlik. Egyre több etnikum szeretne függetlenedni a gyengülő Moszkvától, többek között a tatárok, a baskírok, a burjátok, a dagesztániak és a csecsenek egy része is.  

Az orosz-ukrán háború miatt új világrend van kialakulóban. Oroszország már nem számít nagyhatalomnak, Amerika és Kína lett a világ két pólusa. Az USA már elkezdte leépíteni a Kínával meglévő gazdasági kapcsolatait, Európa – a szakértők szerint – még nem eléggé.

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint a NATO-t egyértelműen összehozta ez a konfliktus, az Európai Unió pedig elkezdte megtanulni a leckét, hogy

mennyire káros az egyoldalú függőség például az orosz energiától. Másrészt viszont még mindig nem hajlandó levonni ezeket a következtetéseket például a kínai-uniós kapcsolatokban.

Az Európai Unió következő nagy feladata Ukrajna újjáépítése lesz a háború után, egyfajta Marshall-segély formájában. Ez egy többéves, több száz milliárd euróba kerülő program lehet, főleg uniós pénzből. A szakértők szerint ennek az a célja, hogy egy erős és fejlett Ukrajna létrehozásával megakadályozza Oroszország nyugati terjeszkedését.

Az EU illetve a NATO országai között Magyarország kivételnek számít abban, hogy nem támogatja egyértelműen Ukrajnát – ennek a szakértők szerint súlyos következményei lehetnek. Feledy szerint más szövetségesek, mint Észtország, Lengyelország, Románia nagyon látványosan dolgoznak azon, hogy kihasználják ezt a konfliktust, és megerősítsék a nyugati szövetségi rendszerben betöltött szerepüket. Ezzel szemben

Magyarország ebből a lehetőségből kimarad, és a kínaiakkal való barátkozással, az oroszok késői és gyenge elítélésével tulajdonképpen beragad a két hatalom közé, és nem tud nagy mozgásteret kihozni ebből a pozícióból.

Gazdaság 2023

Gazdaságilag rémálom volt a magyarok többségének a tavalyi év. Az Európai Unióban nálunk volt a legmagasabb infláció, világszinten hazánkban volt az egyik legnagyobb élelmiszer-drágulás, és a forintgyengülés is rekordokat döntött, miközben a magyarok fizetése is csökkent nemzetközi összehasonlításban. Az Eurostat decemberi felmérése szerint az Európai Unión belül már csak Bulgáriában alacsonyabbak a bruttó átlagkeresetek, mint Magyarországon.

Madár Istvánt, a portfolio.hu gazdasági vezető elemzőjét arról kérdeztük, 2023-ben ehhez képest mire számíthatunk.

Az infláció valószínűleg az év elején fogja elérni a csúcspontját, 25 százalék körül, vagy azt meghaladó mértékben is állhat ez a mutató. Az év második felében csökkenhet az infláció, a kormány reményei szerint decemberben lehet újra 10 százalék alatti a pénzromlás mértéke.

Szerinte a gázárak továbbra is az orosz-ukrán háborútól, illetve az Európa és Oroszország között zajló gazdasági háború kimenetelétől fognak függeni. A szakértő véleménye szerint az üzemanyagárak tekintetében lehetünk a legoptimistábbak, a forintot pedig meg fogják próbálni a jelenlegi árfolyamon tartani, amikor nagyjából 400 forintot kell adni egy euróért.

A gazdasági növekedés várhatóan megáll Magyarországon és egész Európában idén, ez pedig negatív reálbérváltozást eredményez, tehát

az inflációt akár 4-5 százalékponttal is alulmúlhatja a bérek növekedése, ez pedig azt jelenti, hogy az idén sem fogja azt érezni a lakosság, hogy jobban élne, mint tavaly.

Demokrácia 2023

A demokrácia és a sajtószabadság helyzete sem javult sokat tavaly óta. A szakértők szerint az ukrán háború következményei és a klímaváltozás, valamint az élelmiszerár-növekedés miatt destabilizálódhat a világ. Ez a radikális vezetők malmára hajtja a vizet. 

Idén több országban, például Indiában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Nicaraguában és egyes európai országokban is hatalomra kerülhetnek olyan szélsőséges erők, akik klasszikus nemzetközi konfliktusokba vihetik a népüket. Ezért is fontos a demokrácia, mivel a jól működő intézmények képesek ellensúlyozni egy új vezető váratlan, veszélyes és vakmerő terveit. Ezt láttuk például Donald Trump estében is. A sajtószabadságra pedig azért van szükség, hogy valós információk alapján tudják értékelni vezetőiket az emberek.

Sport 2023

A világ sportja is egyre inkább az autokrata rezsimek játszóterévé válik. Katarban volt a foci-vb, és nemrég a kézilabda-világbajnokság, Szaúd-Arábiában most zajlik éppen a Dakar-rali, Forma-1-es futamokat rendeznek Azerbajdzsánban, Abu Dhabiban, Bahreinben, Szaúd-Arábiában. Oroszországban téli olimpiát és labdarúgó-világbajnokságot is láttunk már, de például Kína, az Egyesült Arab Emírségek és Türkmenisztán is rendez világraszóló sporteseményeket.

Bizonyos rezsimek vagy diktatúrák, vagy nevezzük, aminek akarjuk, úgy akarják a saját maguk tevékenységét legitimálni, hogy egyfajta római kor szerint játékot és kenyeret adnak a népnek

– magyarázta a Fókusznak Kálnoki Kiss Attila sportújságíró.

Többek között így akarják elfeledtetni az emberi jogok sárba tiprását, a másság üldözését és az ellenzékiek meggyilkolását. Kálnoki Kis Attila szerint a sport mindig oda dörgölőzik, ahol pénz van. Jó példa erre Cristiano Ronaldo esete, akinek most egy nemzetközileg alig ismeret szaúdi klub, az Al-Nassr ad világrekord fizetést, átszámítva évi 80 milliárd forintot. 

Ami havonta 6,6 milliárdos, hetente 1 milliárd 600 milliós, naponta pedig 238 milliós fizetést jelent.

De egy sikeres angol labdarúgócsapat fenntartása vagy egy világesemény megrendezése is is annyiba kerül már, amit egy az adófizetők pénzére jól vigyázó állam egyre kevésbé fizet ki. Az autokrata rezsimeknél a pénz nem számít, cserébe a legtöbb nyugati sportvezető szemet huny a jogtiprások felett.

Mindezeket számba véve csak remélni tudjuk, hogy az idei év nem lesz rosszabb, mint az előző, és 2023 végére társadalmi és gazdasági szinten is jobb lesz a világ.