Jól mutat a statisztikában a fizetések jelentős emelkedése, de 15 éve nem zuhant akkorát az értékük, mint most

Hiába szép az áru, kevesebb fogy belőle a békéscsabai zöldségesnél, mint egy évvel ezelőtt. Az eladó szerint nemcsak a vásárlók, ő is kevesebbet engedhet meg magának, hiába emelték fel a fizetését 25 ezer forinttal.

„Igazándiból nem érezhető a rohamosan növekvő árak miatt, mert sokkal kevesebb marad megélhetésre meg bármire, mint eddig” – mondta a Híradónak Bella Erika.

A személyes tapasztalatot a Központi Statisztikai Hivatal januári adatai is alátámasztják. A hivatalos statisztika szerint az év első hónapjában bruttó 528 ezer forint volt az átlagkereset. Ez nettó 363 ezer 900 forintot jelent. Ennél pontosabb képet mutat a mediánbér, ami azt az összeget mutatja, aminél éppen annyival keresnek többet, mint ahányan kevesebbet. Azaz ha nagyság szerint sorba rendezzük a béreket, akkor a középen álló összeg a medián. Ez januárban nettó 294 500 forint volt. Az emberek fele ennél kevesebbet, fele pedig többet keresett. Az átlagbér 16 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

De ha azt is hozzávesszük, hogy az infláció sokkal nagyobb, 25 százalékot meghaladó mértékű volt idén januárban, akkor azt látjuk, hogy a keresetek vásárlóereje az nagyon nagy mértékben csökkent. 7,6 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában

– mutat rá Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője.

A fizetések értéke utoljára a 2008-as válság idején esett vissza ennyire. Ráadásul 

továbbra is csökkenni fog, mindaddig, amíg az infláció magasabb lesz, mint a béremelések.

 A Magyar Nemzeti Bank mai előrejelzése szerint a következő hónapokban már lassul az infláció, de éves szinten akár a 20 százalékot is megközelítheti.

„A következő hónapban, márciusban, februárban még egy lassú dezinfláció, majd ezt követően egy egyre erősebb dezinflációs pályára számíthatunk, ami kifejezetten erőssé válik az év végére, és megítélésünk szerint jó esélyünk van arra, hogy az év végére, tehát 2023 végére az infláció újra egy számjegyű tartományba süllyedjen” – fejtette ki Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntő ülés után.

Ez megegyezik a kormány prognózisával. A jegybank ugyanakkor arra is számít, hogy a belföldi kereslet egész évben csökken majd, mert szerintük az emberek ilyen helyzetben kétszer is meggondolják, hogy mire költenek.