487 ezer forintra nőtt az átlagbér, de hatalmas a különbség: Szabolcsban 220 ezerrel kevesebbet visznek haza, mint Budapesten.

A dolgozók harmadánál csökkent a reálbér a KSH szerint. A kormány optimista, de a munkaadók szerint jövőre még visszafogottabb lehet a növekedés.

A KSH friss kiadványa szerint a magyarok 62 százalékának kevesebbet ért a fizetése 2023-ban, mint 2022-ben. A GKI úgy számol, két és fél év, mire ezek a bérek visszanyerhetik a vásárlóerejüket. A gyerekes háztartásokban ráadásul átlag felett romolhattak a jövedelmek, mert a családi kedvezmények mértéke éve óta változatlan, így inflálódik.  

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közölte: már fél éve folyamatosan emelkedik a reálbér, szerinte egyre többet ér a családok jövedelme. 

Minden második munkavállaló elégedetlen a fizetésével az idei béremelések után – az egyik legnagyobb állásközvetítő, a Trenkwalder friss kutatása szerint. Attól tartanak a dolgozók, hogy tovább romlik az anyagi biztonságuk. A KSH tegnap közölte, hogy az átlagkereset vásárlóértéke majdnem 3 százalékkal csökkent tavaly, amire több mint egy évtizede nem volt példa Magyarországon.

Sokan már a 2022-t is rémesnek látták, az idei év azonban talán még pocsékabb lett a tavalyinál. Magyarország recesszióba süllyedt, az infláció januárban történelmi csúcsot döntött, óriásit zuhant az életszínvonal és újabb, az egész világra veszélyes következményekkel járó háború robbant ki Izrael és a Hamász között, miközben egyre jobban átalakul a világpolitika térképe. De mi vár ránk 2024-ben? Több pénz, magasabb életszínvonal, békésebb világ? Vagy épp ellenkezőleg? 

Cipőn, ruhán, bútoron és műszaki cikken, de legfőképp benzinen spórolnak a magyarok. Szeptemberben 7,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, még az élelmiszer-üzletekben is 2,3 százalékos volt a visszaesés.

Tizenkettedik hónapja mér reálbércsökkenést a KSH, az átlagkereset augusztusban a nettó 370 ezer forintot közelítette. Egy év alatt 15,2 százalékkal nőtt, és így képtelen volt lépést tartani az unió legmagasabb, 16,4 százalékos inflációjával – a friss adatok szerint. Ráadásul éppen azokban a megyékben szűkmarkúak a munkáltatók, ahol eleve alacsonyabbak voltak a fizetések a GKI szerint. 

A KSH közzétette az augusztusra vonatkozó adatait az átlagkeresetekről. Nagyot nőttek a bérek, de az árak jobban emelkedtek, így végül a kasszánál az átlagbér kevesebbet ér, mint egy éve.  

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal, mennyivel változott az átlagfizetés egy év alatt. Hiába növekedett, kevesebbet tudunk belőle vásárolni. 

A reálbérek helyreállítása az elsődleges cél az infláció letörése mellett, hogy nőjön a fogyasztás – egyebek mellett erről is beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlés zárónapján. A miniszter szerint a kormány figyeli az üzemanyag-árakat is, és ha kell, beavatkozik. A Spar Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a kormányzati beavatkozások – mint az árstopok vagy az extraprofitadó – eddig sem kedveztek a kereskedelemnek.

A Magyar Nemzeti Bank vissza is szólt az OECD-nek, hogy rosszul számolt.

Átlagosan 10 százalékkal nőhetnek jövőre a fizetések, de idén nincs miből tovább emelni a béreket – ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségnek főtitkára nyilatkozta az RTL Híradónak. Azt mondta, járulékcsökkentésre sem számíthatnak a költségvetési bevételek zuhanása miatt. A miniszterelnök ma reggel az állami rádióban arról beszélt, hogy már augusztusban gyorsabban nőhetnek a keresetek az inflációnál, ami szerinte 16 százalékra mérséklődhet ebben a hónapban.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint már 1990-ben is nagyon sokat szenvedtek a magyar családok.

Akár eshet is a magyarok fizetésének értéke idén – erről beszélt a miniszterelnök ma reggel az állami rádióban. Azt mondta, növekedést szeretne, de a kormánytagok egy része a reálbér és a gazdasági teljesítmény csökkenésével számol. Orbán Viktor szerint az infláció letöréséért és a fizetésemelésekért is küzdeni kell. A KSH legutolsó adatai alapján májusban már 9. hónapja esett az átlagbér vásárlóértéke Magyarországon.

Hazánk olyan sikeres ebben a tekintetben, hogy sehol máshol nem volt ilyen mértékű növekedés, illetve csökkenés.

A reálbércsökkenés miatt nemcsak a bevásárlólisták lettek rövidebbek, hanem minden máson is próbálnak spórolni az emberek – írja a G7 gazdasági portál egy friss felmérésre hivatkozva. A felmérés szerint az elmúlt fél évben a magyarok 18 százalékának csökkent a jövedelme, 40 százaléknak pedig nem változott, de az infláció miatt az ő reálbérük is kevesebbet ér. Ugyanezért még az a 27 százalék is csak szinten tartani tudta magát, amelyiknek maximum 10 százalékkal nőtt a keresete. Reálbéremelkedés pedig csak a dolgozók 15 százalékánál volt.

Hiába nőtt nagyot, 7 százalékkal kevesebbet ért az átlagfizetés márciusban, mint egy évvel korábban – a KSH friss adatai szerint. Ezzel már 7 egymást követő hónapban csökkent a reálbér Magyarországon. Ráadásul a legkisebb keresetűek életszínvonalában átlag feletti a visszaesés. Nekik évközi emelést ígértek, ha magas marad az infláció.

A magyar munkavállalók harmadát másodállásra kényszeríti a magas infláció a Randstad piacvezető munkaerő-toborzó nemzetközi kutatása szerint. Magyarországon kilencedik hónapja csökken a fizetések vásárlóértéke. A KSH adatai szerint februárban már majdnem 8 százalékkal ért kevesebbet ért az átlagfizetés, mint egy évvel korábban.    

Utoljára a 2008-as gazdasági világválság után volt a mostanihoz hasonló reálbércsökkenés Magyarországon – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A hazai fizetések jóval kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban: a KSH szerint a reálkeresetek 7,6 százalékkal csökkentek januárban a világszinten is rekordernek számító infláció miatt. Bár a kormánypárti politikusok az átlagkeresetek növekedésével büszkélkednek, annak jelentős emelkedése csak egy szűk, ám remekül kereső réteg fizetésének köszönhető, miközben KSH adatai alapján az emberek fele 294 500 ezer forintnál kevesebbet keres. 

A 2008-as válság óta nem esett akkorát a fizetések értéke, mint januárban. Ezt a Portfolio elemzője mondta az RTL Híradónak a Központi Statisztikai Hivatal januári kereseti adatai alapján. Hiába emelték a béreket, az infláció miatt 7,6 százalékkal kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a következő hónapokban már lassulni kezd az infláció, de éves szinten még közel 20 százalékos is lehet 2023-ban.

Átlag fél százalékkal csökkent a fizetések vásárlóereje tavaly – a GKI friss kutatása szerint. Úgy számolnak, havi bruttó 404 ezer forintra rúgott a keresetek átlaga. Ötödével alacsonyabbra a KSH által néhány hete közölt, 516 ezres átlagbérnél, amely csak a dolgozók egy részének béradatait tartalmazza. A kormány szerint tizedik éve nő a reálbér Magyarországon.

2022 sokak szerint a második világháború óra eltelt időszak legrémesebb esztendeje volt. De mi vár ránk idén? Miért győztek máris az ukránok, és miért kell az EU-nak újjáépítenie az országot a háború után? Mit hoz Magyarországnak, hogy Orbán Viktor oda pozicionálta, ahova? Európában is veszélyben van-e a demokrácia? Szakértők értékelnek.

A szokásosnál kisebb kedvezményekkel várták a vásárlókat az üzletek az idei Black Friday akcióban. Átlagosan 20-50 százalék közti kedvezményeket hirdettek az egyik fővárosi plázában, ahol napközben csak lézengtek az emberek. Az internetes kereskedők szövetsége is visszaesésre számít tavalyhoz képest, elsősorban az infláció és a reálbérek csökkenése miatt. A kereskedők akcióit a hatóságok szigorúan ellenőrzik.

Fordulat: a KSH friss adatai alapján csökkenni kezdett a reálbér. Hiába ugrott meg az átlagfizetés, a vágtató infláció miatt majdnem 2 százalékkal kevesebbet ért a boltokban szeptemberben, mint egy évvel korábban. A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, árstopokkal védik a béreket. A DK szerint távoznia kell a kormánynak, mert hiteltelenné vált a gazdaságpolitika. Az államkasszának viszont 30 százalékkal nagyobb áfabevételt hozott az infláció.

A régiók többségében 1400 és 1600 forint között mozog a fizikai dolgozók átlag órabére, ez alól csak Közép-Magyarország jelent kivételt.

Reálbércsökkenést okozhat a rezsicsökkentés korlátozása a GKI előzetes számítása szerint. 3-4 százalékponttal, 15 százalékra gyorsulhat éves átlagban az infláció, miután augusztustól csak átlagfogyasztásig állja a rezsicsökkentést a kormány. A Gazdaságkutató úgy számol,  hogy egy átlagos dolgozó fizetése a kiugró béremelések ellenére kevesebbet érhet idén, mint tavaly. A nyugdíjasok pedig a vártnál is nagyobb, további kompenzációra számíthatnak novemberben a növekvő infláció miatt.

A növekedés elsősorban az év eleji minimálbér-emelésnek és az egyszeri juttatásoknak köszönhető.

Úgy tudjuk, hétfőn tárgyalnak a mozdonyvezetőkkel. 

Csökkent a reálbér júniusban, ilyen 8 éve nem fordult elő. Mindössze 3 és fél százalékkal nőtt az átlagkereset, miközben az infláció több mint 5 százalékra gyorsult. A KSH részben az egészségügyi dolgozók tavalyi félmilliós, egyszeri jutalmával magyarázza a mostani reálbércsökkenést. A Portfolio úgy számol, a cégeknek is kevesebb jut fizetésemelésre.

Várhatóan nem nő tovább a minimálbér idén. A kormány szerint egyelőre 6 százaléknál kisebb a reálbér-emelkedés, amihez a kötelező legkisebb fizetés évközi, 1 százalékos emelését kötötték július elsejével. A munkáltatók a járvány elhúzódó harmadik hullámára hivatkoznak. Februárban már 4 százalékkal emelték, de a legnagyobb szakszervezeti szövetség úgy számol, a minimálbér kevesebbet ér majd a tavalyhoz képest.