Nagyot lépett vissza Orbán a gazdasággal kapcsolatos elvárásaiban, de a GKI szerint még a 0 is túl optimista
2023. augusztus 18. 18:59
Akár eshet is a magyarok fizetésének értéke idén – erről beszélt a miniszterelnök ma reggel az állami rádióban. Azt mondta, növekedést szeretne, de a kormánytagok egy része a reálbér és a gazdasági teljesítmény csökkenésével számol. Orbán Viktor szerint az infláció letöréséért és a fizetésemelésekért is küzdeni kell. A KSH legutolsó adatai alapján májusban már 9. hónapja esett az átlagbér vásárlóértéke Magyarországon.
Szerják János halbolti eladó szemében is szálka az infláció. Pedig átlag felett, 20 százalékkal emelték idén a fizetését. Azt mondja, alig többet keres a minimálbérnél.
„Év elején kaptam béremelést, de ha elmegyek vásárolni a boltba, ezt nem veszem észre, mert abszolút nem követi az árakat az emelés, amit kaptam.”
A kormány márciusban még azt írta Híradónknak, hogy
A reálbérek növekedése már 10. éve, azaz 2013 óta tart.
Alig több mint egy hónapja derült ki, hogy
a kormány állításával szemben az első negyedévben majdnem 16 százalékkal zuhant a fizetések vásárlóértéke Magyarországon, a legnagyobb mértékben az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 34 országa közül.
A KSH legutolsó adatai alapján májusban már 9. hónapja csökkent a magyar vásárlóerő.
Orbán Viktor péntek reggel az állami rádióban arról beszélt, hogy a gazdasági növekedéstől várnak fordulatot.
„A növekedést, azt össze kell kötni a gondolkodásunkban a béremelésekkel. Ha nincs növekedés, akkor nem lehet béreket emelni. Márpedig a magas árak ellen két módon lehet védekezni. Letörjük az inflációt és emeljük a béreket” – fejtegette a miniszterelnök.
Néhány napja közölte a KSH, hogy a második negyedévben recesszióban maradt a magyar gazdaság. Negyedévről negyedévre négyszer egymás után mértek visszaesést. Ilyen utoljára 26 éve fordult elő.
Orbán az állami rádióban ezt így interpretálta:
A gazdasági növekedés a második negyedévben elég csúnyán csökkent.
De van egy jó hír is ebben, hogy ez a második negyedév száma, tehát ez már mögöttünk van, megtörtént, ezen már túl vagyunk, ezt már túléltük. És a harmadik negyedév, amiben most vagyunk, már érezhetően jobb, mint a második negyedév volt” – állította, de azt nem mondta, hogy ezt mire alapozza.
A kormány néhány hónapja, a költségvetés módosításakor még másfél százalékos gazdasági növekedéssel számolt idén.
Orbán mostanra ezen alaposan módosított:
„A növekedés tekintetében és a reálbérek tekintetében az év végére hát – be van tiltva a miniszterelnök számára a jóslás, ezért óvatos vagyok, de – egy pozitív nullát azért szeretnék elérni
– mondta pénteken
A miniszterelnök szerint az év második felében béremelések ellensúlyozhatják a fizetések vásárlóértékének első félévi csökkenését Magyarországon.
„Erről viták vannak még a kormányon belül is, hogy akkor ez kiegyenesedik-e vagy megmarad inkább a nulla negatív, tehát valamivel nulla alatt vagy kicsit nulla fölött lesz, erről nincsen konszenzus. De szerintem a jóslás kevésbé fontos. Az az érdekes, hogy harcolnunk kell azért, hogy nőjenek a bérek és lejjebb tudjuk hozni az inflációt” – mondta.
A GKI azonban nem ennyire optimista, továbbra is a gazdasági teljesítmény fél százalékos visszaesésével számol. Szerintük akár 3 százalékos reálbércsökkenés lehet idén.
Azt mondják, az infláció visszaszorításáért és a magasabb bérekért meghirdetett egyidejű harc nem mindennapi kihívás elé állíthatja a kormányt.
„ A tankönyv szerint minden béremelés előbb-utóbb áremelésbe megy át, hiszen a költségeket valakinek viselnie kell. Ha a profitrátákat meg akarják őrizni a vállalkozások, akkor kénytelenek árat emelni” – magyarázta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
Az Eurostat ma közölte, hogy júliusban is Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Unióban. 17,5 százalékos, vagyis majdnem háromszorosa a 27 tagállam átlagának.