A skandináv országok közül Dánia az egyik legkedveltebb célpont a munkavállalók számára, hiszen a bérek magasak, az életszínvonal kiemelkedő, és az állami ellátórendszer is jól működik. De vajon mennyit lehet keresni Dániában? Hogyan alakul az adózás, és milyen megélhetési költségekkel kell számolni? Cikkünkben részletesen bemutatjuk az átlagbéreket és a megélhetési feltételeket.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset közel 450 ezer forint a KSH adatai szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző évihez képest 13,5 százalékkal 645 300 forintra nőtt a havi bruttó átlagkereset áprilisban.

A nettó átlagkereset – kedvezmények nélkül – 437 800 forintra nőtt 2024 márciusában.

Az átlagjövedelem növekedésével együtt emelkedtek a politikusi fizetések is, bár eddig sem kerestek rosszul. A Reggeliben Bucsky Péterrel, a G7 gazdasági portál munkatársával arra kerestük a választ, mekkora a magyar parlamenti képviselők fizetése a külföldi kollégáikhoz képest, és hogy lehet az, hogy ekkora fizetésekből mégsem tudnak félretenni, és hogy miért trend az, hogy a legszegényebb országoknak vannak a leggazdagabb politikusai.

Már meghaladja a 600 ezer forintot a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. A nettó átlagkereset is 400 ezer forint fölé került, ugyanakkor szakértők szerint a dolgozók háromnegyede kevesebbet keres az átlagfizetésnél. A bérek a magánszektorban kevésbé, az államiban jobban nőttek, főként a tanári fizetések emelkedése miatt. 

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közölte: már fél éve folyamatosan emelkedik a reálbér, szerinte egyre többet ér a családok jövedelme. 

Minden második munkavállaló elégedetlen a fizetésével az idei béremelések után – az egyik legnagyobb állásközvetítő, a Trenkwalder friss kutatása szerint. Attól tartanak a dolgozók, hogy tovább romlik az anyagi biztonságuk. A KSH tegnap közölte, hogy az átlagkereset vásárlóértéke majdnem 3 százalékkal csökkent tavaly, amire több mint egy évtizede nem volt példa Magyarországon.

A magyar fővárosban a legnehezebb kifizetni egy átlagos albérletet az átlagkeresetekhez viszonyítva a The Economist című nemzetközi gazdasági lap szerint. Tavaly Budapesten 10 százalékkel tovább nőttek az albérletárak, miközben ráadásul a bérek reálértéke csökkent. A Híradó által megkérdezett ingatlanpiaci szakértő arra számít, hogy idén az albérletek már nem drágulnak tovább.

400 ezer forint fölé nőtt a teljes állásban dolgozók nettó átlagkeresete tavaly novemberben a KSH friss adatai szerint. Ez több mint 14 százalékos növekedést jelent éves alapon. A folytatásban visszafogottabb béremelésekkel számol a kormány. A GKI szerint idén érhetnek majd annyit a fizetések, mint tavalyelőtt.

A reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt. A keresettel rendelkezők fele nettó 338 ezer forintnál kevesebbet visz haza havonta.

Az a jó hír, hogy ez 14 százalékkal magasabb a tavalyi adathoz képest. A rossz hír meg az infláció.

A Központi Statisztikai Hivatal által számított 332,5 ezerhez képest az adóhivatal által közölt nettó átlagkereset súlyos tízezrekkel alacsonyabb.

A KSH közzétette az augusztusra vonatkozó adatait az átlagkeresetekről. Nagyot nőttek a bérek, de az árak jobban emelkedtek, így végül a kasszánál az átlagbér kevesebbet ér, mint egy éve.  

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal, mennyivel változott az átlagfizetés egy év alatt. Hiába növekedett, kevesebbet tudunk belőle vásárolni. 

Az Ausztriában élő Orsolya azt mondja az áremelkedést ők is érzik, de amíg néhány éve még Magyarországra jöttek vásárolni, mert sok áru olcsóbb volt, mint Ausztriában, ma már ők hozzák haza például a mosóport is mert az jóval olcsóbb nyugati szomszédunknál, mint nálunk. Ausztriában tavaly 8,6százalék volt az infláció, Magyarországon ennek majdnem a duplája 15,3 százalék. Míg Ausztriában az átlagfizetés 1 millió 100 ezer forint volt tavaly, addig nálunk 331 602 forintot kerestek havonta.    

Bruttóban.

Van pénzük rá.

Vidéken sem sokkal jobb a helyzet, a debrecenieknek még többet kellene spórolniuk.

A fogyasztói árak 25 százalékkal növekedtek.

Magyarországon a harmadik legrosszabb a munkabér az egész EU-ban, annyira a sor végén kullogunk, hogy Németország és Dánia már elérhetetlen távolságban vannak. Persze mindkét országban kiemelkedően keresnek a munkavállalók, de a teljes EU átlaga is két és félszerese a hazai órabérnek. Magyarországnak évtizedekre lenne szüksége a felzárkózáshoz, de erre is csak akkor van esély, ha változtat a stratégiáján.

Egy fontos szorzószám hiányzott hozzá, de csütörtök este végül ez is megjelent a közlönyben.

A 2008-as válság óta nem esett akkorát a fizetések értéke, mint januárban. Ezt a Portfolio elemzője mondta az RTL Híradónak a Központi Statisztikai Hivatal januári kereseti adatai alapján. Hiába emelték a béreket, az infláció miatt 7,6 százalékkal kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a következő hónapokban már lassulni kezd az infláció, de éves szinten még közel 20 százalékos is lehet 2023-ban.

27 éve nem látott drágulás van Magyarországon, de a jó hír, hogy az infláció most lehet a csúcson, innen csökkenést várnak a szakértők. 

A friss KSH adatok szerint ugyanis tavaly decemberben 581 ezer forint volt a bruttó átlag.

Átlagosan 3,8 millió forint érkezett egy NB I-es focista bankszámlájára havonta a 2021-es pénzügyi évben, azaz egy év alatt csaknem 36 százalékkal, egymillió forinttal többet vihettek haza – számolta ki az Mfor az UEFA friss jelentése alapján. Mivel magyarázhatók ezek a bérek, és európai szinten hol helyezkednek el ezek más első osztályú labdarúgók fizetéséhez képest? A Fókusz riportjából kiderül.

Miközben az infláció nálunk a legmagasabb Európában, a bruttó minimálbér tekintetében csak Bulgáriát előzzük meg, már Románia is Magyarország elé került. És nem csak a minimálbér magasabb Romániában, hanem már az átlagkereset is.

Csak Romániában és Bulgáriában kisebbek a fizetések az Európai Unióban, mint Magyarországon. 

Ez derül ki a HVG által közölt friss KSH adatokból. A fővárosban messze a legnagyobb az egy főre jutó nettó átlagkereset, majdnem 420 ezer forint, Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont nincs 250 ezer a megyei átlagfizetés. A GKI szerint a statisztika kicsit torzít, a valódi helyzet még ennél is rosszabb lehet.

Majdnem kétszeres különbségek vannak. 

Bruttó 510 ezer forintra emelkedett tavaly októberre az átlagbér Magyarországon – állítja most közzétett jelentésében a KSH. Ez 18 és fél százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A gazdaságfejlesztési miniszter a gazdaság jó teljesítményével indokolta az adatot. A Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: hiába a béremelkedés, a fizetések vásárlóértéke a rekordinfláció miatt már tavaly csökkenni kezdett.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 ezer forint volt.

Az Eurostat most megjelent adatai szerint Magyarország utolsó előtti az uniós átlagbérek tavalyi rangsorában. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint lehetne emelni, ha nem az alacsony bérekkel akarna a politika versenyelőnyt elérni. Az MSZP szerint a minimálbér adómentessé tétele is segítség lenne. A kormányt hiába kerestük a témában.

A bruttó átlagkereset 504 100 forint volt, de csökkent a bérek vásárlóereje szeptemberben

Az egyik legkisebb magyar településen keresik a legtöbbet az emberek. 

A nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, azaz minden második kereső ennél az összegnél kevesebbet visz haza. A reálkereset – amihez a KSH szerint 13,7 százalékos inflációt vették figyelembe – növekedése nem érte el a másfél százalékot.

A KSH közzétette az átlagkeresetre és a fizetések mediánértékére vonatkozó adatokat.

Áprilisban még félmillió forint fölött volt a bruttó átlag.

A dolgozók 39 százaléka egyáltalán nem kapott fizetésemelést az egyik legnagyobb munkaerő közvetítő reprezentatív kutatása szerint.

A növekedés elsősorban az év eleji minimálbér-emelésnek és az egyszeri juttatásoknak köszönhető.

A mediánérték azért a 400 ezret sem éri el.

A GKI Gazdaságkutató Zrt az összes dolgozó bérét számításba vette, nem úgy, mint a Központi Statisztikai Hivatal. Egészen más összeg jött így ki. 

A különjuttatások nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset viszont csak 445 ezer forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 5,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 7,9 százalékos növekedése mellett.

Sőt a közalkalmazottakat nem számolva már meg is haladta azt. Ez az adat százezer forintos fizetésemelést jelent a parlamenti képviselőknek.

Az infláció drasztikus megugrása elvitte a bérek emelkedését, vagyis lényegében stagnál a reálbér.

Megjelentek a KSH legfrissebb adatai a magyarok átlagkeresetéről.

Félmillió forint lehet a bruttó átlagkereset alig egy év múlva - erről beszélt az Equilor elemzője a Világgazdaságnak. A GKI Gazdaságkutató vezetője szerint is reális lehet az 500 ezres bruttó átlagfizetés, de a Statisztikai Hivatal csak a dolgozók egy részének keresetével számol.

Csökkent a reálbér júniusban, ilyen 8 éve nem fordult elő. Mindössze 3 és fél százalékkal nőtt az átlagkereset, miközben az infláció több mint 5 százalékra gyorsult. A KSH részben az egészségügyi dolgozók tavalyi félmilliós, egyszeri jutalmával magyarázza a mostani reálbércsökkenést. A Portfolio úgy számol, a cégeknek is kevesebb jut fizetésemelésre.

Az itthoni átlagkeresettel 50 napot kell dolgozni egy bizonyos mobiltelefonért. Egy svájci bank felmérése szerint náluk ugyanezért alig 5 napot. Külföldön dolgozó magyarokat kérdeztünk, ők 50 nap helyett mennyi munkával keresik meg az árát.