Orbán: Támogatjuk Kína béketervét
2023. február 27. 15:10
A miniszterelnök szerint az inflációt nem lehet megszüntetni, mert a baj nem Magyarországon van.
Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt a parlament tavaszi ülésszakának első ülésén hétfőn. A kormányfő jókora csúszással kezdett: eredetileg 13 órakor állt volna a pulpitusra, de végül a frakciók napirend előtti felszólalásai után került erre sor.
Délután 3-kor végül elkezdődött a kormányfői beszéd. Az elmúlt két hónap eseményeinek ismertetésével kezdte a felszólalását. Elmondta, 4 ezer milliárd forinttal többet költött Magyarország energiára. Orbán szerint ezt az összeget Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből. Utána a 2022-es gazdasági teljesítményről beszélt és a nyugdíjemelésre is kitért.
Az orosz-ukrán háború évfordulójáról azt mondta, hogy a háború rossz mindenkinek, az egész világnak. Úgy véli, Európa belesodródik a háborúba, a harckocsik után szerinte harci repülőgépeket is fognak küldeni. Orbán szerint Magyarország továbbra is a béke pártján áll. Mióta a háború tart, százezrek haltak meg – mondta. A gazdasági vonatkozásokról úgy nyilatkozott, infláció söpört végig a világon. Szerinte a világ nagy része békét akar, Kína béketervét is fontosnak tartjuk és támogatjuk.
Az inflációt ebben az évben nem tudjuk megszüntetni, mert a baj nem Magyarországon van
– mondta. Szerinte a szankciós politika és Brüsszel az oka az inflációnak. Úgy véli, amíg nem lesz béke és a szankciókat nem vonják vissza, addig az infláció is marad.
A miniszterelnök szerint az év végére egy számjegyűre vissza tudják szorítani az inflációt azzal a húszpontos intézkedési tervvel, amit már korábban bejelentettek. Ebből tíz döntés a munkahelyeket védi, tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat. A rezsicsökkentést fenntartják az átlagfogyasztás szintjéig, megemelték a minimálbért és a garantált bérminimimumot, visszaállították a 13. havi nyugdíjat – sorolta.
Az energiapolitikáról is beszélt Orbán. Azt mondta, gyorsítani akarják a Paks 2 beruházást, és gázturbinás erőműveket helyeznek üzembe.
Utána egy nagy ugrással rátért a pedofil esetekre. Szerinte ezek száma erőteljesen nő Magyarországon: 2017-ben 120 ilyen volt, 2022-re a számuk 260-ra nőtt. A kormány világos utasítást adott a hatóságoknak: az összes ilyen esetet derítsék fel, ezt várja a tankerületi vezetőktől és az iskolai igazgatóktól is – tette hozzá. Utána már „genderpropagandát” emlegetett a miniszterelnök, amire szerinte a magyarok egyértelműen nemet mondtak. „Ha az egész világ meg is bolondul, ha Brüsszel mentegeti is a menthetetlent, Magyarország akkor is maradjon normális”.
A kárpátaljai magyarok helyzetével is foglalkozott Orbán. Azt mondta, ki kell állnunk a honfitársainkért, fájdalmasnak nevezte, hogy megcsonkítják a magyar nyelv használatát, és leváltják a magyar iskolák igazgatóit.
A miniszterelnök beszédére elsőként a frakcióvezetők közül a Jobbiké reagálhatott. Lukács László György szerint Orbán beszédéből kimaradt, hogy bezártak 366 postát, 129 rendőrségi ingatlant, 200 háziorvosi ügyeletet pedig megszüntetnek. Emellett Magyarországon volt a legnagyobb élelmiszer-drágulás.
Lukács a miniszterelnök békesürgetéséről azt mondta, hogy az oda vezető útról mindig elfelejtenek beszélni.
Ha Magyarország harcolna Oroszországgal, akkor melyik négy megyét adná oda az oroszoknak?
Mert Ukrajnában most ez lenne a helyzet – mondta.
A jobbikos politikus szerint a kormány inflációs politikáját úgy lehet jellemezni, hogy eső után köpönyeg, mert elkéstek az intézkedésekkel. A képviselő szerint az inflációt nem lesz könnyű csökkenteni a kormánynak, kommunista jellegű ársapkákkal, pedig nem lehet senkit megvédeni, azok csak az inflációt gerjesztik.
Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azt mondta, folytatódik a kormány sodródása 2023-ban is. Magyarország most február végén a világ 5 legsérülékenyebb gazdaságú országa között van. Bár Orbán sikerként értékelte a minimálbér emelését is, de Tóth szerint annak összegében már Románia is leelőzte hazánkat. Úgy fogalmazott: válságban van a jogállam, a demokrácia, nem érkeznek az uniós források, a helyreállítási alap pénzei.
Magyarországon az uniós-átlag háromszorosa az élelmiszer-infláció, ami valójában a szegények különadója. Tóth Bertalan szerint jobb híján fenn kell tartani, sőt ki kell terjeszteni az élelmiszer-ársapkákat.
A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc több témát is hiányolt Orbán beszédéből, mint az egészségügy és az oktatás problémái, a Völner-Schadl-botrány és a megélhetési válság.
Felrótta a kormányfőnek, hogy Kijevben még nem járt, holott már a régió több vezetője ezt megtette. Ezt annak tudja be, hogy nem egy szabad ember:
amíg Putyin meg nem engedi önnek, egy szalmaszálat sem mer arrébb tenni
– mondta.
A Párbeszéd politikusa, Tordai Bence unalmasnak nevezte Orbán beszédét, szerinte ez nagyon kevés lesz idén és a legnagyobb probléma, hogy nem néznek szembe a valósággal. Reméli, hogy „a népbutító kormánypropaganda mellett legalább saját maguknak bevallják, milyen nagy a baj”. Tordai szerint a rezsicsökkentést illetően Orbánék rosszul számolnak. Míg 181 ezer forintos megtakarításról beszélnek, addig a Párbeszéd szerint ez csak 31 ezer forint.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté az akkumulátor szót hiányolta Orbán Viktor beszédéből. Szerinte Orbánék akkumulátorgyarmattá akarják tenni Magyarországot, miközben a magyar vízkészletet meg eladják a kínaiaknak.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa az ellen szólalt fel, hogy az országgyűlés a svéd, illetve finn NATO-csatlakozásról is tárgyalni fog. Szerinte ez mélyítené a konfliktust, így szerinte nemmel kell erre szavazni. Azt is hozzátette, mivel elemzők szerint Oroszország még évekig tudná finanszírozni a háborút, Magyarországnak érdemes lenne felkészülnie egy hosszabb negatív periódusra.
A zagyvaság akkor is zagyvaság marad, ha azt márvánnyá akarja nemesíteni a nagyravágyás – kezdte a beszédét Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke Orbán beszédéről. A béke kérdéséről azt mondta, az a kérdés, a gyilkos, vagy az áldozat békéjét szeretnék. Ő úgy véli, Orbánék a gyilkosét, azt szeretnék, Ukrajna adja meg magát. Sőt, trianoni békét akarnak Ukrajna rovására. A szemére vetette Orbánnak, hogy pár évtizede még az követelte, hogy az oroszok menjenek haza, most pedig a pártjukat fogja. Gyurcsány feltette a kérdést:
Lehetséges, hogy a kormányfő Oroszország ügynöke?
Orbán Viktor kapta meg a szót a frakcióvezetők után. Azzal kezdte, régóta gondolkodik azon, miért nem tudnak egy malomban őrölni az ukrán háború kapcsán, mert szerinte evidens, mi Magyarország érdeke és miért kell oda állni. Majd a Jobbik felszólalására azt a kérdést tette fel: nem az önök embere ment el a donyecki népszavazásra? Szerinte a Jobbik elnöke az, aki egyetlen jegyzett politikusként odament. (Orbán egyébként téved, a 2014-es krími kamureferendumra ment ki Gyöngyösi Márton, a donyecki tavaly ősszel volt.)
A miniszterelnök ezután kifejtette, hogy azért nem tudnak közös nevezőre jutni Ukrajna kapcsán, mert úgy beszélnek a szomszédos országról, mintha Magyarországról beszélnének. Úgy gondolja, az a probléma, hogy nem tesznek különbséget az országok között. Nem lehet ugyanúgy gondolkodni Ukrajnáról, mint Magyarországról – mondta.
Tiszteljük és segítjük az ukránokat, mindent megadunk nekik, de egy dolgot nem adhatunk meg nekik, hogy magunk fölé helyezzük őket
– jelentette ki, majd hozzátette: szolidárisak vagyunk, de Ukrajna érdekei soha nem előzhetik meg Magyarország érdekeit, nem fogjuk tönkre tenni magunkat senki érdekében.
Orbán Ukrajnát úgy jellemezte, hogy kell lennie egy szuverén országnak Oroszország és Magyarország között, ami kellően mély és széles terület, így Oroszország nem fenyegethet minket. Szerinte ebben egyetértés van az ellenzék és a kormány között, abban viszont különbség van, ez hogyan valósítható meg: az ellenzék szerint háborúval, míg a kormány szerint tűzszünettel.
A kormányfő utána a gazdaságpolitikai kritikákra azzal válaszolt, hogy az élénkítő csomagjuk meg fogja hozni az eredményt és egyszámjegyű lesz az infláció az év végére, recesszió pedig nem lesz.
Orbán szerint az LMP-s Kanász-Nagy Mátéval hosszabb beszélgetésre lenne szükség. Úgy véli, amit az akkumulátorgyárakról mondott, az nettó külföldi beruházásellenesség. Szükség van a külföldi befektetőkre is, azok nélkül nem tudnák felemelni a magyar gazdaság teljesítményét – mondta.
Válaszolt Orbán Dúró Dórának is. Azt mondta, előbb-utóbb el fog jönni az idő, amikor Ukrajna NATO-csatlakozásáról kell majd tárgyalni, úgy fogalmazott, „tízezerszer meg kell majd gondolni a NATO további keleti bővítését”, nehogy belerántsa Magyarországot egy háborúba. Ez viszont nem releváns kérdés Svédország és Finnország csatlakozásában – tette hozzá.
Nyitókép (archív): Orbán Viktor napirend előtt felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, 2022. szeptember 26-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán.