Utolsóként a fideszes többségű parlament is megszavazta a svéd NATO-csatlakozást

Tavaszi ülésszakának első napján döntött a parlament a Svéd Királyság NATO-hoz való csatlakozásáról. A zárószavazás során

188 igen, 6 nem és 0 tartózkodás mellett a magyar Országgyűlés csaknem két év halogatás után rábólintott a Svéd NATO-tagságra.

Az észak-atlani katonai szövetség bővítésére azután mondott végül igent a fideszes többségű parlament, hogy Orbán Viktor február 17-i évértékelő beszédében váratlanul bejelentette, a parlament a tavaszi ülésszakának kezdetén ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását. „Jó hír, hogy a Svédországgal fennálló vitánk a lezárás felé közeledik” – mondta bő egy hete a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy „a svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk a bizalom újraépítésére”.

Svédország NATO-csatlakozása, amit hónapok óta blokkolt Magyarország, a nemzetközi diplomácia egyik kardinális kérdése volt. Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt megindult totális orosz háború egyik fontos hozadéka ugyanis az volt, hogy 2022 májusában Finnország és Svédország is kérte a felvételét az észak-atlani katonai szövetségbe. Mindkét skandináv ország esetében volt azonban a gyorsa csatlakozásnak akadálya: a Moszkvával baráti viszonyt ápoló Törökország és Magyarország a végsőkig húzta a szavazást, ezzel akadályozva a bővítést.

Finnország végül 2023. április 4-én vált a NATO 31. tagjává, miután több körös tárgyalások után előbb Magyarország majd Törökország is ratifikálta a csatlakozási szerződést. Svédország esetében azonban sokkal tovább húzódtak a dolgok. Hiába ratifikálta 2022 szeptemberében a katonai szövetség többi tagállama a svédek csatlakozását, Törökország arra hivatkozva hátráltatta a folyamatot, hogy Svédország Törökországban tevékenykedő kurd terrorszervezeteket támogat. Magyarország részéről hasonló konkrét indok nem hangzott el, a kormány különféle diplomáciai konfliktusokra, bizalomhiányra hivatkozva húzta-halasztotta a svéd csatlakozás ratifikálását. Törökország végül Erdogan elnök áldásával január végén zöld utat adott a svéd NATO-tagságnak, miután az Egyesült Államok cserébe F-16-os vadászgépek eladásáról állapodott meg velük.

Az ezt megelőző hónapokban Orbán Viktor többször is azt hangoztatta, hogy nem Magyarország lesz az utolsó NATO-tagállam, ami rábólint a svéd tagságra, de a török lépés miatt végül ezt az ígéretet nem tudta betartani. Magyarország szövetségesei részéről innentől komoly nyomás nehezedett a szószegőnek nevezett Orbánra, határozottan kifejezésre juttatva, hogy elvárják tőle a svéd csatlakozás mielőbbi jóváhagyását. Orbán mindeközben azt állította, hogy ő híve a svéd tagságnak, de a Fidesz parlamenti frakciójában nem tudott erről mindenkit meggyőzni, ezért nem szavazta még meg a magyar parlament a NATO bővítését.

Orbán évértékelős bejelentése után, február 19-én Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt közölte, hogy Budapestre látogat, mivel magyar részről „erősnek tűnik az akarat” Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére. Másnap Pal Jonson svéd védelmi miniszter kijelentette, hogy Stockholm üdvözli, hogy a magyar parlament végre szavaz Svédország NATO-csatlakozásáról.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője még aznap arról írt Facebookon, hogy azt kérte Kövér László házelnöktől, ügyvezető államfőtől – a finn és svéd csatlakozás egyik leghangosabb ellenzőjétől –, hogy az Országgyűlés vegye napirendre a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját a tavaszi ülésszak első ülésnapján. Kocsi Máté azt is közölte, hogy a ratifikációról szóló törvényjavaslat zárószavazását képviselőcsoportja támogatni kívánja.

Mindezek után Orbán Viktor február 23-án, pénteken fogadta Ulf Kristersson svéd kormányfőt a Karmelita kolostorban, ami után bejelentették, hogy Svédország és Magyarország meghosszabbította a 14 JAS39-es típusú Gripenről szóló lízingszerződést, és emellett négy újabb vadászgép beszerzéséről is megállapodás született. „Rendkívül érdekes, izgalmas és eredményes megbeszélésen vagyunk túl. Ez a mai találkozó egy hosszú folyamat fontos állomása, amelyet nevezhetünk bizalomújraépítési folyamatnak is. Örülünk, hogy ennek a szakasznak a végére ma itt pontot tehetünk. Sikerült tisztázni kölcsönösen a jószándékainkat” – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A jelek szerint tehát a török-amerikai alkuhoz hasonló megállapodás nyélbe ütése után oldotta fel Orbán Viktor a magyar vétót.

A hétfői szezonnyitó parlamenti ülésen napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor arra kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg a svéd NATO-csatlakozást, mert Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Mögötte Kövér László házelnök. – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI