Orbán Viktor: További négy géppel bővül a Gripen-flotta

„Rendkívül érdekes, izgalmas és eredményes megbeszélésen vagyunk túl. Ez a mai találkozó egy hosszú folyamat fontos állomása, amelyet nevezhetünk bizalomújraépítési folyamatnak is. Örülünk, hogy ennek a szakasznak a végére ma itt pontot tehetünk. Sikerült tisztázni kölcsönösen a jószándékainkat” – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután Ulf Kristersson svéd kormányfővel tárgyalt. A magyar miniszterelnök kiemelte, Magyarország külpolitikájának az az alapelve, hogy mindig barátokat kell gyűjteni, még ha ez nem is látszik mindig.

Felidézte, hogy 1956-ban segítette Magyarországot Svédország, és akkor is a magyarok mellett álltak, amikor csatlakozni akartunk az Európai Unióhoz. Svédország a gyorsabb befogadás mellett érvelt, és a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos áttörés is a svéd elnökség idején történt – tette hozzá. 

Orbán Viktor azt mondta, hogy a kereskedelmi együttműködés igazi sikertörténet, minden évben rekordot dönt ennek a volumene. A kapcsolatok sikerességének példájaként említette a nukleáris együttműködést, valamint azt is, hogy évente 70 ezer turista érkezik Magyarországra. 

Ma azonban a védelmi együttműködésről beszéltünk – fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is felidézte, hogy az első kormányzása idején döntöttek úgy: Gripeneket vásárol Magyarország. Ezek a szerződések viszont kifutnak, és „miután csórók voltunk, amikor az első Gripeneket megvettük, nem tudtunk annyit vásárolni, amennyit szerettünk volna” – mondta. 

A korábbi szerződést ezért meghosszabbítják, valamint további négy Gripent szerez be Magyarország 

– közölte. Emellett a két ország arról is megállapodott, hogy a katonai rendszerekhez kapcsolódó logisztikai együttműködést is kötnek, amelyet kiterjesztenek a kiképzésre is. Egy közös kutató-fejlesztő központot is nyit a Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, a fókusz pedig a mesterséges intelligencián lesz majd.   

A tárgyalások során európai uniós témák is szóba kerültek, abban egyetértettek, hogy közös védelmi politikára van szükség, valamint hogy közösen kell fellépni az illegális migrációval szemben.   

A magyar parlament hétfőn összeül, és a szükséges döntéseket meghozza 

– utalt Orbán Viktor a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára.

Ulf Kristersson azt mondta, hogy megvitatták az uniós és védelmi ügyeket, a megbeszélés pedig konstruktív volt. „Üdvözlöm az elmélyült együttműködést a Gripen vadászgépekkel kapcsolatban” – fogalmazott a svéd miniszterelnök, aki szerint ez előnyös Svédország, Magyarország és a NATO számára is. Svédország egyébként a Gripenek mellett haditengeralattjárókkal, valamint radarrendszerekkel járul hozzá a NATO képességeinek erősítéséhez. Kiemelte, hogy egyre több cég fektet be Magyarországon, 180 vállalat már jelenleg is jelen van, ezek csaknem 70 ezer embert foglalkoztatnak.  

Eddig egyébként 14 vadászgépet lízingelt Magyarország, ezt egészítik ki további néggyel. 

A sajtótájékoztatón Orbán Viktortól azt kérdezték, hogy vajon miért változott meg hirtelen Magyarország álláspontja Svédország csatlakozásáról. Ulf Kristerssontól pedig azt: korábban bírálta az Orbán-kormányt, leginkább a demokrácia állapota miatt, mi változott?

A NATO-nak tagja lenni azt jelenti, hogy készek vagyunk az életünket a másikért odaadni – válaszolta Orbán Viktor, aki szerint éppen emiatt körültekintő döntésre volt szükség egy ilyen megállapodáshoz. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértünk. Ez nem azt jelenti, hogy megváltozott a véleményünk – tette hozzá. A magyar miniszterelnök azt is kiemelte, hogy ez nem egy üzleti megállapodás volt, a magyarok nem is lennének jók ebben. Mi jó barátok és jó szövetségesek vagyunk, de nem mindig tudjuk kihozni a legtöbbet az ilyen alkukból – mondta.

Ulf Kristersson azt mondta, hogy fontos pont a NATO-csatlakozás folyamatában, hogy minden régi tagállam döntést hoz a befogadásról. Van, amikor ez sokáig tart, van amikor rövidebb ideig – fogalmazott. Azt is megjegyezte, hogy tiszteletben tartják egymás különbözőségeit, az pedig jól ismert tény, hogy Svédország sok mindenben nem ért egyet Magyarországgal. 

Kérdésre válaszolva azt mondta Orbán Viktor, hogy majd a honvédelmi miniszter tájékoztatja a részletekről (így a vadászgépek érkezéséről is) a közvéleményt. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a gépeket csak lízingeltük, azaz nincsenek magyar tulajdonban, a szerződést pedig meg kellett hosszabbítani, ha azt akarjuk, maradjanak a gépek. Dönthettünk volna másként is, mert a hadsereg más területein is el lehetett volna költeni ezt a pénzt, de végül úgy határoztak, fenntartják a légtérvédelmi képességet – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra, hogy rengeteget fejlődött a magyar hadiipar, de Svédország messze előttünk van még.   

Két megállapodást írtak alá, Magyarország nevében a honvédelmi miniszter látta el kézjegyével a szerződéseket: 

1. módosították a Gripen vadászgépek támogatási rendszereiről és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodást. 
2. A második pedig szintén a Gripenekkel kapcsolatos, a szerződés vadászgépek logisztikai támogatásáról, a támogató rendszerekről és vonatkozó szolgáltatásokról szól.

Nyitókép: Mónus Márton / picture alliance via Getty Images