„Valamiért nem merik kimondani sem Vlagyimir Putyin nevét” – a parlament elé került a kormány „békepárti javaslata”

A parlament elé került a kormány „békepárti javaslata”, amit a háború kitörésének első évfordulója kapcsán nyújtottak be, írja az MTI. A javaslaton hosszasan vitáztak a képviselők: az ellenzék szerint a beadvány relativizálja Putyin felelősségét, és nem ismeri el nyíltan, hogy az oroszok kezdték a háborút. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője azt mondta:

Valamiért nem merik kimondani sem Vlagyimir Putyin nevét

Szerinte nem lehet azonos orosz és ukrán felelősségről beszélni, Oroszország kezdte a háborút egy független ország megtámadásával. Félrevezetőnek nevezte a javaslat címét is, szerinte ki kell mondani, hogy Vlagyimir Putyin egy éve indította el a jogtalan háborút a független Ukrajna ellen.

Még néhány idézet a mai megszólalásokból:

• Sztáray Péter, a külügy államtitkára arról beszélt, hogy a „halálos fegyverek” folytatódó szállítása Ukrajna számára nem segíti elő sem a tűzszünetet, sem a békés rendezést. Szerinte a háború megváltoztatta a transzatlanti és az európai biztonsági helyzetet, hatása hosszú távú. A NATO és a kollektív védelem előtérbe került, különösen a keleti szárnyon fekvő országok számára fontos a védelem erősítése.
• Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő szerint a háború tönkretette Ukrajnát, Oroszország a brutális támadásával minden határt átlépett, de a háborúnak vannak előzményei, Oroszország biztonsági igényei, valamint a 2014 óta Ukrajna területén zajló harcok. Ha utóbbi kapcsán a felek betartották volna a minszki megállapodást és lett volna politikai erő a betartatásukra, akkor ma nem lenne háború.
• A DK-s Arató Gergely szerint egyetértés van abban, hogy békét szeretnének Ukrajnában, de a tartós és igazságos békének egyetlen alapfeltétele van, az, hogy Oroszország hagyjon fel az agresszióval. Úgy véli: a Svédország és Finnország NATO-tagságával kapcsolatos kétségek fenntartása csak az orosz érdekek kiszolgálásáról szól, magyar nemzeti érdek nem kötődik hozzá.
• Molnár Zsolt (MSZP) szerint a dokumentum csak kisebb részben szól a békéről, és ezek a pontok „támogathatóak lennének”; ugyanakkor a dokumentum igyekszik politikai haszon reményében kettéosztani a társadalmat béke- és háborúpártiakra, a kormányoldalnak adva a jók szerepét. Pártja nevében visszautasította a háborúpártiság vádját, megemlítve, hogy a szociáldemokrácia története a háború elleni küzdelem a béke érdekében.
• Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: Ukrajnában nagyhatalmi háború zajlik, ütközik egymással az amerikai és az orosz érdek. Azzal egyetértett, hogy ne csak ne szállítson fegyvereket Magyarország, hanem az országon keresztül se szállítsanak fegyvereket.
• Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka szerint az orosz agresszió és a háborús helyzet bebizonyította, hogy a fosszilis energián alapuló világrendnek vége van. Szerinte Magyarország nemzeti érdeke, hogy a háború úgy érjen véget, hogy nem leszünk Oroszország szomszédai.
• Gréczy Zsolt (DK) szerint a békepárti javaslat valójában arról szól, hogy hogyan folytatódhat a háború. Megjegyezte, egyetlen ember van, aki mind a tíz szankciót megszavazta és az Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI / Illyés Tibor