ŰRKUTATÁS

Tudomány-TechTeleszemeteltük a világűrt, fojtogatja a Földet a sok kozmikus hulladék
2024. január 10. 14:44

Teleszemeteltük a világűrt, fojtogatja a Földet a sok kozmikus hulladék

Már nemcsak a Földet, hanem a világűrt is teleszemeteltük: becslések több mint 130 millió darab 1 mm-nél nagyobb űrszemétdarab kering a fejünk felett, összesen körülbelül 11-12 ezer tonna. Minél több műholdat lövünk fel, annál nagyobb lesz a kozmikus roncstemető, és az űrturizmus népszerűbbé válása is ronthat a helyzeten. A légkörbe visszajutó hulladékok pusztítják az ózonréteget, de a rengeteg objektum hosszútávon a világűr felfedezését is ellehetetlenítheti. Az űrszemét szabályozásának jogi hátterét kutató szakértő szerint a világűr az új vadnyugat, ahol kis túlzással még szabadon lehet garázdálkodni. Utánajártunk, hogyan lehetne kipucolni a világűrt, és ez kinek volna a feladata. 
2:06
HíradóAz Aranycsapat története is a Hold felé tart
2024. január 8. 19:05

Az Aranycsapat története is a Hold felé tart

Elindult a Hold felé a Peregrine az Egyesült Államokból – ez a szonda lesz 1972 után az első amerikai szerkezet, amely leszállást kísérel meg a Holdon. A műszerek mellett helyet kapott rajta a magyar Puli Space Technologies Téridő Plakettje is, Weöres Sándor versével. Az Egyesült Államok a több mint fél évszázada véget ért Apollo-program óta nem hajtott végre sima leszállást a Holdon, míg az elmúlt időszakban Kína és India is sikeresen landolt. A Peregrine-t előbb Hold körüli pályára állítják az érkezést pedig február 23-ára időzítették.
Tudomány-Tech„Azt kellene hinnünk, hogy a Föld egy csoda. Én nem hiszem ezt” – így keresik a tudósok a földön kívüli élet jeleit
2024. január 6. 12:11

„Azt kellene hinnünk, hogy a Föld egy csoda. Én nem hiszem ezt” – így keresik a tudósok a földön kívüli élet jeleit

Elmosódott fotókkal, szenzációs beszámolókkal nem foglalkoznak azok a kutatók, akik intelligens civilizációk után kutatnak a világegyetemben. Egyikük szerint a munkájuk olyan, mintha tűt keresnének a szénakazalban úgy, hogy azt sem tudják, valójában ott van-e az a bizonyos tű. De ha nem végeznék el ezt a munkát, azzal hátat fordítanának a feltételezett galaktikus szomszédainknak.
Tudomány-TechÚj időszak kezdődik az űrkutatásban – A NASA megmutatta a Földet leginkább fenyegető kisbolygó, a Bennu anyagát
2023. október 11. 17:35

Új időszak kezdődik az űrkutatásban – A NASA megmutatta a Földet leginkább fenyegető kisbolygó, a Bennu anyagát

A NASA október 11-én, szerdán élő közvetítésben mutatta meg a nagyvilágnak a Bennu aszteroida felszínéről 2020. október 20-án gyűjtött mintát. A hét évig tartó sikeres küldetés végén a Bennu kisbolygó anyagából a Földre hozott anyagból a tudósok reményei szerint egy sor rendkívül fontos dolgot meg lehet tudni a földi élet keletkezéséről, és arról is, hogyan lehet azt megvédeni.
4:15
XXI. századA hidegháborúban még a Vénusz bolygó meghódítása volt a cél, de mit adtak ehhez a magyarok?
2023. szeptember 24. 15:12

A hidegháborúban még a Vénusz bolygó meghódítása volt a cél, de mit adtak ehhez a magyarok?

A magyarokat már lassan száz éve foglalkoztatja a világűr. Bár Farkas Bertalan volt az első magyar, aki elhagyta a Földet, ám nem ő az egyetlen, akiről érdemes megemlékeznünk, ha Magyarország és az űr kapcsolatáról beszélünk. Jóval a Szujoz-36 kilövése előtt, 1932-ben forgattak Budapesten először sci-fit. Másfél évtizeddel a százados kiküldetése után, 1995-ben pedig egyetlen keleteurópai országként Magyarország vett részt a CHEOPS űrteleszkóp gyártásában.
Tudomány-TechNem lehet akármilyen rongyokban felmenni a Holdra – szuperképességeket kölcsönöznek az embereknek a NASA új ruhái
2023. július 9. 16:00

Nem lehet akármilyen rongyokban felmenni a Holdra – szuperképességeket kölcsönöznek az embereknek a NASA új ruhái

Két év múlva a tervek szerint ismét ember léphet a Hold felszínére, amire utoljára 1972-ben volt példa. Az asztronauták mindehhez új ruhát és cipőt kapnak, aminek a tudományos fejlesztéseken túl marketingértéket is képviselniük kell. Nem mindegy, milyen nyomot hagy ott az ember, miközben elviseli a több mint 300 fokos hőingást, és bonyolult munkákat is képes elvégezni a súlyos szkafanderben.
Tudomány-TechŰrbravúr magyar részvétellel: elindult a Juice űrszonda, amely a földön kívüli élet jeleit kutatja
2023. április 14. 14:17

Űrbravúr magyar részvétellel: elindult a Juice űrszonda, amely a földön kívüli élet jeleit kutatja

Az Európai Űrügynökség űrszondája elsősorban a Jupiter nagy holdjai, az Europa, a Ganymedes és a Callisto titkait fürkészi majd, a földön kívüli élet lehetséges jelei után is kutatva. A Juice fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek, ennek köszönhetően a hazai kutatók elsők közt férhetnek hozzá a mérési adatokhoz és dolgozhatják fel azokat, valamint publikálhatják az új eredményeket.
Tudomány-TechKözeleg az idő, amikor nemcsak lehet, de muszáj lesz szexelni az űrben
2023. március 21. 17:37

Közeleg az idő, amikor nemcsak lehet, de muszáj lesz szexelni az űrben

Több mint hatvan éve, hogy az ember elkezdte belakni az űrt, de mostanáig hivatalosan nem fordult még elő, hogy két ember úgy igazán egymásba gabalyodott volna a súlytalanság állapotában. Ennek a helyzetnek azonban hamarosan vége lesz, és vége is kell legyen, ha bolygóközi fajjá szeretne válni az emberiség. Egy sor új technikai vívmány segíthet leküzdeni a gátlásokat és a fizikai akadályokat.
Tudomány-TechHiába menekülnénk a Földről, lehetetlen vállalkozás a bolygóközi kolonizáció
2023. február 16. 14:42

Hiába menekülnénk a Földről, lehetetlen vállalkozás a bolygóközi kolonizáció

Az idegen bolygók gyarmatosítása érdekes téma, az emberiség elköltöztetéséről szóló radikális terveket a klímaváltozás teszi egyre aktuálisabbá. Ám nem mindegy, hogy azon a kiszemelt bolygón, ahová szeretnénk(?) az emberi fajt átköltöztetni, milyen a légkör. Ráadásul ahogy mindjárt kiderül, jobb, ha nem erre a költséges, sci-fibe illő megoldásra bízzuk az emberiség jövőjét.
Tudomány-TechHúsz évvel ezelőtt veszett oda hét gyanútlan űrhajós a Columbia űrsikló fedélzetén
2023. február 1. 13:19

Húsz évvel ezelőtt veszett oda hét gyanútlan űrhajós a Columbia űrsikló fedélzetén

A NASA nem tanult az Apollo-1 és a Challenger űrhajósainak halálából, pedig annak lehetősége, hogy az űrsiklók valamelyik repülése ismét tragédiához vezet, végig Damoklész kardjaként lebegett az USA űrhivatala fölött. A tragédia végül be is következett, ami véget vetett az amerikai űrsikló programnak, de egyben elvezetett egy új, talán biztonságosabb korszakhoz. A Columbia űrhajósainak áldozata kellett ahhoz, hogy a NASA hozzáállása az emberes űrrepüléshez alapjaiban megváltozzon.