A hidegháborúban még a Vénusz bolygó meghódítása volt a cél, de mit adtak ehhez a magyarok?

1950-ben egy híres csillagász azt jósolja, meteorit csapódik a Földbe, ezért két társával úgy dönt, elhagyják a bolygót és a Holdon telepednek le. Az 1932-ben készült magyar tudományos-fantasztikus film kezdetleges, de roppant bájos. 

Látszik, dróttal mozgatják az űrhajót, a súlytalanságot például így próbálták érzékeltetni. A film jelentősége óriási. Ez volt az első Budapesten készült sci-fi, a III. Nemzetközi Amatőr Filmfesztiválon hatalmas sikert aratott.

Abban az időben, amikor én fiatal voltam, akkor az űrhajózás, tehát a második világháború előtti időszakról beszélek, hát szinte csak a Verne-féle Utazás a Holdba, a satöbbi fantasztikus regényekben szerepelt 

– emlékezett vissza gyerekkorára Almár Iván, csillagász-űrkutató.

A magyaroknak még sci-fi volt az űr

A magyarok még elképedve nézték, ahogy Pirx kapitány egy kávéfőző formájú csillaghajón járja az űr végtelenjét, amikor a szocialista tagországok szerződést írtak alá 1967-ben. Az 1970-ben Interkozmosznak keresztelt program a világűr békés felhasználását és kutatását tűzte ki céljául.

„A kommunizmus éveit, Magyarország nagyon megsínylette és egy totalitárius berendezkedés sohasem segíti egy ország történelmi fejlődését. Azonban, maga az Interkozmosz kezdeményezés talán nem is az országokat akkor jellemző politikai berendezkedés, hanem a résztvevő tudósok távlatos gondolkodása miatt végül is egy nagyon pozitív együttműködéssé tudta kinőni magát. Talán azt is mondhatjuk, hogy dacára annak, hogy egyébként a politikai környezet milyen volt” – mesélte Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a XXI. Századnak.

Ám a regények és filmek nem ekkor váltak valósággá a magyarok számára. Tíz évvel az Interkozmosz megalakulása után, egy magyar százados, Farkas Bertalan – követve a világ első űrhajósa, Gagarin példáját – elhagyhatta a Földet. Az 1980-as kilövés után mindenki a tenyerén hordozta. Többszázezres tömeg ünnepelte Budapesten, szülőfalujában pedig megvendégelték a Szujoz-36 parancsnokával, Valerij Kubaszovval együtt. 

Farkas Bertalanból Berci lett, az embereket büszkeség töltötte el a hír hallatán: nem csak oroszul, magyarul is beszéltek a Földön található irányítóközponttal. 

Amerikai-szovjet űrverseny

Bár ezt lokálisan sikertörténetnek könyvelhették el, az űrkorszak kezdetén a Kelet-Nyugat szembenállás bénítólag hatott a globális kutatásokra.

Az Egyesült Államok, illetve a szovjet blokk versengett mindenért. Ki éri el előbb a Holdat, ki küldi fel az első embert, ki megy először a Vénuszra, ki éri el először a távolabbi égitesteket

– mondta Ferencz Orsolya.

Ez a versengés nem csak kudarcokat és nehézségeket hozott, fel is lendítette az űrkutatást. Így a hidegháború végével, amikor már a nemzetközi projektek szárba szökkenhettek, 1995-ben egyetlen keleteurópai országként Magyarország vehetett részt a CHEOPS űrteleszkóp gyártásában.

„Egy egyszerű távcső a CHEOPS, ami nem a Földről, hanem földkörüli pályáról figyeli csillagok fényességváltozását. Ha a bolygó bemegy a csillag elé, a csillag fényessége lecsökken. Ez az egyszerű alapjelenség, aminek a nagyon precíz kimérésére megépítettük a CHEOPS-t” – magyarázta a távcső működését Kiss László, az MTA csillagász-fizikusa.

Űrteleszkópokkal az elmúlt közel 30 évben, több mint 5000 exobolygót találtak. Ezek vizsgálatától remélik megismerni az élet kialakulásának feltételeit. Ezért a CHEOPS legizgalmasabb feladata a Földhöz hasonló égitestek azonosítása.

A XXI. század adását hétfőn este láthatják a késő esti Híradó után az RTL-en.