Április 20-án az utóbbi öt év legerősebb kitörését produkálta a Nap, majd rá egy napra egy újabb következett. Mindkét esemény zavarokat okozott a rövidhullámú rádiósugárzásban Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában.

A tervek szerint 2024 első félévében magyar űrhajós menne a Nemzetközi Űrállomásra, de az Ukrajna lerohanása miatti szankciók és hidegháborús hangulat az űr-együttműködést is befagyaszthatja. A Külügyminisztérium azonban nem reagált az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. 

Harmadik kísérletre sem sikerült feltölteni üzemanyaggal a gigászi Artemis rakétát, visszaviszik az összeszerelő-csarnokba.

A Mennyei Palota nevű bázisra júniusban újabb legénység utazik.

Az orosz elnök a belarusz elnök társaságában a Vosztocsnij űrközpontba látogatott, ahol az Ukrajna elleni „különleges műveletről” is beszélt.

A március végén látott különös jelenségre létezik elfogadható magyarázat.

Történelmi pillanat. 

Breanne Stichler és csapatának feladata nem bonyolult: mindössze 6,4 kilométert kell megtenniük egy hatalmas hernyótalpas géppel és a drága rakománnyal egy zárt úton, óránként 800 méteres sebességgel. Egyszerűen hangzik ugye? Egyáltalán nem az! 

Soha olyan nagy felbontású kép nem készült még a teljes napkorongról és a koronáról, mint amilyet az Európai Űrügynökség űrszondája készített március 7-én.

Történelmi és egyben rendkívül látványos szakaszába lépett az amerikai űrprogram: csütörtök délután kigördült a NASA új holdrakétája az összeszerelő csarnokból, és a százméteres monstrumot a startállásra vitték.

Az ExoMars nevű, egymilliárd eurós európai-orosz közös küldetés többszöri halasztás után idén indult volna útnak. Az ESA, amelynek hazánk is tagja, csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz.

Újabb mérföldkövet ért el az űrtávcső, a bonyolult optikai rendszer minden elemét sikerült finomhangolni, a JWST eddig mindenben az elvárásoknak megfelelően vagy azokat meghaladóan teljesít.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezetője a háború kutyáinak nevezte a szankciók meghozóit.

Az azonosítatlan repülő tárgy nagyjából 70 kilométeres magasságban zúgott el a Falcon-9 rakéta landoláshoz készülődő első fokozata mellett.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt meghozott szankciók hatásai azonnal éreztették hatásukat az űrkutatásban is. Szinte biztos, hogy idén már nem indul európai robotautó a Marsra, de a Nemzetközi űrállomás sorsa is bizonytalanná vált.

Korrigáltak a szakértők, március 4-én egy 2014 októberében indított Hosszú Menetelés rakéta darabja ütközik bele a Holdba.

Ötszáz kilométer magas pályán kering majd a Dragon űrhajó, amiből saját fejlesztésű űrruhában lép ki az űrhajós. 

Dozimetria, anyagtudomány, űrélettan, űrmedicina, űrélelmezési, telekommunikáció – csak néhány a leendő űrhajós kutatási területei közül.

Elon Musk dél-texasi csillagbázisán egymásra pakolták a Csillaghajót és a Szupernehéz rakétát. A 120 méter magas monstrumott hamarosan teszteli a SpaceX.

Az Európai Űrügynökség új űrhajósosztályba 22 523-an jelentkeztek, köztük 149 magyar. Mostanra lezárult a válogatás első köre, a második körbe 1361 jelölt jutott.

A NASA houstoni űrközpontjában a holdraszállás körülményeit igyekeznek szimulálni egy a Hold felszínét és az ottani fényviszonyokat utánzó medencében.

A 2020 XL5 a második ilyen objektum, amelyet valaha felfedeztek. 

James Webb űteleszkóp 11 milliárd dollárba került, a kutatók a 21. század legnagyobb felfedezéseit várják tőle.

Kávéfőzés vizeletből, alvás álló helyzetben, mosakodás tusfürdő nélkül, és vécézés egy hétmilliárd forintból készült toaletten – csak néhány dolog, amelyekből látszik, hogy igencsak furcsa az élet a világűrben. 

Lehetséges, hogy unokáink már buja marsi mezőkön sétálhatnak a nem is olyan távoli jövőben? A Cápák között műsorában rekordösszegű befektetési ajánlatot kapó Mátyás Bence cége ezen dolgozik, találmánya pedig a földi klímaváltozás negatív hatásai elleni harcban is segíthet. 

Kiderült, hogy pontosan mi is az a furcsa objektum, ami tavaly december óta tartja izgalomban a fél világot.

A Magyarország és a világűr című könyv az elmúlt évtizedek magyar űrkutatási eredményeit mutatja be, és bizony szép számmal akad ilyen.

A James Webb űrtávcső a Földtől másfél millió kilométerre keringve fogja tanulmányozni a világegyetemet.

A legutóbbi tervek szerint 25-én útnak induló James Webb űrteleszkóp segítségével megláthatjuk, milyen volt, amikor először járta át csillagfény a világegyetemet.

Az űrkutatási szervezet kedden délután indította el az űrbe ételautomata méretű szondáját, amit azért fejlesztett ki, hogy eltérítsen egy esetlegesen a Föld felé tartó kisbolygót a becsapódástól. Az űrszondát úgy programozták be, hogy jövő szeptemberben összeütközzön egy tényleges veszélyt nem jelentő, kisebb aszteroidával. Az ütközés előtt tíz nappal kamerák válnak le a szerkezetről, a szakemberek így készítenek majd felvételt a becsapódásról.

Magyarország nemzeti kutatóűrhajóst küld az űrbe, legkésőbb 2025 első felében. Ezt Szijjártó Péter jelentette be. A külügyminiszter két éven belül másodszor ígért magyar űrhajóst. 2019-ben az oroszokkal kezdődött együttműködés, most egy amerikai céggel kötnek szerződést. Így az is elképzelhető, hogy végül nem is egy, hanem két űrhajósa is lesz Magyarországnak a következő években. Az LMP szerint a kormány nincs tisztában a magyar valósággal.

Február 18-án landol majd a legújabb Mars rover a vörös bolygó felszínén, ami egy különleges tárgyat visz magával. Egy egyedi gyártású minihelikoptert, amely fel is száll majd a bolygóról. A szerkezetet hosszú időn keresztül fejlesztették a NASA laborjaiban.

Ázsia nagy napjai ezek az űrkutatásban. Kína mintát gyűjtött a Holdon, majd a világon második nemzetként kitűzte zászlóját Földünk kísérőjén. Közben a japánok már hozzák haza a Ryugu kisbolygóról gyűjtött mintájukat. Kapszulájuk Ausztráliában landol nemsokára.

Történelmi jelentőségű felfedezés az űrkutatásban. A NASA vizet talált a Holdon. A tudósok már korábban is találtak jeget az égitest sarkvidéki krátereinek mélyén, most azonban a napsütötte régiókban is kimutattak vízmolekulákat. Az amerikai űrügynökség felfedezése mérföldkő lehet egy emberlakta kolónia kiépítéséhez.

A jelek szerint az amerikai űrkutatási hivatal szondájának sikerült mintát vennie a Bennu nevű aszteroida felszínéről. Akár két kilónyi port és kőzetet is összegyűjthetett, de a végeredmény csak napok múlva derül ki. A mintát visszahozzák a Földre.

Fellőtték az űrbe azt a kutató műholdat, aminek a fejlesztésében miskolci szakemberek is részt vettek. A Cheops űrteleszkóp felvételeket készít majd távoli csillagokról és bolygókról, ezek alapján a kutatók információkat nyerhetnek arról, lehetséges-e máshol élet. A műhold fellövését keddre tervezték, de technikai hiba miatt el kellett halasztani. Szerdán azonban minden rendben zajlott az európai űrügynökség Francia Guyanai kilövőállomásán.

1980. május 26-án magyar idő szerint este nyolc óra 20 perckor indult el az első magyar űrhajós a világűrbe Bajkonurból. A kormány tervei szerint öt év múlva, 2024-ben követheti a második magyar űrhajós Farkas Bertalan példáját. Ezt Szijjártó Péter jelentette be szerdán Sevillában az Európai Űrügynökség konferenciáján. De a magyar űrhajós felküldése csak az egyik pillére a kormány világűrrel kapcsolatos ötéves terveinek.

Lehetséges lenne, hogy Brad Pitt legújabb filmjéhez hasonlóan eljuthat ember a Marsra még a mi életünkben? A bolygókutató szerint már él az az ember a Földön, aki elsőként lép majd a Mars felszínére és ezt a pillanatot természetesen szinte testközelből követhetjük majd. A Naprendszer felfedezésében a kutató szerint új korszak küszöbén állunk.

50 évvel ezelőtt hatalmas előrelépés volt az emberiség számára, hogy sikerült eljutni a Holdig. A Kennedy elnök által meghirdetett Apollo program volt ezidáig az első és egyetlen űrkutatási program, amiben az Egyesült Államok embereket juttatott a Hold felszínére.

Az amerikai űrkutatási hivatal péntekre tervezte az első missziót, amelyben csak nők vettek volna részt. Csakhogy mostanra kiderült: nincs elég megfelelő méretű űrruha. A világűrben a súlytalanság miatt változik az űrhajósok mérete, ez is közrejátszhatott abban, hogy a tervezésbe ilyen banális hiba csúszott.

Akar ön negyedmillió dollárért 1-2 év múlva rövid űrutazást tenni? Majdnem ezres a várólista. Igyekszünk hagyományt teremteni abból, hogy év végén vagy év elején egyszer megpróbáljuk megérteni, hol tart az ember a világűr meghódításában. Ez persze egyre nehezebb – nem is olyan régen még címlapos szenzáció volt egy-egy űrhajó indítása, ehhez képest ugyan mostanra csúcsforgalom van, de a világűr akkora, hogy…senki nem tudja, mekkora. Azt reméljük, Kiss László csillagász segít eligazodni.

Elon Musk, egy Dél-Afrikából indult, immár amerikai migráns, aki: meg akarja állítani a globális felmelegedést, a Marson keres új helyet az emberiségnek és közben közlekedési forradalmat tervez a földön. A világ jelenleg legerősebb és arányosan legolcsóbb rakétáját indította sikeresen a világürbe. A távlati cél a Mars. A magáncégek és a világűr.

Klaudia és András jó barátok, és közös szenvedélyük a meteoritgyűjtés. Mindketten azon igyekeznek, hogy minél több űrből érkező kőzetet tudhassanak magukénak, és most el is hoztak néhányat a gyűjteményükből! Hogy mi olyan vonzó ezekben? Azt ők maguk árulták el!

Órák alatt bejárta az egész világot az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA legújabb felfedezése. Egy a mi Naprendszerünkhöz hasonlót fedeztek fel 40 fényévnyire, amelyben három olyan Föld-szerű bolygót is találtak, amelyen akár víz és élet is lehet.  

Észrevettük vagy nem, az űrkutatás tavaly a világot foglalkoztató összes gond, háború, menekültválság, felmelegedés közepette is visszalopakodott a címlapokra és a szakemberek többsége azt mondja, 2015 kiemelkedő űrfelfedezéseket hozott. Vendégeink: Hirn Attila űrkutató és Sárneczky Krisztián csillagász.

Két hónapja Magyarország is tagja az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak. Tari Fruzsina a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője a Magyarul Balóval műsor vendége.

Ez a rejtély 2015-ben még nem oldódott meg. De az űrkutatás sokat tett, hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz. Folyékony vizet találtak a Marson, és a Szaturnusz egyik holdján is. Közben távcsővel megtalálták a Föld unokatestvérét. Minek köszönhetőek a tavalyi áttörések? Mit tudhatunk meg – akár magyar közreműködéssel is - a világűr titkaiból?