A gép hadtörténeti jelentősége, hogy a jelenlegi ismeretek szerint ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező, fellelt Messerschmitt vadászgép.

Az első nagy világégés véráztatta frontjai közül az egyik legkegyetlenebb a Dolomitok 3000 méteres magasságában húzódott, ahol 1916 és 1917 között az osztrák-magyar monarchia alakulatai valóságos várost építettek a Marmolata gleccserének jegébe. Az olasz Alpok havas sziklái és jégfalai közt 12 km hosszú alagúthálózat kötötte össze a felszín alatt rejtőző laktanyákat, konyhákat, tábori kórházakat, hadianyagraktárakat és lőállásokat. 

A NASA október 11-én, szerdán élő közvetítésben mutatta meg a nagyvilágnak a Bennu aszteroida felszínéről 2020. október 20-án gyűjtött mintát. A hét évig tartó sikeres küldetés végén a Bennu kisbolygó anyagából a Földre hozott anyagból a tudósok reményei szerint egy sor rendkívül fontos dolgot meg lehet tudni a földi élet keletkezéséről, és arról is, hogyan lehet azt megvédeni.

A becslések szerint minden hetedik felnőtt és minden nyolcadik gyermek rá van kattanva a nagyon egészségtelen, ultrafeldolgozott élelmiszerekre. 

Az illetékes minisztérium nem árulta el, hogy a tudós miért került ki a testületből.

A NASA űrhajósai nemcsak biztonságos, de divatos szkafandereket viselhetnek majd a Holdon.

Még nem szokott hozzá ahhoz, hogy Nobel-díjas tudós lett – ezt mondta az RTL Híradónak Karikó Katalin. A Philadelphiában élő magyar kutató hétfőn kapta meg az orvosi Nobel-díjat tudóstársával. Azt is elmondta, a Covid után most már egy másik betegséget kutat, de részleteket egyelőre nem árult el. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkár helyettese szerint itthon is lehetne hasonló eredményeket elérni, ha nagyságrendileg több pénzt kapnának a kutatók.

Karikó Katalin után, Krausz Ferenc fizikus is megkapta a legnagyobb nemzetközi tudományos elismerést. Őt és két társát lézertechnológiai kutatásaikért díjazták. Krausz Ferenc Móron született, Budapesten és Bécsben járt egyetemre. Németországban él, már 20 éve. 2003-ban nevezték ki a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává. Miután kiderült, hogy Nobel-díjas lett azt mondta, egyelőre próbálja elhinni, hogy ez megtörténik vele.

Karikó Katalin tavaly azért hagyta el a BioNTech-et, hogy új kutatásaira koncentráljon. Nem árulta el, hogy melyik gyógyíthatatlan betegséggel dolgozik, mert nem akar feleslegesen reményt adni. A Nobel-díjjal elismert magyar kutató az RTL Híradónak adott interjút.

A 61 éves magyar tudós, Krausz Ferenc két társával együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat. 

Karikó Katalin, a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa az mRNS vakcinák kifejlesztésével kulcsszerepet játszottak az elmúlt 100 év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben és új utakat nyitottak a jövő orvostudománya előtt. Karikó lett az első Nobel-díjas magyar nő, ugyanakkor a harmadik magyar állampolgár, aki megkapta a legrangosabb tudományos díjat.

Ezúttal a fenntarthatóság van a kétnapos Kutatók Éjszakájának középpontjában. Több helyen még a Híradó után is várják a tudományok iránt érdeklődőket, és a szervezők remélik, hogy még többen választják majd a kutatói pályát. 

Idén lenne 89 éves Csíkszentmihályi Mihály magyar származású, világhírű pszichológus, akinek születésnapját külön grafikával ünnepli pénteken a Google kereső nyitóoldala.

Október 15-ig lehet három jelöltre, a kis színjátszólepkére, a közönséges medvelepkére és a gyakori ablakosmolyra szavazni.

Hoszáng Péter fotójáról bebizonyosodott, hogy egymástól gyökeresen eltérő elemekből álló montázs, ami nem megengedett.

Egy új, korszerű genetikai eljárással megnézték, hogy a korábban 84 évesként számontatott, Matuzsálem nevű ausztráliai tüdőshal hány éves lehet, és nem kizárt, hogy százévesnél is öregebb.

A brazil vándorpók csípéséről eddig is tudni lehetett, hogy merevedést okoz a férfiaknál, brazil kutatók most szintetizálták a pókméreg potencianövelő összetevőjét.

Trunk Tamás generációkutató szerint az először a munkaerőpiacra lépő generációnál nagyon sokszor felmerül az úgynevezett kapunyitási krízis vagy pánik. A sok lehetőség ugyanis ijesztő lehet. Szerinte az, hogy nagyon megnyílt a világ, nagyobb nyomást helyez a fiatalok vállára. Úgy érzik, valamit el kell érniük, valamit teljesíteniük kell – a közösségi médiában felbukkanó sikersztorik inspirálnak, de nyomasztóak is. A szakértő szerint viszont a kapunyitási pánik a bizonyíték arra, hogy a Z generáció sem „puhult el”, ahogy azt korábban mondták róluk, hanem ők is tenni szeretnének és elérni valamit az életben.

Elárverezik az eddig talált legnagyobb dinoszauruszcsontvázat. A Camptosaurus csontvázat az 1990-es években felfedezték fel az Egyesült Államok Wyoming államában. Nagyjából 150 millió évvel ezelőtt, a jura korban élt, csontváza több mint 2 méter magas és 5 méter hosszú. Érdekessége még, hogy csontjainak több mint 80 százaléka maradt fenn. Barryt először 2000-ben restaurálta Barry James paleontológus, róla kapta a nevét.

Az emberes űrrepülés veszélyes üzem, és legyen bármennyire felkészült is az űrhajós és a földi irányítás, gyakran csak egy hajszál választja el a szerencsés küldetést a tragédiától. Az alábbiakban megmutatjuk az űrhajózás történetének leghajmeresztőbb, életveszélyes szituációt.

A MIKA nevű mesterséges intelligenciára alapozó, és a ChatGPT-hez hasonló nyelvi modellel működő eszköz egyelőre kísérleti jelleggel irányítja a lengyelországi központú vállalatot. Az elsősorban rummal kereskedő cég elnöke azt mondja, nem marketingfogásról van szó, szerinte az emberek és a mesterséges intelligencia együttműködése a jövő.

24. alkalommal adták át a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat. Idén három kivételes tehetségű magyar kutatónő kapta meg az elismerést: Dr. Hirsch Edit, vegyészmérnök, Dr. Valkó Orsolya, biológus és Dr. Zobor Annamária Ditta, egyetemi docens díjazottak voltak a Reggeli vendégei. 

A szabad szemmel csak nagyon nehezen észrevehető Nisimura-üstökös szerdán jár a legközelebb a Földhöz, Majzik Lionel asztrofotós több csodás felvételt is tudott készíteni róla. 

Ha valaki az utóbbi 7-8 évben ellátogatott a Debreceni Egyetem botanikus kertjébe, akkor a gyönyörű környezetben, különleges és ritka virágok, cserjék és fák között egy már-már horrorfilmbe illő épülettel szembesülhetett. A park közepén álló, borostyánnal benőtt, málladozó festésű kupolás létesítmény egykor a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriuma volt – világszínvonalú csillagászati kutatások színhelye. Sorsa a magyar csillagászat történetének egyik legszomorúbb fejezete.

Áttörés a szembetegségek kezelésében, gyepek megmentése a klímaváltozás elleni harcban és új technológiák a gyógyszergyártásban – fantasztikus felfedezéseket tett három magyar kutatónő, őket díjazták Budapesten. Bár már jobb a helyzet, mint évekkel ezelőtt, de a nőknek a mai napig sokkal nehezebb vezető tudományos pozícióba kerülniük, mint a férfiaknak. A díjazottak kiemelték: társuk, családjuk, gyerekeik kitartó támogatása nélkül ezeknek az eredményeknek az elérése sokkal nehezebb lett volna. A Fókuszban bemutatjuk Dr. Zobor Annamária Dittát, dr. Hirsch Editet és Valkó Orsolyát.

Nem úgy kell elképzelni, hogy az életünk filmjét az agy lementi – mondja Dr. Hangya Balázs, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője. Szinte semmire sem emlékszünk pontosan, de a memóriánk nem is az a célja, hogy mindent dokumentáljon, hanem az, hogy boldoguljunk az életben. Az emlékek változni is tudnak, ha előhívjuk őket, beépülhetnek újak. Ha valamilyen tudást, információt kevés alkalommal idézünk fel, az agy úgy gondolja, hogy erre kevésbé van szükség és elhalványul az emléke, ezért van az is, hogy az érettségi tételekre kevesen emlékeznek felnőttkorban. 

A japán űrügynökség holdjárója négy hónapon belül Hold körüli pályára áll, és fél év múlva kísérli meg a landolást. 

Az állatvilágban senki nem kerít nagy feneket egy kis spontán nemváltoztatásnak. Egy texasi farmon élő hatéves brabanti tyúk például ledobta háziasszony gönceit és szép fényes kakastollakat növesztett, sőt, még szeretőt is szerzett magának tojótársai közül. 

A Falcon 9-es rakéta a kaliforniai légibázisról az Amerikai Űrhaderő Ügynökség megbízásából vitt fel 13 műholdat. Ezek alacsony Föld körüli pályán keringenek majd, és a rakétavédelmet segítik az űrből. Tavaly december óta már 29-et lőttek fel. Tervek szerint 2026-ig legalább ezer lesz odafent ezekből a műholdakból.

Az augusztus 19-én lezuhant Luna-25 csinos kis krátert vájt a Hold felszínébe.

Augusztus utolsó, embert próbáló kánikulával súlyosbított hétvégéjén kilátogattunk a Magyar Vasúttörténeti Parkba, hogy megnézzük a Nemzetközi Ásványbörze és Ékszerkiállítás legszebb kincseit.

Sugárhajtású harci drónt kapott a magyar légvédelem. Az első hazai fejlesztésű katonai gép világviszonylatban is egyedülálló feladatokra képes és a hadsereg egyik legfontosabb eszközévé válhat. A pilóta nélküli repülőgépet magyar szakemberek fejlesztették három éven keresztül és harcászati csúcstechnológiát tartalmaz. A Magyar Honvédség számára készült drón már túl van a 100. sikeres tesztrepülésén és a világon egyedülálló módon tudja segíteni a légvédelmi gyakorlatokat, mivel a levegőben egyszerre több gép is összehangolt szimulációkra képes.

A Holdba csapódott az orosz Luna-25 űrszonda. Az oroszok elsőként akartak landolni az égitest déli pólusán. A Roszkozmosz már szombaton közölte, hogy baj van a leszállóegységgel, majd elismerték a szonda megsemmisülését. A hasonló küldetésen lévő indiaiak a jövő hétre tervezik a leszállást.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont három kutatójával jártuk be a Jánossy-aknát, ahol a hatvanas-nyolcvanas években világszínvonalú részecskefizikai kutatások zajlottak, utána viszont hosszú évekig az enyészet és a gombák uralkodtak. A létesítmény azóta újranyitott, mi pedig bekéredzkedtünk. Bár a szemünket nem kötötték be, külső felvételeket nem készíthettünk. A legendás kutatólaboratórium egy 10 megawattos kísérleti reaktor szomszédságában bújik meg.

A röntgensugárzás a nagy energiájú elektromágneses sugárzások közül az, amivel a legtöbb ember élete során párszor biztosan találkozik. A gyógyításban ugyanis még mindig Wilhelm Röntgen német tudós felfedezése alapján alkotnak képet az orvosok például a csontjainkról vagy az érrendszerünkről. A fényérzékeny fotólemezen a röntgenfotonoknak köszönhetően megjelenő képek a XX. század fordulójának egyik legizgalmasabb, nemcsak tudományos, de művészeti szempontból is izgalmas alkotásai voltak.

Házasságok, párkapcsolatok mennek tönkre azért, mert a másik fél csak a telefonja képernyőjét képes bámulni. A legaggasztóbb a jelenségben, hogy egyesek még akkor sem képesek letenni a mobilt, amikor valójában élvezik a környezetük társaságát. Mi az a „phubbing”, és hogyan lehet leszoktatni magunkat róla?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) világrekodról számolt be Facebookon: a Felső-Kiskunságban egy szalakótafészekben tíz fiókát találtak, amire eddig külföldön sem akadt példa.

Emberek koszos rongyokban, rothadó fogaikkal rettenetes ennivalókat rágva tengődbek? Az utcákon patakokban folyik a szennyvíz? Nem! A sötét középkor nem is volt annyira sötét, mint azt a mozifilmek és sorozatok sugallják. Cikkünkben megmutatunk hét közkeletű tévedést, amiket a korszakot ismerő történészek örömmel cáfolnak.

Egy ókori római kereskedőhajó roncsait találták meg Róma közelében, az olasz partoktól 80 kilométerre.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó, 1875-ben gyártott gránát egy régészeti feltárás során került elő.

A Koreai Egyetem kutatói azt állítják, hogy sikerült olyan szupravezető anyagot létrehozniuk, amely szobahőmérsékleten és légköri nyomáson is működik, ráadásul könnyen előállítható. Ha ez így van, akkor az forradalmasíthat szinte mindent, ami árammal működik.

Olyan változások indultak be a Balaton vízminőségében, amit hosszú távon a fürdőzők is megéreznek majd.

A világsajtót pár nappal ezelőtt bejárta a hír, hogy meteorit talált el egy francia nőt a háza teraszán. Időközben kiderült, hogy a szóban forgó kő nem az űrből jött, valószínűleg közönséges kohósalak.

Egy reddites aloldalon gyorsan megfejetették a rejtélyt.

Buzz Aldrin, az Apollo-11 küldetés egyetlen még életben lévő űrhajósa, tükörtojásos sztékkel ünnepelte az első Holdraszállás 54. évfordulóját, az erről készült fotón három karórát is visel, és egyben megmutatta a világnak új fazonú arcszőrzetét is.