Horizon helyett Hu-rizont. Miután a magyar modellváltó egyetemeket kizárták az uniós kutatási programból, saját programot indított a kormány. Kemenesi Gábor virológus szerint azonban nem lehet hazai forrásból pótolni azt a kárt, amit az uniós program leállítása okoz a magyar tudományos életben, mert szerinte a magyar kutatók nemkívánatossá váltak a külföldi partnerek szemében. Ezért szerinte félő, hogy ha nem kerülnek vissza a magyar egyetemek az európai programba, a legjobb kutatók elhagyhatják az országot.

A NASA kutatói szerint a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2023-ban volt az eddigi legmagasabb. 

A Close-Up Photographer of the Year (az év makrofotósa) versenyen Daróczi Csaba három első díjat nyert, és Molnár Tibor is elhozott egy kategóriaelsőséget.

Az egykor az Upano-folyó völgyében álló város házait és tereit szédületes út- és csatornahálózat kötötte össze.

Kína csütörtökön sikeresen útjára indította a Yinli-1 kereskedelmi hordozórakétát, mely három műholdat szállít az űrbe. A Yunyao-1 műholdakat főként meteorológiai szolgáltatásokra használják majd. A kilövés különlegessége, hogy azt egy tengeri platformról hajtották végre. A rakéta akkora robajjal indult, hogy a kilövőállásból szinte nem is látszott semmi. Szerencsére a platformnak nem lett semmi baja, még a szétrepülő törmelék sem okozott kárt.

A NASA és a Lockheed Martin pénteken bemutatja a közösen fejlesztett X-59-et, a hangsebesség majd másfélszeresével repülni képes kísérleti repülőgépet, ami a várakozások szerint forradalmasíthatja a kereskedelmi repülést. A Concorde után pár évtizeddel ismét szuperszonikus utasszállító gépek vihetik az utasokat a kontinensek között, és ami a legfontosabb: gyakorlatilag észrevehető hangrobbanások nélkül.

A NASA kedden bejelentette, hogy 2025 szeptembere előtt nem indul emberes küldetés a Holdhoz, a landolás is csak 2026-ban várható.

Ismét megtartották Las Vegasban a technológiai világ egyik legfontosabb eseményét, a Consumer Electronic Show-t, a CES-t. Itt mutatta be a Richtech Robotics ADAM-et, a kétkarú robotot, aki nemcsak rendeléseket tud felvenni, baristaként többféle italt is képes elkészíteni, a kávétól kezdve a jeges teán át a koktélokig. Sőt, főzni is tud, mesterséges intelligencia, kamerák és arcfelismerő szoftverek kombinációját használja ehhez. A munkaerőhiánnyal küzdő vendéglátóipar számára megoldás lehetne ADAM, bár ára igen borsos, 180 000 dollár, ami mai árfolyamon több mint 62 millió forint. Egy biztos, ő sosem fárad el.

Rossz hírt közölt a Twitteren az Astrobotic, a hétfőn hajnalban útnak indított Peregrine holdra szálló egység fejlesztője: egy műszaki hiba miatt elfolyt a hajtómű üzemanyaga, így nem hajtható végre a tervezett holdra szállás.

Elindult a Hold felé a Peregrine az Egyesült Államokból – ez a szonda lesz 1972 után az első amerikai szerkezet, amely leszállást kísérel meg a Holdon. A műszerek mellett helyet kapott rajta a magyar Puli Space Technologies Téridő Plakettje is, Weöres Sándor versével. Az Egyesült Államok a több mint fél évszázada véget ért Apollo-program óta nem hajtott végre sima leszállást a Holdon, míg az elmúlt időszakban Kína és India is sikeresen landolt. A Peregrine-t előbb Hold körüli pályára állítják az érkezést pedig február 23-ára időzítették.

Egy új tanulmány szerint kevesebb, mint két percnyi elektromos stimuláció kell ahhoz, hogy valaki könnyebben hipnotizálható legyen.

Több esetben is sikerült már beleavatkozni úgy egy vulkán működésébe, hogy azzal rengeteg ember életét megmentették. De mi van akkor, ha belefúrunk? És mi történik akkor, ha egy szupervulkánnal tesszük ezt? Szakértők szerint érdemes lenne sokkal többet foglalkozni a kérdéssel, mert egy súlyos vulkánkitörésnek az egész világon beláthatatlan következményei lehetnek.

A Nebraska Egyetem számítógépes nyelvészettel foglalkozó magyar professzora szerint a késő ókori szfinxszobor talapzatára vésett különös betűk ősmagyar versként interpretálhatók.

Az Io a Jupiter harmadik legnagyobb holdja, leginkább aktív vulkánjairól ismert. A Juno űrszonda az év utolsó előtti napján 1500 kilométerre közelítette meg.

Bill Gates, a Microsoft multimilliárdos alapítója ötös listát készített azokról a dolgokról, amik szerinte 2023-ban a legjobb történések voltak.

Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb.

Kitartás, és a tudományba vetett megingathatatlan hit – ez a közös Karikó Katalinban és Krausz Ferencben. Ezeknek köszönhetően pedig idén megkapták a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat. Karikó Katalin az mRns alapú vakcinák kifejlesztéséért orvosi, Krausz Ferenc pedig az elektronok mozgásának feltérképezéséért fizikai Nobel-díjat kapott. Idén mindketten az Év embere jelöltjei. 

A zimbabwei park populációját megtizedelő példátlan aszály a szakértők szerint a klímakatasztrófa egyik súlyos tünete.

Karácsonyfára kívánkozik, olyan szép a sejtelmes gyűrűit teljes szépségében megmutató Uránusz a James Webb-űrteleszkóp új, infravörös tartományban is készült felvételén. 

Az orvosok azután adtak ki figyelmeztetést, hogy nemrég egy skót férfi vezetés közben visszatartott egy nagy hapcit, amitől elszakadt a légcsöve. Szerencséje volt, időben orvoshoz tudott fordulni.

Orosz László, a BME TTK Fizikai Intézetének legendás oktatója rövid, súlyos betegség után életének 76. évében elhunyt.

Az orrot, szájat és az arc nagy részét fedő maszkok is akadályozták a megértést és megnehezítették a vizuális információk befogadását a nyelvtanulás során. 

Már dolgoznak az első olyan kutatók Magyarországon, akik részben a Nemzeti Tudósképző Akadémia a segítségével kezdték el a tudományos karrierjüket – mondta az rtl.hu-nak Hegyi Péter, a program vezetője. A diákokat a középiskolában gyakorlati órákkal próbálják az orvosbiológiai pályára terelni, az egyetemi képzés ideje alatt pedig havi 75 ezer forintos ösztöndíjjal is támogatják őket. 

Két magyar vehetett át Nobel-díjat a svéd királytól Stockholmban. Azt már október óta tudni, hogy Karikó Katalin kapta megosztva az orvosi, illetve Krausz Ferenc szintén megosztva a fizikai Nobel-díjat. Az elismeréseket azonban hagyományosan az alapító svéd tudós, Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

Nem sokkal északi szomszédja után Dél-Korea is sikeresen Föld körüli pályára állította első kémműholdját. 

2017-ben fedezték fel, és csak most sikerült fotókat készíteni a Föld egyik legritkább rágcsálójáról, a vangunui óriáspatkányról.

Pénteken Nakában beüzemelték az európai és japán összefogásban épült JT-60SA kísérleti fúziós reaktort, aminek sikeréhez magyar mérnökök is hozzájárultak.

Patkányinvázió sújt hetek, hónapok óta több kelet-ausztráliai várost is, a rágcsálók mindent megesznek és megrágnak, amit csak találnak, hatalmas károkat okozva.

Második tesztrepülésén a tervek szerint eljutott az űrbe a Starship, a fellövés során azonban az első fokozat, aminek vissza kellett volna térnie a Földre, felrobbant és később a Starship is odaveszett.

Fantasztikus magyar siker a dubaji nemzetközi fotópályázaton: Potyó Imre dunavirágzásról készült fotója elnyerte a fő kategória első díját.

Mesterséges intelligencia irányítja a növénytermesztést Dubajban, a világ legnagyobb vertikális farmján, ahol évente egymillió kilogramm salátafélét termesztenek vegyszerek nélkül. A Fókusz riportere, Gosztonyi Zsolt is ott volt Sardzsában azon a fórumon, ahol a mesterséges intelligencia volt az egyik főszereplő. 

A Sir David Attenborough brit természettudósról elnevezett tojásrakó emlős élő egyedét az indonéziai Küklopsz-hegységbe indított expedíción sikerült videóra venni.

Patakcsobogás és hatalmas miákolás teszi teljessé a börzsönyi éjszakát.

A Grazie Mamma nevű lengyel vitorlás jachtot a Gibraltári-szorosban támadta meg egy csapat kardszárnyú delfin.

Csütörtök dél körül szokatlan zajra lehettek a lakók figyelmesek Budapest több kerületében is. Az égből jövő rikoltozás forrása meglehetősen különleges és szokatlan volt: több csapat daru is repült délkeleti irányból északnyugat felé, közülük néhány csoport sokáig keringett például Kispest fölött, ahonnan kollégánk készítette a fenti galériában lévő képeket.

Bármilyen furcsán is hangzik ez, a kísérleti egereknek, majmoknak, halaknak szövetségi jogaik vannak az Egyesült Államokban: ez azt jelenti, hogy humánus módon helyezik el őket és így is dolgoznak velük a kutatások alatt. Az idegtudományban egyre fontosabb szereplővé válnak a fejlábúak is, ám gerinc hiányában ők eddig semmilyen jogi védelmet nem kaptak. Márpedig minden jel arra mutat, hogy ők is éreznek fájdalmat, sőt, van, ahol már hivatalosan is „érző lényeknek” nyilvánították őket.

A gép hadtörténeti jelentősége, hogy a jelenlegi ismeretek szerint ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező, fellelt Messerschmitt vadászgép.

Az első nagy világégés véráztatta frontjai közül az egyik legkegyetlenebb a Dolomitok 3000 méteres magasságában húzódott, ahol 1916 és 1917 között az osztrák-magyar monarchia alakulatai valóságos várost építettek a Marmolata gleccserének jegébe. Az olasz Alpok havas sziklái és jégfalai közt 12 km hosszú alagúthálózat kötötte össze a felszín alatt rejtőző laktanyákat, konyhákat, tábori kórházakat, hadianyagraktárakat és lőállásokat. 

A NASA október 11-én, szerdán élő közvetítésben mutatta meg a nagyvilágnak a Bennu aszteroida felszínéről 2020. október 20-án gyűjtött mintát. A hét évig tartó sikeres küldetés végén a Bennu kisbolygó anyagából a Földre hozott anyagból a tudósok reményei szerint egy sor rendkívül fontos dolgot meg lehet tudni a földi élet keletkezéséről, és arról is, hogyan lehet azt megvédeni.

A becslések szerint minden hetedik felnőtt és minden nyolcadik gyermek rá van kattanva a nagyon egészségtelen, ultrafeldolgozott élelmiszerekre. 

Az illetékes minisztérium nem árulta el, hogy a tudós miért került ki a testületből.

A NASA űrhajósai nemcsak biztonságos, de divatos szkafandereket viselhetnek majd a Holdon.

Még nem szokott hozzá ahhoz, hogy Nobel-díjas tudós lett – ezt mondta az RTL Híradónak Karikó Katalin. A Philadelphiában élő magyar kutató hétfőn kapta meg az orvosi Nobel-díjat tudóstársával. Azt is elmondta, a Covid után most már egy másik betegséget kutat, de részleteket egyelőre nem árult el. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkár helyettese szerint itthon is lehetne hasonló eredményeket elérni, ha nagyságrendileg több pénzt kapnának a kutatók.

Karikó Katalin után, Krausz Ferenc fizikus is megkapta a legnagyobb nemzetközi tudományos elismerést. Őt és két társát lézertechnológiai kutatásaikért díjazták. Krausz Ferenc Móron született, Budapesten és Bécsben járt egyetemre. Németországban él, már 20 éve. 2003-ban nevezték ki a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává. Miután kiderült, hogy Nobel-díjas lett azt mondta, egyelőre próbálja elhinni, hogy ez megtörténik vele.

Karikó Katalin tavaly azért hagyta el a BioNTech-et, hogy új kutatásaira koncentráljon. Nem árulta el, hogy melyik gyógyíthatatlan betegséggel dolgozik, mert nem akar feleslegesen reményt adni. A Nobel-díjjal elismert magyar kutató az RTL Híradónak adott interjút.

A 61 éves magyar tudós, Krausz Ferenc két társával együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat.