Karikó Katalin, a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa az mRNS vakcinák kifejlesztésével kulcsszerepet játszottak az elmúlt 100 év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben és új utakat nyitottak a jövő orvostudománya előtt. Karikó lett az első Nobel-díjas magyar nő, ugyanakkor a harmadik magyar állampolgár, aki megkapta a legrangosabb tudományos díjat.

Ezúttal a fenntarthatóság van a kétnapos Kutatók Éjszakájának középpontjában. Több helyen még a Híradó után is várják a tudományok iránt érdeklődőket, és a szervezők remélik, hogy még többen választják majd a kutatói pályát. 

Idén lenne 89 éves Csíkszentmihályi Mihály magyar származású, világhírű pszichológus, akinek születésnapját külön grafikával ünnepli pénteken a Google kereső nyitóoldala.

Október 15-ig lehet három jelöltre, a kis színjátszólepkére, a közönséges medvelepkére és a gyakori ablakosmolyra szavazni.

Hoszáng Péter fotójáról bebizonyosodott, hogy egymástól gyökeresen eltérő elemekből álló montázs, ami nem megengedett.

Egy új, korszerű genetikai eljárással megnézték, hogy a korábban 84 évesként számontatott, Matuzsálem nevű ausztráliai tüdőshal hány éves lehet, és nem kizárt, hogy százévesnél is öregebb.

A brazil vándorpók csípéséről eddig is tudni lehetett, hogy merevedést okoz a férfiaknál, brazil kutatók most szintetizálták a pókméreg potencianövelő összetevőjét.

Trunk Tamás generációkutató szerint az először a munkaerőpiacra lépő generációnál nagyon sokszor felmerül az úgynevezett kapunyitási krízis vagy pánik. A sok lehetőség ugyanis ijesztő lehet. Szerinte az, hogy nagyon megnyílt a világ, nagyobb nyomást helyez a fiatalok vállára. Úgy érzik, valamit el kell érniük, valamit teljesíteniük kell – a közösségi médiában felbukkanó sikersztorik inspirálnak, de nyomasztóak is. A szakértő szerint viszont a kapunyitási pánik a bizonyíték arra, hogy a Z generáció sem „puhult el”, ahogy azt korábban mondták róluk, hanem ők is tenni szeretnének és elérni valamit az életben.

Elárverezik az eddig talált legnagyobb dinoszauruszcsontvázat. A Camptosaurus csontvázat az 1990-es években felfedezték fel az Egyesült Államok Wyoming államában. Nagyjából 150 millió évvel ezelőtt, a jura korban élt, csontváza több mint 2 méter magas és 5 méter hosszú. Érdekessége még, hogy csontjainak több mint 80 százaléka maradt fenn. Barryt először 2000-ben restaurálta Barry James paleontológus, róla kapta a nevét.

Az emberes űrrepülés veszélyes üzem, és legyen bármennyire felkészült is az űrhajós és a földi irányítás, gyakran csak egy hajszál választja el a szerencsés küldetést a tragédiától. Az alábbiakban megmutatjuk az űrhajózás történetének leghajmeresztőbb, életveszélyes szituációt.

A MIKA nevű mesterséges intelligenciára alapozó, és a ChatGPT-hez hasonló nyelvi modellel működő eszköz egyelőre kísérleti jelleggel irányítja a lengyelországi központú vállalatot. Az elsősorban rummal kereskedő cég elnöke azt mondja, nem marketingfogásról van szó, szerinte az emberek és a mesterséges intelligencia együttműködése a jövő.

24. alkalommal adták át a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat. Idén három kivételes tehetségű magyar kutatónő kapta meg az elismerést: Dr. Hirsch Edit, vegyészmérnök, Dr. Valkó Orsolya, biológus és Dr. Zobor Annamária Ditta, egyetemi docens díjazottak voltak a Reggeli vendégei. 

A szabad szemmel csak nagyon nehezen észrevehető Nisimura-üstökös szerdán jár a legközelebb a Földhöz, Majzik Lionel asztrofotós több csodás felvételt is tudott készíteni róla. 

Ha valaki az utóbbi 7-8 évben ellátogatott a Debreceni Egyetem botanikus kertjébe, akkor a gyönyörű környezetben, különleges és ritka virágok, cserjék és fák között egy már-már horrorfilmbe illő épülettel szembesülhetett. A park közepén álló, borostyánnal benőtt, málladozó festésű kupolás létesítmény egykor a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriuma volt – világszínvonalú csillagászati kutatások színhelye. Sorsa a magyar csillagászat történetének egyik legszomorúbb fejezete.

Áttörés a szembetegségek kezelésében, gyepek megmentése a klímaváltozás elleni harcban és új technológiák a gyógyszergyártásban – fantasztikus felfedezéseket tett három magyar kutatónő, őket díjazták Budapesten. Bár már jobb a helyzet, mint évekkel ezelőtt, de a nőknek a mai napig sokkal nehezebb vezető tudományos pozícióba kerülniük, mint a férfiaknak. A díjazottak kiemelték: társuk, családjuk, gyerekeik kitartó támogatása nélkül ezeknek az eredményeknek az elérése sokkal nehezebb lett volna. A Fókuszban bemutatjuk Dr. Zobor Annamária Dittát, dr. Hirsch Editet és Valkó Orsolyát.

Nem úgy kell elképzelni, hogy az életünk filmjét az agy lementi – mondja Dr. Hangya Balázs, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője. Szinte semmire sem emlékszünk pontosan, de a memóriánk nem is az a célja, hogy mindent dokumentáljon, hanem az, hogy boldoguljunk az életben. Az emlékek változni is tudnak, ha előhívjuk őket, beépülhetnek újak. Ha valamilyen tudást, információt kevés alkalommal idézünk fel, az agy úgy gondolja, hogy erre kevésbé van szükség és elhalványul az emléke, ezért van az is, hogy az érettségi tételekre kevesen emlékeznek felnőttkorban. 

A japán űrügynökség holdjárója négy hónapon belül Hold körüli pályára áll, és fél év múlva kísérli meg a landolást. 

Az állatvilágban senki nem kerít nagy feneket egy kis spontán nemváltoztatásnak. Egy texasi farmon élő hatéves brabanti tyúk például ledobta háziasszony gönceit és szép fényes kakastollakat növesztett, sőt, még szeretőt is szerzett magának tojótársai közül. 

A Falcon 9-es rakéta a kaliforniai légibázisról az Amerikai Űrhaderő Ügynökség megbízásából vitt fel 13 műholdat. Ezek alacsony Föld körüli pályán keringenek majd, és a rakétavédelmet segítik az űrből. Tavaly december óta már 29-et lőttek fel. Tervek szerint 2026-ig legalább ezer lesz odafent ezekből a műholdakból.

Az augusztus 19-én lezuhant Luna-25 csinos kis krátert vájt a Hold felszínébe.

Augusztus utolsó, embert próbáló kánikulával súlyosbított hétvégéjén kilátogattunk a Magyar Vasúttörténeti Parkba, hogy megnézzük a Nemzetközi Ásványbörze és Ékszerkiállítás legszebb kincseit.

Sugárhajtású harci drónt kapott a magyar légvédelem. Az első hazai fejlesztésű katonai gép világviszonylatban is egyedülálló feladatokra képes és a hadsereg egyik legfontosabb eszközévé válhat. A pilóta nélküli repülőgépet magyar szakemberek fejlesztették három éven keresztül és harcászati csúcstechnológiát tartalmaz. A Magyar Honvédség számára készült drón már túl van a 100. sikeres tesztrepülésén és a világon egyedülálló módon tudja segíteni a légvédelmi gyakorlatokat, mivel a levegőben egyszerre több gép is összehangolt szimulációkra képes.

A Holdba csapódott az orosz Luna-25 űrszonda. Az oroszok elsőként akartak landolni az égitest déli pólusán. A Roszkozmosz már szombaton közölte, hogy baj van a leszállóegységgel, majd elismerték a szonda megsemmisülését. A hasonló küldetésen lévő indiaiak a jövő hétre tervezik a leszállást.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont három kutatójával jártuk be a Jánossy-aknát, ahol a hatvanas-nyolcvanas években világszínvonalú részecskefizikai kutatások zajlottak, utána viszont hosszú évekig az enyészet és a gombák uralkodtak. A létesítmény azóta újranyitott, mi pedig bekéredzkedtünk. Bár a szemünket nem kötötték be, külső felvételeket nem készíthettünk. A legendás kutatólaboratórium egy 10 megawattos kísérleti reaktor szomszédságában bújik meg.

A röntgensugárzás a nagy energiájú elektromágneses sugárzások közül az, amivel a legtöbb ember élete során párszor biztosan találkozik. A gyógyításban ugyanis még mindig Wilhelm Röntgen német tudós felfedezése alapján alkotnak képet az orvosok például a csontjainkról vagy az érrendszerünkről. A fényérzékeny fotólemezen a röntgenfotonoknak köszönhetően megjelenő képek a XX. század fordulójának egyik legizgalmasabb, nemcsak tudományos, de művészeti szempontból is izgalmas alkotásai voltak.

Házasságok, párkapcsolatok mennek tönkre azért, mert a másik fél csak a telefonja képernyőjét képes bámulni. A legaggasztóbb a jelenségben, hogy egyesek még akkor sem képesek letenni a mobilt, amikor valójában élvezik a környezetük társaságát. Mi az a „phubbing”, és hogyan lehet leszoktatni magunkat róla?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) világrekodról számolt be Facebookon: a Felső-Kiskunságban egy szalakótafészekben tíz fiókát találtak, amire eddig külföldön sem akadt példa.

Emberek koszos rongyokban, rothadó fogaikkal rettenetes ennivalókat rágva tengődbek? Az utcákon patakokban folyik a szennyvíz? Nem! A sötét középkor nem is volt annyira sötét, mint azt a mozifilmek és sorozatok sugallják. Cikkünkben megmutatunk hét közkeletű tévedést, amiket a korszakot ismerő történészek örömmel cáfolnak.

Egy ókori római kereskedőhajó roncsait találták meg Róma közelében, az olasz partoktól 80 kilométerre.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó, 1875-ben gyártott gránát egy régészeti feltárás során került elő.

A Koreai Egyetem kutatói azt állítják, hogy sikerült olyan szupravezető anyagot létrehozniuk, amely szobahőmérsékleten és légköri nyomáson is működik, ráadásul könnyen előállítható. Ha ez így van, akkor az forradalmasíthat szinte mindent, ami árammal működik.

Olyan változások indultak be a Balaton vízminőségében, amit hosszú távon a fürdőzők is megéreznek majd.

A világsajtót pár nappal ezelőtt bejárta a hír, hogy meteorit talált el egy francia nőt a háza teraszán. Időközben kiderült, hogy a szóban forgó kő nem az űrből jött, valószínűleg közönséges kohósalak.

Egy reddites aloldalon gyorsan megfejetették a rejtélyt.

Buzz Aldrin, az Apollo-11 küldetés egyetlen még életben lévő űrhajósa, tükörtojásos sztékkel ünnepelte az első Holdraszállás 54. évfordulóját, az erről készült fotón három karórát is visel, és egyben megmutatta a világnak új fazonú arcszőrzetét is.

Több mint 11 hónapja tart az orosz-ukrán háború legvéresebb csatája, Bahmut ostroma. A Luhanszk-Donyeck-Izjum háromszög közepén fekvő, mindkét fél számára stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai kisváros fölötti ellenőrzés az utóbbi hetekben egyre inkább az ukrán hadsereg kezébe kerül, miután a Wagner zsoldoshadsereg kivonult a térségből. Az óvatos becslések szerint is több tízezerre tehető a veszteségek száma mindkét oldalon, a több ezer civil áldozatról nem is beszélve. Az emberi történelemben a második világháború volt a legnagyobb és legkiterjedtebb fegyveres konfliktus, ahol ennél nagyságrendekkel nagyobb mértékben áldozták életüket százezrével a harcoló felek egy-egy város elfoglalása érdekében. Ha átfutjuk a világháborús statisztikákat, elborzasztó számokkal szembesülünk. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttük a hat legvéresebb városostrom egy-egy jellegzetes képét, a kontraszt kedvéért párosítva egy-egy manapság készült fotóval.

A 218 centi méter magas Pata Secát gyakorlatilag tenyészállatként tartotta gazdája, leszármazottai pedig még ma is élnek Santa Eudóxia szegényes házaiban. Egy gazdag főnemes vásárolta magának, aki arra kényszerítette, hogy minél több rabszolganőt erőszakoljon meg. Cserébe kiemelt ellátást kapott. Pata Seca történetéről kevés kézzelfogható bizonyíték maradt fent, a kutatók az elbeszélések alapján rekonstruálták életét. 

Hat kilométernyi gerinchálózati szakaszt épített újjá és alakított madárak számára biztonságossá az E.ON Dél-Baranyában.

Először volt halálos áldozata a kullancsok terjesztette Oz vírusnak, ami egy idős japán nőnél halálos szívizomgyulladást okozott. A vírus ellen egyelőre nem létezik védőoltás.

Egy friss kutatás szerint a környezetünkben lévő műanyagok bomlásából származó, a levegőben lebegő apró szennyeződésekből egy bankkártyányit lélegzünk be minden héten.

Lehet, hogy a magyarországi meteorithullások esetleírásai nem töltenének meg vaskos köteteket, de azért így is vannak izgalmas epizódok az űrből hazánk területére hullott kövek történelmében. Cikkünkben felelevenítjük, mik voltak az elmúlt évszázadok legfontosabb, magyar földre hulló kozmikus látogatói, miért érdekesek, mi lett a sorsuk. Annyit elárulhatunk, hogy világszinten is egyedülálló darabokról van szó, de nem feltétlenül lett mindegyiknek jó vége.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

Egy brit szakértő arra figyelmeztet, hogy megszaporodhatnak a halálos kutyatámadások az amerikai bully túltenyésztése miatt.

Az Európai Űrügynökség húszéves műholdja, a Mars Express nagy felbontású sztereókamerájának képeiből készült az új, minden korábbinál színesebb felvétel, ami megmutatja, hogy milyen sokféle közet alkotja a vörös bolygó felszínét.

Karikó Katalin kutatóbiológus munkássága elismeréseként a BME és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közösen létrehozott kitüntetését, a Neumann János professzori címet kapta szombaton.

Az Európai Űrügynökség pénteken megpróbálkozik egy egyórás kísérleti adással: ha minden jól megy, a Mars Express műhold egyik kamerájának képét lehet élőben nézni.

Snassz fekete kő, mégis felbecsülhetetlen értékű. Amióta a nap 24 órájában kamerák pásztáznak földet és eget, több meteort észlelünk, mint valaha – hazánkban mégis csak 3-4 ember él, aki valaha talált meteoritot. Magyarországon lelkes tudóscsapat fogott össze az égi vendégek tanulmányozásáért, tagjai kitartóan keresik az űrből érkezett különleges köveket. Legutóbb Franciaországban sikerült kézre keríteni egy szenzációs leletet, amely ráadásul egy magyar felfedezésű aszteroidából jött.