„Szinte kiképzettnek és szervezettnek tűnnek” – ezrével leptek el a pestispatkányok több ausztrál várost

Ritkán látott mértékű közegészségügyi vészhelyzet alakult ki Ausztrália keleti részén, Queensland állam partvidéki városaiban: a lakosság az Ausztráliában őshonos hosszú szőrű patkány (Rattus villosissimus) populációrobbanásától szenved, számoltak be a napokban már több cikkben is az ausztrál tévék és lapok.

A hosszú szőrű patkány fő jellegzetessége – amiről a nevét is kapta –, hogy bundájának fölső rétege hosszú szőrszálakból áll, amelyek védőréteget képeznek a puhább alsó rész fölött. Feketés-szürke szőrük jól megküölönbözteti őket a többi, barnás színű patkányfajoktól. A hím hosszú szőrű patkány átlag 18-19 centisre nő meg, farkuk 15 centi, míg a nőstények test- és farokhossza 1-2 centivel rövidebb. Testsúlyuk 100-150 gramm körül alakul, a nőstények a kisebb termetűek.

A hosszú szőrű patkány jól ismert a szaporaságáról, ami hirtelen populációnövekedéshez szokott vezetni a kontinens egyes területein – innen származik köznapi neve is:

pestispatkány.

Ausztrália keleti részén az elmúlt időszakban bőségesen hullott eső, ami előbb a növényzet burjánzásához vezetett, majd jöttek a patkányok. A hosszú szőrű rágcsálók elsősorban ugyanis a növények friss, zsenge hajtásait és leveleit fogyasztják, ezekből pedig volt bőségesen. A rendelkezésre álló élelem nagy mennyisége miatt a patkányok szaporodóképessége is megugrott az ínséges időszakokhoz képest: a kedvező körülmények között egy nőstény akár háromhetente képes tucatnyi kölyköt is a világra hozni.

Mindebből az következett, hogy a hosszú szőrű patkányok populációja nagyon gyorsan a többszörösére nőtt, és a rágcsálók gyakorlatilag elözönlötték az emberek lakta területeket is.

A Karumbából, egy tengerparti kisvárosból érkezett jelentések szerint a rágcsálók hordái mindent megrágnak és megesznek, amit csak találnak, így az elektromos vezetékeket is, amiből komoly károk származnak. Mindeközben a patkányok bűze is elviselhetetlen, amire más városokban is panaszkodnak a helybéliek.

A közelgő patkányinvázió első jelei már júliusban megmutatkoztak, akkor a karumbai önkormányzat arról döntött, hogy figyelmeztetik a nyilvánosságot a helyzetről. A városka ugyanis kedvelt kirándulócélpont, sokan felkeresik a csodás kilátás és a tenger közelsége miatt. A patkánypestis miatt azonban mostanra minden, csak nem vonzó a környék.

Queensland domborzata, amelynek folyórendszere az északi part felé kanyarodik, a parti halásztelepülések felé tereli a rágcsálókat. A patkányok hatalmas csapatokban vonulnak további élelmet keresve, eközben tömegesen fulladnak a folyóvizekbe, amelyek a Korall-tengerbe hordják őket ezrével: a hullámok által partra mosott patkányok tetemeivel vannak tele most mindenütt a sziklás fövenyes területek.

„Hullámokban jönnek” – mondta Jon Jensen karumbai lakos a brisbane-i 4BC rádióállomásnak. „Szinte kiképzettnek és szervezettnek tűnnek. Túlerőben vannak, és úgy úsznak a folyókban, mint a kis kölyökkutyák.”

És csak esznek és esznek. Autókat tesznek tönkre, ahogy megrágják a vezetékeket és a műanyag alkatrészeket. Betörnek a baromfik ketreceibe, és ellopják a tojásokat. A kikötők hajóira sem lehet előlük menekülni: a horgonyláncokon felkapaszkodva százával lepik el a hajókat.

A város polgármestere széttárja a karját. Raktak ki ugyan csapdákat, de az intézkedés inkább csak jelképes gesztus volt. A önkormányzat szerint a legtöbb, amit a lakosok tehetnek, hogy összesöprik a patkányok tetemeit, hogy legalább a járdák és a mólók járhatók legyenek.

A biológusok szerint a patkányinváziónak a populáció összeomlása vethet majd véget. Ez egy természetes folyamat, ami a hosszú szőrű patkányok esetében 3-17 évente bekövetkező létszámrobbanással együtt jár, és a régióban legutóbb 12 éve történt hasonló. A populáció összeomlásához több ok is elvezet általában: az élelemforrások megcsappanása, a beltenyészet genetikai hibái, a népességen végigfutó fertőző betegségek, valamint a macskák és ragadozó madarak megjelenése előbb vagy utóbb megtizedeli az állományt.

Nyitókép: Facebook/ABC North West Queensland