Miért fontos, hogy a polipoknak legyenek jogaik?

Hosszú idő után az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (National Institutes of Health (NIH) meghallgatta a tudósok kérését, és nemrég közzétett egy irányelvet arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet használni a fejlábúakat – például polipokat, tintahalakat – kutatásokban, kísérletekben és biológiai vizsgálatokban.

A laboratóriumokban egyre gyakrabban dolgoznak polipokkal, így egyre sürgetőbb kérdéssé vált, hogy a szövetségi állatjóléti törvények rájuk nem vonatkoznak. Márpedig ez nem csak amiatt lenne fontos, hogy a kutatók biztosan betartsák a humánus kezelésre vonatkozó előírásokat, hanem amiatt is, hogy kötelességük legyen ellátni az állatokat a vizsgálatok alatt például nyugtatókkal vagy érzéstelenítőkkel. 

Hiszen sejtjük, hogy a polipok éreznek.

„Egyre több bizonyíték van rá, hogy a fejlábúak rendelkeznek a fájdalom érzékeléséhez szükséges biológiai mechanizmusok közül néhánnyal, például nociceptorokkal és központi idegrendszerrel” – írta az irányelv mellé az amerikai egészségügyi intézet, hozzátéve, hogy 

• a puhatestűek fejlett tanulási képességekkel is rendelkeznek, 
• reagálnak a kellemetlen ingerekre, 
• és az emlősökhöz hasonlóan reagálnak az érzéstelenítőkre.

Az EU-s tudományos kutatási és oktatási célú állatokat szabályozó irányelv egyébként már 2013-ban felvette a szabályozott fajok listájára a gerincteleneket, különösen a fejlábúakat, az Egyesült Államokban azonban eddig nagyjából úgy nézett ki a dolog, hogy „ha egy kutatási környezetben venni akartál néhány polipot, hogy azt csinálhass velük, amit akartál, akkor nem volt olyan szabályozási felügyelet, ami megállított volna” – magyarázta korábban Robyn Crook, a San Franciscó-i Állami Egyetem kutatója a New York Times-nak.

Az Egyesült Királyság két évvel ezelőtt jelentette be, hogy egy, a kormány által elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a polipok, rákok és homárok nagy valószínűséggel éreznek fájdalmat és szorongást, ezért

érző lényként ismerték el őket.

Az említett felülvizsgálat az érzőképességet úgy határozta meg, mint „az érzések, például a fájdalom, az öröm, az éhség, a szomjúság, a melegség, a kényelem és az izgalom érzésének képességét”. Ennek eredményeképpen néhány rákféle és fejlábú az ország állatjóléti törvényei alapján jogi védelmet kapott.

Jó, de mit tud a polip, hogy ekkora a rajongótábora?

Egyértelmű, hogy további kutatásokra van még szükség a fejlábúak érzékelésének teljes megértéséhez. Az IFL Science arról ír: azért olyan bonyolult téma ez, mert a fejlábúak idegrendszere gyökeresen másképpen épül fel, mint az egyéb, intelligensnek tekintett állatoké, nevezetesen a gerinceseké, például az emlősöké és a madaraké. A polipoknak például fánk alakú agya van, és nyolc másik „miniagy” minden csápjukban.

Érdekes módon a polipok ezért a karjaikban hordozzák idegrendszerük nagy részét. „A szívószerveik nem csak megragadnak dolgokat, hanem érzik és ízlelik is azokat. Olyan ez, mintha a kezünket nyelvvel borítanák be” – mondta Christine Huffard, a Monterey Bay Aquarium Kutatóintézet biológusa a Times-nak.

A laboratóriumi patkányokhoz hasonlóan amúgy a polipok is képesek rá, hogy megtanuljanak közlekedni egy labirintusban, sőt, olyan mutatványokat is tudnak, amikre a patkányok nem: ide tartozik például az, amikor sziklának vagy kígyónak álcázzák magukat, kitörnek az akváriumukból vagy elrejtőznek a kókuszdióhéjban.

A Times idézett egy tanulmányt, amelyben az ausztráliai James Cook Egyetem munkatársai kimutatták, hogy a hím kékgyűrűs polipok képesek az érintés segítségével felismerni azokat a nőstényeket, amelyekkel már párosodtak, ami nem csak a tengermély sötétje miatt hasznos, hanem amiatt is, mert így el tudnak menekülni, feltehetően attól tartva, hogy a nőstények felfalják őket – amely szintén az érzékenységükre utal. 

A Craig Foster filmrendező és egy közönséges polip barátságát dokumentáló My Octopus Teacher is segített megkérdőjelezni számos, a gerinctelen állatok kognitív képességeivel kapcsolatos közkeletű feltételezést, hiszen a szóban forgó állat tényleg érzelmeket mutatott, és ez a tapasztalat már nem csak a tudósok adathalmazában létezett, hanem a nézők nappalijában is. 

De tényleg éreznek fájdalmat?

„Az, hogy a gerinceseken kívüli állatoknál létezik-e fájdalomélmény, eléggé ellentmondásos kérdés” – nyilatkozta a Times-nak a már korábban említett Dr. Crook. Egy 2021-es tanulmányában megállapította, hogy azok a polipok, amelyek ecetsav injekciót kaptak, simogatták a sebet a csőrükkel, sőt, elkerülték azt a kamrát, ahol megkapták az injekciót. Szívesen mentek vissza azonban abba a kamrába, ahol az első injekció utáni zsibbasztó injekciót kapták.

Egy másik, 2021-es tanulmányban ő és szerzőtársai úgy vizsgálták polipok és tintahalak idegtevékenységét, hogy elaltatták őket. Ehhez magnézium-kloridba mártották őket, ami egy gyakori eljárás. Amikor egy állat nem mozog és kifehéredik, a tudósok azt feltételezik, hogy nem érez semmit és nem feszült a kezelés miatt.

Az elektródafelvételek azonban azt mutatták, hogy a fejlábú még néhány perccel az altatás után is érezte, hogy a kísérletezők megérintették a testét.

Crook a Times-nak elmondta, hogy ez a felfedezés náluk is azonnali változást hozott az eljárásban, és most már akár 20 percet is várnak az altatás után, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy az állat nem érez semmit. 

Christine Huffard tengerbiológus egyetért abban, hogy egy egészségtelen és túlságosan stresszes polip nem fog hasznos adatokat szolgáltatni – sőt, ő még az adatoktól eltekintve is azt akarja, hogy az állatok boldogok és egészségesek legyenek. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy nem biztos, hogy van értelme túlmisztifikálni a fejlábúakat – és a többi gerinctelen faj fölé emelni őket. 

A polipok nagyon összetett állatok, ezt senki sem vonja kétségbe. Vajon ők a legösszetettebb gerinctelenek? Attól függ, ezt hogyan definiáljuk. A méhek például rendkívül bonyolult viselkedéssel és társadalmi struktúrával rendelkeznek. A rákokat és a homárokat nemrég a brit kormány nyilvánította érzékeny állatoknak, Svájcban pedig tilos élve megfőzni egy homárt

– magyarázta Huffard, aki szerint, ha az emberek úgy tanulmányoznák a sáskarákokat, ahogy a polipokat, el lennének ájulva, hogy milyen okosak. „Úgy érzem, hogy minden állatot ilyen tisztelettel kellene kezelnünk”.

Nyitókép: Getty Images / iStock / rtl.hu