Sorra vonják vissza a Nobel-díjasok a tanulmányaikat hamisítás, hanyagság miatt

Furcsa, aggasztó mérföldkőhöz érkezett tavaly októberben Gregg Semenza genetikus professzor, a Johns Hopkins Egyetem sejtépítési részlegének vezetője, aki 2019-ben Nobel-díjat kapott a sejtek oxigénészlelésével kapcsolatos kutatásáért. A professzor ekkor vonta vissza tizedik olyan tanulmányát, amelyet korábban neves szaklapokban jelentetett meg. 

Az okok: adatok meghamisítása, plágiumvádak.

A kutató első visszahívása még 2011-ben történt, amikor a Biochemical Journal című szaklapban megjelent tanulmányával kapcsolatban fogalmazódtak meg kritikák. A vádak szerint meghamisított adatokat használt. A sor aztán folytatódott: a PubPeer nevű tudományos fórumon 52 írásának integritását vonták kétségbe. 2022-ben és 2023-ban további tanulmányok visszavonására kényszerült többek között a PNAS és az Oncogene szaklapokból. Egy 2023. áprilisi „helyreigazításban” társszerzőivel így fogalmaz:

Úgy hisszük, hogy a kutatás átfogó konklúziói érvényesek, viszont visszahívjuk a munkát a jelzett ábrával kapcsolatos mögöttes aggodalmak miatt. Bocsánatot kérünk a kényelmetlenségét.

Összesítve Semenza mérlege a következő: 52 kétes tanulmány, 17 olyan papír, amellyel kapcsolatban a publikáló szaklap is kétségeket fogalmazott meg, tíz visszavonás. Az ezek által okozott kárt pedig nehéz számszerűen megbecsülni: Semenza és kutatótársai még mindig neves, elismert kutatónak számítanak, kétes tanulmányaikat pedig több ezer másik kutatás hivatkozta le.

Az persze változó, hogy egy-egy tanulmánnyal mennyi probléma volt: akadt olyan is, amelyet egy-egy ábra hitelessége miatt vontak vissza, de olyanok is, ahol több adatsor hitelessége, ezáltal az egész tanulmány végkövetkeztetése is megkérdőjeleződött. Az pedig talán még hajmeresztőbb, hogy 

Semenza messze nem az egyetlen Nobel-díjas kutató, akinek az elmúlt években megkérdőjeleződött az akadémiai feddhetetlensége.

Így plagizálhattak, hibázhattak a Nobel-díjasok

Az alábbi listában több olyan esetet is összeszedtünk az előző évekből, amikor egy-egy Nobel-díjas munkájáról kiderült, hogy nem állja meg a helyét. Ahogy már fent is említettük, az ilyen esetek nemcsak egy-egy kutató vagy író hírnevét csorbíthatják, hanem tudományos munkák esetén messzemenő következményei is lehetnek, ugyanis ezeket a tanulmányokat más akadémikusok is idézik, építenek rájuk. Az alábbi listában szereplő visszavont kutatásokat egyenként akár több tucatszor is hivatkozták, mielőtt kiderült volna róluk, hogy eredményeik tévesek.

• A Caltech kémiaprofesszora, Frances Arnold 2018-ban kapott Nobel-díjat. Két évvel később jelentette be, hogy visszavonja egy 2019-es tanulmányát súlyos hiányosságok miatt. A tanulmányban részletezett kutatást nem lehetett reprodukálni, mivel a kísérletek során hiányos adatokból dolgoztak, és nem vezették olyan szorgosan feljegyzéseiket, mint kellett volna. A kutató nyilvánosan elismerte, hogy hanyag munkát végzett.
• Linda Buck, a 2004-es orvosi Nobel-díj nyertese összesen három tanulmányt vont vissza: egy olyat, amelyet a díj megnyerése előtt írt, és két olyat, amelyet utána. Itt inkonzisztens adatokról és nem reprodukálható eredményekről volt szó
• Hasonló volt a helyzet Bruce Beutler immunológussal, aki 2011-ben vitte haza a Nobelt. Ő maga jelentkezett a Science folyóiratnál, hogy elismerjen egy malőrt: egy 2014-es kutatás elvégzése után látta be, hogy hiányosan, rossz módszerekkel végezte el a kísérleteket, így visszavonná azt. Két társszerzője viszont tiltakozott ez ellen.
• Jack W. Szostak kémiai Nobel-díjas is tartozott egy beismeréssel 2016-os kutatása után: „Visszanézve úgy látom, hogy totálisan elvakított minket az eredményeinkbe vetett hit… Nem voltunk elég óvatosak és szigorúak a kísérletek értelmezésében.”
• A Kyoto University egyik kutatójáról 2018-ban derült ki, hogy előző évi kutatásának szinte minden adatát hamisította. Ennek a kutatónak Shinya Yamanaka volt a főnöke, aki 2012-ben nyert Nobel-díjat az őssejtkutatásért. Nyilatkozatot tett közzé, amelyben arról írt, hogy neki is felelőssége van az ügyben, és azt is felfedte, hogy az egyetem őt is megbüntette a hamisítás miatt.
• A 2017-ben irodalmi Nobel-díjat nyert Bob Dylan énekest nem azzal vádolták meg, hogy életművét plagizálta volna, de a Slate szerzője kísérteties hasonlóságokat talált a zenész Nobel-előadása, valamint a SparkNotes online enciklopédia egyik bejegyzése között.
• A 2002-ben elhunyt spanyol szerzőről, Camilo José Celáról később az derült ki, hogy egyik regényének több részletét is egy Carmen Formoso nevű szerzőtől lopta. Az irodalmi Nobel-díj 1989-es nyertesét ráadásul halála után egy újságíró azzal is megvádolta, hogy a Franco-rezsim kémje volt.

Nyitókép: Gregg Semenza Fotó: US Embassy Sweden / Wikimedia Commons