2500 éve épült ókori város maradványait fedezték fel az Amazonas vidékén

Mintegy 2500 éve épült, óriási város maradványait fedezték fel a dús vegetáció alatt az Amazonas vidékén, Ecuador keleti részén, írja az MTI a BBC híre alapján. A felfedezésről a Science tudományos folyóirat címlapsztoriban számolt be.

A régészeti kutatásokat vezető Stephen Rostain professzor, a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont kutatási igazgatója elmondta, hogy a felfedezett város „régebbi, mint bármely más, általunk ismert amazóniai lelőhely”, és a kép, amit nyújt, megváltoztathatja az amazóniai társadalmakról szerzett tudásunkat.

A nagyváros romjainak felfedezése a tudósok szerint átírhatja a korabeli őslakos kultúrákkal kapcsolatos eddigi ismereteinket. A kutatók elmondták, hogy az egykor az Upano-folyó völgyében álló város házait és tereit szédületes út- és csatornahálózat kötötte össze. A település egy közelben lévő vulkán termékeny talaján épült, de feltehetően a vulkán okozta a pusztulását is.

A régészek szerint a 2500 éve épült város mintegy ezer évig lakott volt. Nehéz megállapítani, hogy hány lakosa lehetett, de a tudósok úgy vélik, akár tízezrek, ha nem százezrek élhettek ott.

A kutatók repülőről lézeres érzékelőkkel (LIDAR technológiával) térképezték fel a várost, és mintegy 300 négyzetkilométeres körzetében végeztek ásatásokat. A radarral a dús növényzet alatt hatezer négyszögletes, 2-3 méter magas platformot találtak, amelyek mérete 20 x 10 méter volt. Az építmények 3-6 egységből álló csoportokban álltak egy központi tér körül.

A régészek szerint az építmények közül a legtöbb lakóhelyül szolgált, de akadtak köztük szertartási épületek is. A platformokon gödröket és tűzhelyeket találtak, valamint korsókat, növényőrlő köveket és égett magvakat. Az ott élő kilamopei és upanói emberek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az emberek kukoricát és édesburgonyát ettek, és hozzá egyfajta édes sört ittak.

A kutatók először az 1970-es években találtak bizonyítékot a város létezésére, de 25 évnyi kutatás után most először sikerült alapos feltárást végezni, amelynek során az úthálózat felfedezése okozta a legnagyobb meglepetést. Az építményeket egyenes utak és ösvények kötötték össze, találtak egy 25 kilométer hosszú utat is.  

José Iriarte, az Exeteri Egyetem tudósa, aki nem vett részt a kutatásban, kiemelte, hogy egy olyan jól szervezett civilizációt kell elképzelni, mint a majáké volt, de teljesen más építészettel, földhasználattal és fazekassággal. A felfedezés egyes részletei „egyedülállók Dél-Amerikában”, például a nyolcszög és négyszög alakú, csoportokban álló építmények.