Csak egy kis enyhe áramütés az agynak, és máris könnyebben hipnotizálható bárki

A hipnózis, vagyis a hipnoterápia bevett módszer a pszichológiában, aminek segítségével a szakemberek jelentős eredményeket tudnak elérni például a depresszió, a függőségek, az alvászavarok, beszédzavarok, a stressz, sőt súlyos pszichés zavarok és traumák kezelésében is.

A tudatos állapottól eltérő tudatszint hipnotizőr segítségével való elérésére azonban nem mindenki hajlamos: a felnőttek mindössze 15 százaléka tekinthető „nagyon könnyen hipnotizálhatónak". A Stanford Egyetem kutatóinak a Nature Mental Health folyóiratban megjelent új tanulmánya szerint ezen lehet változtatni, írja az IFLScience.

„Tudjuk, hogy a hipnózis hatékony számos különböző tünet és rendellenesség, különösen a fájdalom kezelésében” – mondta Afik Faerman, a tanulmány vezető szerzője. „De azt is tudjuk, hogy nem mindenki egyformán hipnotizálható.”

A filmekben látottakkal ellentétben a hipnózis nem jár elalvással, és lengő zsebórákat sem látni közben. Ehelyett hipnotizáltnak lenni annyit jelent, hogy a páciens a nagyon összpontosított figyelem állapotába kerül, magyarázta David Spiegel, a Stanford Egyetem pszichiátriai és viselkedéstudományi professzora.

A hipnotizálhatóságot mostanáig olyan fix egyéni adottságnak tartották, amin nem igazán lehet könnyen változtatni. Spiegel és munkatársai korábbi munkái feltárták a könnyen hipnotizálható emberek agyában bekövetkezett változásokat, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogyan képesek extrém koncentrációs állapotba kerülni. Néhány újabb bizonyíték arra utal, hogy a hipnotizálhatóságnak genetikai összetevője van, és a hipnózisra való hajlam 25 éven keresztül stabil marad.

Az amerikai kutatók egy non-invazív agystimulációban jártas szakértő segítségét kérték, azt feltételezve, hogy egy speciális technológia segítségével meg lehet változtatni a hipnotizálhatóság mértékét.

David Spiegel és társai nyolcvan, krónikus nyak- és hátizomfájdalomban (fibromialgiában) szenvedő embert vontak be a vizsgálatba, kizárva olyanokat, akik korábban nagyon hipnotizálhatónak bizonyultak.

Az alanyok fele rövid transzkraniális mágneses stimulációt kapott: a fejbőrhöz tartott lapátok elektromos impulzusokat juttattak az agy meghatározott területeire, amelyeket a páciensek saját agyi képalkotó adatai alapján határoztak meg. Az eljárás során mindössze 92 másodperces stimulációt alkalmaztak: két 46 másodperces sorozatot, amelyek 800 elektromos impulzust irányítottak az agykéreg bal oldalára.

Az alanyok másik fele színlelt kezelést kapott, ahol minden eljárás ugyanúgy nézett ki, de valójában nem stimulálták árammal az agyat.

Azok a résztvevők, akik igazi elektromos stimulációban részesültek, közvetlenül utána jelentős növekedést mutattak hipnotizálhatósági pontszámaikban. 

A stimuláció hatása körülbelül egy óráig tart, de ez bőven elég ahhoz, hogy valaki a hipnózis előnyeiben részesülhessen.

A kutatók a következőkben azt szeretnék látni, hogy ez a hatás dózisfüggő-e – vagyis a több stimuláció a hipnotizálhatóság nagyobb növekedéséhez vezet-e.

„Klinikai pszichológusként az a személyes elképzelésem, hogy a jövőben bejönnek a betegek, bemennek egy gyors, non-invazív agystimulációs kezelésbe, majd felkeresik a pszichológusukat” – mondta Nolan Williams, a módszert kidolgozó non-invazív agystimulációban jártas szakértő. „A kezelésből származó hasznuk így sokkal nagyobb lehet.”

Nyitókép: Bettmann / GettyImages