A karanténgyerekek nyelvi készségei lassabban fejlődnek

Spanyol kutatók szerint kifejezetten rossz hatással volt a karantén és a széles körű lezárás a Covid-19 világjárvány idején vagy közvetlenül az előtt született gyermekek nyelvi fejlődésére, írja a The Conversation.

A Revista de Logopedia, Foniatría y Audiología című szaklapban megjelent, A világjárvány hatása a nyelvi fejlődésre az első két életévben című tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy milyen következményekkel járt a Covid-19 világjárvány a gyermekek nyelvi fejlődésére. A kutatás 18 és 31 hónapos fiúkból és lányokból álló mintán vizsgálta a szókincs és a nyelvhelyesség (az alapvető grammatikai relációk) szintjét. A kutatásban résztvevő gyerekek közül 82-en a világjárvány előtt, 71 pedig a világjárvány idején születtek.

A kutatók azt találták, hogy a „karanténgyerekek” mind a szókincs, mind a morfoszintaktikai fejlődés tekintetében alacsonyabb szinten állnak, összehasonlítva a korábban születettek eredményeivel.

A tanulmány szerint a járvány alatti korlátozások miatt a vizsgált gyerekek korlátozott társadalmi kapcsolatokat, valamint interakciós kontextusokat tapasztaltak, amelyek befolyásolhatták nyelvi fejlődésüket. Emellett a korlátozott nyelvi ingerek mellett kiemelt hatással lehetett a maszkok használata is. 

Az orrot, szájat és az arc nagy részét fedő maszkok ugyanis akadályozzák a megértést, és megnehezítik a vizuális információk befogadását a nyelvtanulás során. 

Ezek a körülmények együttesen lassabb nyelvfejlődéshez vezethettek ebben a csoportban.

Ezek az eredmények rávilágítanak a korai társas interakciók óriási fontosságára és a nem nyelvi kontextus a csecsemők fejlődésére gyakorolt egyértelmű hatására.

A tipikus fejlődés során ugyanis a gyerekek először megtanulnak néhány szót, majd fokozatosan bővítik szókincsüket. Aztán elkezdenek két szót összerakni, és megtanulják, hogyan lehet szavakat kombinálni, hogy egyre bonyolultabb jelentéseket fejezzenek ki. Ez a folyamat a másokkal való változatos és értelmes interakciókon keresztül megy végbe: azért tanulunk meg beszélni, mert az emberek beszélnek hozzánk, és mert látjuk, hogy amit mondunk, az hatással van rájuk.

Normális körülmények között a világjárvány nyelvfejlődésre gyakorolt ​​hatásai idővel várhatóan ellensúlyozódni fognak. Ez a helyzet azonban további kockázati tényezőt jelent a legkiszolgáltatottabb gyermekek számára, vagyis azok számára, akik esetében nagyobb a kockázata a fejlődési nehézségeknek akár biológiai, akár szociális okokból.

Nyitókép (illusztráció): Ben Hasty/MediaNews Group/Reading Eagle via Getty Images